A fizika szociológiája

1. Külsô vagy belsô tényezôk határozzák meg a tudomány fejlôdését? (Az internalizmus-externalizmus vita a tudománytörténetben a 30-as évektôl) Eset: A newtoni "Principia" gazdasági és társadalmi gyökerei (Hesszen).

2. Az intézmények szerepe. Esetek: A Royal Society és a puritanizmus (Merton).

3. Pártos-e a természettudomány? Eset: Bürokraták, konzervatívok, liberálisok, szocialisták-kommunisták és fasiszták az elmélet és gyakorlat kapcsolatáról (Mannheim).

4. A társadalmi összfolyamat hatása a tudományra. Eset: Az egydimenziós gondolkodás (Marcuse).

5. Tudományfilozófiai kitérô. Milyen tudományon belüli tényezôk teszik lehetôvé a tudományon kivüli hatások érvényesülését? Az adatok nem határozzák meg egyértelmûen az elméleteket (Quine), a mérések elmélettel terhesek (Hempel). A tudós közösségek szerepe (Kuhn).

6-7. A makro- és mikroszociológia határán. Esetek: Weimari kultúra, okság és kvantumelmélet (Forman); óra és óra között különbség van - a newtoni elmélet elfogadásának okai (Freudenthal).

8. Mikroszociológia: néprajzosok a tudósok között. Eset: laboratóriumi élet a Salk-intézetben (Latour-Woolgar).

9. Egy "erôs" tudásszociológiai program: érdekek és más társadalmi tényezôk a matematikában és a természettudományban (Bloor).

10-11. Egy gyakorlatibb program. Esetek: rejtett tudás a TEA-lézerekrôl (Polányi, Collins); viták a gravitációs hullámokról, a mágneses monopólusról, a napneutrinókról, a kvantummechanika alapjaival kapcsolatos mérésekrôl (Pinch stb.)?

12. Hogyan gyártják a tudományos tényeket? Eset: a kvark-fogalom keletkezése (Pickering).

13. A tudomány népszerûsítése a tömegkommunikációban: A sajtó szerepe. Eset: Miért vált Einstein híressé Amerikában? (Misner). Tudomány a televízióban. Eset: szabadon válaszott.

Fehér Márta: A tudományfejlôdés elméletek története (A filozófia idôszerû kérdései 38 1979)

K. Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok [Magántulajdon és kommunizmus](MEM 42 104-116. o.)

K. Marx-F. Engels: A Kommunista Párt kiáltványa (MEM 4)

K. Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai (MEM 46/I-II), A politikai gazdaságtan bírálatához. Elôszó (MEM 13)

B. Hessen: The Social and Economic Roots of Newton's "Principia". ùjra kiadva in: Science at Cross Roads (Frank Cass and Co. Ltd., London 1971)

J. D. Bernal: Tudomány és történelem (Gondolat 1963)

R. K. Merton: Vál. tudásszociológiai és tudományszociológiai írásaiból (Szociológiai Füzetek 12 1976)

K. Mannheim: Ideologia és utópia (Kossuth 1971), Essays on the Sociology of Knowledge (RKP 1952)

Herbert Marcuse: Az egydimenziós ember (Kossuth 1990)

Hronszky Imre: Veblen, Scheler és Borkenau a tudományos megismerés társadalomtörténetérôl. Filozófiai Figyelô 1986/2 5-15. o.

W. V. Quine: Az empirizmus két dogmája. Magyar Filozófiai Szemle 1973/1-2

T. S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (Gondolat 1984)

M. J. Mulkay-A. T. Williams: A sociological study of a physics department (British J. of Sociology 22 March 1971 68-82)

H. Kragh: The fine structure of hydrogen and the gross structure of the physics community, 1916-1926 (Historical Studies in the Physical Sciences 15 1984/2)

Th. S. Kuhn: Black-Body Theory and the Quantum Discontinuity, 1894-1912 (Clarendon, Oxford 1978)

P. Forman: Weimar Culture, Causality, and Quantum Theory, 1918-1927 (Historical Studies in the Physical Sciences 3 1971 1-115)

G. Freudenthal: Atom and Individual in the Age of Newton.(Reidel, Dordrecht 1986)

Bruno Latour-Steve Woolgar: Laboratory Life. The Social Construction of Scientific Facts (Sage 1976)

D. Bloor: Knowledge and Social Imagery (Routledge and Kegan Paul, London 1976)

H. M. Collins-G. Cox: Recovering Relativity (Social Studies of Science 6(3&4) Sept. 1976)

H. M. Collins: Stages in the Empirical Programme of Relativism (Soc.Studies of Science 11(1) Febr. 1981), What is TRASP? (Philosophy of the Social Sciences 11 1981 215-24)

K. P. Knorr, R. Krohn, R. Whitley: The social process of scientific investigation. Sociology of the Sciences. Yearbook 1980. (Reidel, Dordrecht 1981)

Polányi Mihály: A hallgatólagos megismerés hatása a filozófia néhány problémájára in: Filozófiai írásai I. (Atlantisz 1992 83-111)

H. M. Collins: The TEA Set: Tacit Knowledge and Scientific Networks (Science Studies 4 1974 165-86), The Seven Sexes (Sociology 9 1975 205-24), Son of Seven Sexes (Social Studies of Science 11 1981 33-62), Changing Order. Replication and Induction in Scientific Practice (Sage 1985)

A. Pickering: Constraints and Controversy (Social Studies of Science 11 1981 63-93)

Trevor J. Pinch: The Sun-Set (Social Studies of Science 11 1981 131-58)

Theory Testing in Science (Philosophy of the Social Sciences 15(2) June 1985)

T. Shinn & R. Whitley (eds.): Sociology of the Sciences. Yearbook 1985 (Reidel, Dordrecht 1985)

D. Koester, D. Sullivan and D. H. White: Theory Selection in Particle Physics (Social Studies of Science 12 1982 73-100)

E. Mendellsohn-Peter Weingart-R. Whitley: The Social Production of Scientific Knowledge. Sociology of the Sciences. Yearbook 1977 (Reidel, Dordrecht 1977)

Bill Harvey: Plausibility and the Evolution of Knowledge. A Case-Study of Experimental Quantum Mechanics (Social Studies of Science 11 1981 95-130)

A. Pickering: The Hunting of the Quark (Isis 72 1981 216-236), Constructing Quarks. A Sociological History of Particle Physics (Univ. of Chicago Press 1984)

Marshall Misner: Why Einstein Became Famous in America (Social Studies of Science 15 1985 267-91)

Marcel C. LaFollette: Science on Television: Influences and Strategies (Daedalus 111(4) Fall 1982.)

H. M. Collins: Certainty and the Public Understanding of Science: Science on Television (Social Studies of Science 17(4) Nov. 1987)

Dorothy Nelkin: Selling Sience (Freeman, New York 1987)