Bevezetés a megismeréstudományba

1. A kognitív tudomány bemutatása. Mi az intelligencia? Mérhetõsége, problémái. Intelligenciadefiníciók. Az AI és a kogsci kapcsolata. Állati és emberi intelligencia. Genetikai és neurális memória. Idõskálák. Érzékelés, környezet modellezése és evolúció (von Uexküll). Evolúciós ismeretelmélet.

2. A kognitív tudomány kezdetei. Behaviorizmus (J. Watson), Hixon Szimpozium 1948, MIT Információelmélet Szimpózium 1956. K. Lashley, G. Miller, N. Chomsky, H. Simon és A. Newell. Szimbolikus funkcionalizmus.

3. Johnson Laird és a mentális modellek. A logikus gondolkodás és a következtetés modellezése. Mentális medellek és mentális logikák (J. Piaget). A formális logika paradoxonjai: és/vagy, kondicionális. Szillogizmusok kiértékelése: formális (logikai), grafikus (Venn-diagramok, Euler-körök) és modell alapú. Tévesztések magyarázata, formahatás. Nem logikai relációk (pl körben ülök esetén a "balra" viszony következményei). "Lehetséges világok", Kripke, modális logika.

4. Frame-ek a kognitív tudományban. Minsky és Papert. Percepció, emlékezet, és rekonstrukció összefüggése. Struktúrált rerezentáció, összetartozó egységek. A frame ek mint a tudásreprezentáció és a modellezés eszközei. Tulajdonságaik, alapmüveletek, öröklödés. Információcsere frame ek között. Frame-ek mint következtetési eszközök. Forgatókönyvek és fogalmi függõségi hálók (Shank). Naív fizika, kvalitatív folyamatelmélet. A 'frame problem' és két oldala: hatékonysági és definíciós problémák. A 'majom és banán' probléma, változó világok.

5. Beszélgetéselmélet. A Turing teszt. Loebner Prize. Pask és a Conversation Theory. Beszédaktus elmélet, lokúció és illokúció. Szigorú beszélgetés. Emlékezés mint levezetés, intelligens viselkedés mint beszélgetés. Példa: tanár diák. A beszélgetés két szintje. Iteráció. Aktív és passzív beszélgetés (ELIZA, RACTER, dialógus pgm ok). Megértés definíciója. D és L partíciója, a beszélgetés diagramja. Konvergencia, stabil koncept kialakulása.

6. Konnekcionizmus. A szubszimbólikus gondolkodásmód: alulról felfelé haladó ábrázolás (pl. TV-kép), kétszintü rendszer (pixel és kép). Sejtautomaták müködési elve. Ideghálózatok. A kapcsolati hálózat definíciója: formális neuronok, súlyozott konnekciók és tanulási szabályok. Architektúrák: elörecsatolt és interaktív hálózatok. Aktiválási szabályok: küszöblogikás, lineáris, logisztikus. Tanulási szabály: Hebb (autoasszociáció), Widrow-Hoff (delta-rule), backpropagation. Hopfield-modell, Boltzmann-gép, szimulált lágyítás. Az utazó ügynök probléma megoldása: hálózat, kódolás, energiafüggvény. Pszichológiai jelentõsége, pszichoneurális identitás.

7. Problémamegoldás és felismerés. RTM és HTM. A mágikus 7 es szám. Értelmes egységek, felismerési kísérletek. A feldolgozás egysége: a séma. Sématípusok és méret-invarianciájuk. Sakkjátszmák: állások rekonstrukciója. Alsó becslés, realisztikus becslés sémaszámra. Amatõr, mesterjelölt, mester, nagymester. A becslés általánosítása más területekre: nyelv, hétköznapi élet, szakmák. Logika és intuíció. Kognitív tudomány és mesterséges intelligencia.

8. Kitekintés: Természetes és mesterséges értelem. Mit csinál könnyen az ember, mit a gép. Problémák megfogalmazása, kognitív feldolgozásuk. Többféle racionalitás. Kreativitás. Érzékelés és észlelés, memória. Perceptuális konstansok, alak (Gestalt-) érzékelés. Illúziók. Ajánlott irodalom a "Bevezetés a megismeréstudományba" c. tantárgyhoz

(A vizsgán csak az órán elhangzottakat kérem számon, az alábbi lista az érdeklõdõ hallgató számára készült.)

I. WWW megismeréstudományi home page

http://hps.elte.hu/kogsci.html

II. Általános mûvek és szöveggyûjtemények

Hofstadter, D.J. 1979: Gödel, Escher, Bach, Basic Books, New York.

D.R. Hofstadter and D.C. Dennett (eds.) 1981: The Mind's I, Basic Books, New York.

H. Gardner 1985: The Mind's New Science, Basic Books, New York.

M.A. Boden 1987: Artificial Intelligence and Natural Man, MIT Press, Cambridge, Mass.

R. Born (ed.) 1987: Artificial Intelligence: The Case Against, Croom Helm, London.

M.A. Boden 1988: Computer Models of Mind, Cambridge University Press, Cambridge.

M.A. Boden (ed.) 1990: The Philosophy of Artificial Intelligence, Oxford University Press, Oxford.

W.G. Lycan (ed.) 1990: Mind and Cognition, Blackwell, New York.

D.M. Rosenthal (ed.) 1991: The Nature of Mind, Oxford University Press, Oxford.

C. and G. MacDonald (eds.) 1995: Connectionism, Debates on Psychological Explanation, Basil Blackwell, New York.

II. Speciális témák

Anderson, J.A. and Rosenfeld, E. (eds.) 1988: Neurocomputing, MIT Press, Cambridge, Mass.

Bateson, G. 1972: Steps To an Ecology of Mind, Ballantine, New York.

Campbell, J. 1990: The Improbable Machine, Simon & Schuster, New York.

Clark, A.C. 1995: A gondolkodás építõkövei, Osiris, Budapest, megjelenés alatt.

Csányi, V. 1989: Evolúciós rendszerek, Gondolat, Bp.

Dennett, D.C. 1991: Consciusness Explained, Penguin, New York.

Johnson-Laird, P. 1988: The Computer and the Mind, Harvard UP, Cambridge.

Kampis, G. 1990: Self-Modifying Systems in Biology and Cognitive Science: A New Framework for Dynamics, Information and Complexity, Pergamon, Oxford-New York.

Koestler, A. 1967: The Ghost in the Machine, Hutchinson, London.

Maturana, H.R. and Varela, F.J. 1988: The Tree of Knowledge, Shambhala, Boston.

Mérõ, L. 1989: Észjárások, Akadémiai, Bp.

Minsky, M. 1985: The Society of Mind, Simon and Schuster, New York.

Penrose, R. 1989: The Emperor's New Mind, Oxford UP, Oxford.

Thagard, P. 1988: Computational Philosophy of Science, MIT Press, Cambridge.

Varela, F.J., Thompson, E. and Rosch, E. 1992: The Embodied Mind, MIT Press, Cambridge, Mass.

Watzlawick, P. (ed.) 1985: Die Erfundene Wirklichkeit, Piper, München.

Watzlawick, P., et al. 1990: Változás, Gondolat, Bp.