A tudomány alapkérdéseielõadó: Kampis György |
Bevezetõ kurzus vegyes szakos hallgatóknak, I-IV. évesig. A tudomány leggyakrabban elõforduló fogalmi kérdéseit és feltevéseit történeti és tudományfilozófiai nézõpontból vizsgálja, továbbá bemutat néhány e kérdésekhez kapcsolódó filozófiai álláspontot. Elõképzettséget nem igényel. Tematika: 1. A tények természete “Nyers tények” és az “elfogulatlan megfigyelõ”. A megfigyelési nyelv és az elmélet. A Bécsi Kör és Witgenstein nézetei. Az alul- és felülhatározottság problémája. 2. A tudományos magyarázatok természete Magyarázat és elõrejelzés. Magyarázó erõ és az elméletek logikai szerkezete. 3. A kísérletek szerepe és jelentése A tudomány Bacon-i modellje. Az induktív következtetés és feltételezései. Kísérlet és természet. Kísérlet és megfigyelés különbsége. A megfigyelõ által gyakorolt befolyás az egyes tudományokban. 4. Modellek, analógiák és elméletek A modellek és elméletek hasonlósága és eltérései. A metaforák és analógiák szerepe a tudományos gondolkodásban. Modellek mint elméletek. A modellépítõ szabadsága és a gondolkodás ökonómiája. 5. A realizmus és alternatívái A realizmus meghatározásai. Realista felfogások. Tudományos elméletek és az igaz/hamis ellentétpár. Pozitivizmus, instrumentalizmus, konvencionalizmus, kritikai empirizmus, operacionalizmus. 6. A tudomány deduktív-nomológikus modellje A Hempel modell. Magyarázat következtetéssel. Természet- és társadalomtudományok különbsége. Történeti tudomány és historicizmus. Események és törvények, a magyarázat fajtái. 7. A fallibilizmus Popper tudományfilozófiája és a tudományos módszer. Menekülés az indukció és az igazolás elõl. A fallibilizmus elleni érvek. Lakatos és a tudományos fejlõdés problémája. 8. A természeti fajták problémája A fajták metafizikai elmélete. A “lényegek” filozófiája. Tudományos osztályozás és a valóság. Megfigyelhetõ tulajdonságok és osztálydefiníciók. A darwini alternatíva. 9. Az oksági magyarázatok Az oksági kapcsolat fajtái. Okság és megszokott kapcsolat szembeállítása. Okság és szükségszerûség. Az okság szerepét tagadó felfogások. Az okság a priori felfogásai. Az okságra vonatkozó következtetések. Teljes és specifikus ok. Többszörös okság. 10. A tudományos elméletek visszavezethetõsége Visszavezetés és levezetés. A fizikalizmus. Sikerei és korlátai. Ismeretelméleti, módszertani és ontológiai redukcionizmus. A szintek filozófiája. A tervezési és a fizikai alapállás. 11. Egyéni és társas tudás A Robinson Crusoe tudomány. Megfigyelõk közössége. A szociális konstruktivizmus és a kulturális relativizmus. Realista kihívások. A tudásszociológia. |