Tartalom:
Csontos Szabolcs: Az oxfordi filozófiaoktatásról 4
Alan Watt: Megjegyzések a filozófiaoktatásról 7
Csuka Olga: A graduális képzés anyagi háttere az amerikai egyetemeken 10
A Különbség körkérdése, Losoncz Alpár, Heller Ágnes, Gausz András válasza 13
A szegedi filozófia szakos képzésrõl (Az 1995/96-os II. félév tanrendje) 19
Filozófia szakos hallgatók a JATE képzésében 22
"A kartezianizmus négyszáz éve” címû konferenciáról 24
Beszélgetés Dékány Andrással, a konferencia egyik szervezõjével 27
Filozófiai mûhelyek: I. Veszprém; II. Kolozsvár 30
A kolozsvári filozófia szakos képzésrõl 33
A magyar nyelvû filozófiai irodalom számítógépes adatbázisa 37
Kokas Károly: A hálózat használata a filozófia területén 39
Szegedi filozófiai kiadványokról 52
Folyóiratszemle (1995 október - 1996 március) 56
Az 1995-ben megjelent filozófiai vonatkozású könyvek listája 68
A számot szerkesztette: Gulkai Márta, Laczkó Sándor, Pató Attila
Mûszaki szerkesztõ: Nagy Attila
MFT Hírek
Budapest 4, Pf 107
1364
telefon/telefax: (-1) 266 4195
e-mail: StB@ludens.elte.hu
A fentiekbôl adódik, hogy az írások néha kissé 'diákosan' fésületlenek, a válogatás pedig sok szempontból esetlegesnek tûnhet. Ez utóbbi azonban - a szerkesztôk szerint - részben belefér a Hírlevél mûfajába, részben viszont az korrigálhatná leginkább, ha az MFT Hírek egy-egy számának szerkesztését más (filozófia szakos képzést nyújtó) egyetemek oktatói ill. hallgatói is elvállanák.
Az 1996/1-es szám elsô harmadában a filozófiaoktatásal foglalkozó írások olvashatók: Csontos Szabolcs angliai, Csuka Olga pedig egyesült államokbeli tapasztalatairól számol be. Alan Watt Megjegyzései arról adnak képet, milyennek is látja a magyar filozófiaoktatás rendszerét egy Nagy-Britanniából érkezett vendégtanár. Az ezután következô három interjút a szegedi filozófia szakos hallgatók által szerkesztett Különbség c. lap legfissebb (1996/1-es) számából vettük át, a szerkesztôk kérdésére a filozófia szakon tanító tanárok által adott válaszok közül Losoncz Alpárét, Heller Ágnesét és Gausz Andrásét tesszük itt közzé. Ezután a JATE Filozófia Tanszékén folyó filozófiaoktatásról, a hallgatók lehetôségeirôl és a szeptemberben megrendezésre kerülô Descartes-konferenciáról kap tájékoztatást az olvasó. Filozófiai mûhelyeket, folyóiratokat bemutató két írásunkban a Veszprémben megjelenô Pro Philosophia, ill. a Kolozsváron kiadott Kellék c. folyóirat szerkesztôi mutatkoznak be. A szegedi és a kolozsvári filozófia tanszékek közötti együttmûködés okán a kolozsvári képzésrõl is információkat nyújtunk.
A közelmúltban Szegeden megjelent filozófiai tárgyú könyvek rövid bemutatása elõtt a szám második harmadában részben a Szegeden készülô számítógépes filozófiai adatbázis, részben a filozófiával foglalkozók számára az Internet által nyújtott információs lehetôségek kerülnek bemutatásra.
Végül egy folyóiratszemle (1995. okóber - 1996. március) és az 1995-ben megjelent filozófiai vonatkozású könyvek listája zárja a sort.
Abban a reményben, hogy szándékaink megértésre, az itt közölt írások érdeklôdésre találnak - ezúton köszöntik az Olvasót az 1996/1-es szám szerkesztôi:
Laczkó Sándor
Gulkai Márta
Politikailag kevésbé korrekt brit hallgatók szerint a csodaszép oxfordi épületek között sétáló amerikai és japán turisták gyakran kérdezik meg, hogy melyik épületben van az egyetem. Pedig tényleg van egyetem Oxfordban. Feladata, nagy általánosságban, a decentralizált college-ok és tanszékek mûködésének összehangolása. Az egyetem (a szokásos bürokratikus feladatok teljesítésén túl) a diplomaszerzés feltételeként funkcionáló, egységes vizsgarendszer biztosításáról gondoskodik.
Az oxfordi játék neve azonban tényleg decentralizáció. Az akadémiai munka zöme nem az egyetemen, hanem természettudományok esetében a tanszékeken, bölcsészettudományok esetében pedig a college-okban folyik, s a college-ok foglalkoznak a fegyelemmel és a diákjóléti problémákkal is. Az Oxfordi Egyetem egyik sajátossága a college-rendszer. Az egyetem körülbelül negyven, többé-kevésbé önálló college laza konföderációja. Szinte mindegyik college azt állítja magáról, hogy barátságos atmoszférát biztosít, s habár ezzel kapcsolatban nekem kételyeim vannak, annyi bizonyos: a college-ok kisebb közösségei garantálják, hogy a tizennégyezer hallgató nem alkot egy nagy, alaktalan masszát. A college-ok étterme, bárja, könyvtára, kápolnája, számítógéptermei és sportpályái lehetõvé teszik, hogy a különbözõ szakos hallgatók állandóan érintkezzenek egymással, s - kisebb mértékben - a tutorokkal.
Az oxfordi oktatás lelke a tutoriális foglakozás. Minden hallgatónak van egy - több szakos hallgató esetében több - tutora. A hallgató átlag heti egy órát tölt el tutora kandallós, tölgyfaburkolatos, gótikus ablakkivágású dolgozószobájában. A téma a hallgató esszéje, amit egy, az elõzõ tutoriálison kijelölt témáról, megadott olvasmánylista alapján készített el, s amit a lelkiismeretesebb tutorok még a tutoriális foglalkozás elõtt, a kevésbé lelkiismeretesek a foglalkozás alatt olvasnak el. Az esszé egy jól kijelölt kérdést tárgyal, 4-10 oldal terjedelemben. Az esszében feldolgozásra kerülõ anyag mennyisége változó - függ a témától és a hallgató szintjétõl -, de általában jóval 100 oldal fölött van. A tutor ellenõrzi, hogy a hallgató mennyire lényegretörõen és problémacentrikusan dolgozta fel a szövegeket, s hogy mennyire meggyõzõen érvel saját véleménye mellett. A foglalkozás végén, az addig elvégzett munka és a tárgy által megkövetelt anyag szempontjából, kijelölésre kerül a következõ esszétéma.
Az egyetemi elõadások látogatása, az egyetem által szervezett szigorlatok letétele és az egyetemi szintû értékelésre beadandó disszertációk megírása mellett tehát a hallgató számára egyetemi munkájának leghangsúlyosabb részét a tutoriális foglalkozásokon való részvétel jelenti. A foglalkozások intenzitása bizonyos tekintetben fölülmúlhatatlan, hisz a hallgatónak és az oktatónak csak egymásra, illetve az anyagra kell koncentrálniuk. A tutoriálisokról minden zavaró körülmény ki van zárva, s úgy tûnik, hogy ha a magyar felsõoktatás anyagi helyzete ezt lehetõvé tenné, már holnaptól be kellene vezetni ezt a rendszert. Az oktató nem egy tömegnek ad elõ, s a visszajelzésekbõl minden pillanatban meggyõzõdhet arról, hogy a hallgató mennyire érti és értékeli a felmerülõ problémákat. Energiáit nem kell azon furfangos praktikákra sem pazarolnia, amelyekkel az értelmesebb-olvasottabb vagy éppen csak magabiztosabb szemináriumi társainak háta mögé bújó hallgatót is be lehet vonni a szemináriumi munkába. Figyelembe veheti a hallgató egyéniségét, s annak megfelelõen érvényesítheti személyes viszonyukból fakadó hitelességét vagy hatalmát. A hallgató pedig minden pillanatban aktív részese a tanulás folyamatának, s nem pusztán jegyzeteli az elõadásokat, vagy vár a szemináriumi részvétel rá jutó másodperceire. Érvelhet, kifejtheti véleményét, kérdezhet, visszakérdezhet. Ráadásul a nem teljesen 'tiszta' - 'készült' vagy 'nem készült' - helyzeteket is meg kell oldania. Aktív, alkotó részvétel igényeltetik.
Kiküszöbölhetetlen a tutoriális rendszer leggyengébb pontja, amennyiben intézményes módon lehetetlen biztosítani, hogy a tutor és a hallgató jó kapcsolatot alakítson ki egymással. Ilyenkor nincs más orvosság : búcsút kell mondani egymásnak, s egy másik tutort kijelölni a hallgató számára. Erre Oxfordban van lehetõség. (Mint ahogy arra is van lehetõség, hogy a posztgraduális hallgató - egy rövidebb idõre - a disszertáció egyik részproblémájában járatosabb szakemberrel dolgozzon együtt.)
Érdekesebb kérdés az, hogy mennyivel jobb az egy-az-egybe tutoriális foglalkozás egy kiscsoportos szemináriumnál. Egy szemináriumon több szempont és elképzelés merülhet fel egy probléma kapcsán, ez stimulálóan hathat a résztvevõkre, egészséges versenyhelyzet teremtõdhet; a hallgatók egymáshoz, s nem csupán a Tudás Letéteményeséhez viszonyítva mérhetik fel képességeiket. S ha mindez kis létszám mellett történik, akkor az egy hallgatóra jutó idõ is meglehetõsen nagy. Tapasztalatom szerint azonban a tutoriális foglalkozások még a kiscsoportos szemináriumoknál is hatékonyabbak. Egy-egy probléma kapcsán ugyanis a hallgatónak borzasztóan komplex feladatokat kell megoldania. Át kell látnia a problémát, a probléma primér és szekundér szövegekben megjelenõ kifejtéseit, saját esszéjét, s mindezek fényében kell reagálnia oktatójának kérdéseire, megjegyzéseire. Ha mindez szemináriumi környezetben történik, akkor még a többiek megjegyzéseit és hozzászólásait, valamint a többiek hozzászólásaihoz fûzött oktatói megjegyzéseket is integrálnia kellene minden pillanatban, amellett, hogy alkalmazkodik a szemináriumi csoport dinamikájához. A szemináriumi munka tényleges sokszínûsége szétszórja a figyelmet, s akadályozza a hallgatót az 'alapvetõbb' (ugyanakkor meglehetõsen komplex) képességek kialakításában, és a valódi, integrált tudás elsajátításában. A tutoriális foglalkozás ezzel szemben - az állandó esszéírás miatt írásban, a foglalkozásokon való részvétel miatt pedig szóban - komoly intellektuális fegyelemre tanít, mivel hamar kialakítja a problémaérzékenység, a lényegretörõ gondolkodás, a helyes következtetések és a pontos gondolatmenetek iránti igényt.
A tutor és a hallgató tudása közti szükségszerû aszimmetria megfelelõ oktatói és hallgatói hozzáállás esetén szintén nem akadálya az oktatásnak. A tutor ugyanis mind az olvasmányok összeállításánál, mind kérdéseiben érvényesítheti az eltérõ álláspontokat, s a tutoriális foglalkozásnak nem feltétlenül kell egy dogmatikus vélemény hallgatóra való ráerõszakolásában kimerülni. S ha a hallgató figyelme a kérdésre, a kérdésre adott válaszokra, és a válaszok által felvetett további nehézségekre irányul, akkor a szemináriumi kontextusban természetszerûleg felmerülõ probléma - egymáshoz viszonyítva milyenek a hallgatók képességei - kevésbé lesz fontos.
Az egyetem mint oklevélkibocsátó intézmény számára elengedhetetlen egy standardizált tesztrendszer mûködtetése. Ennek része lehet az elõadás és a publikus szigorlati rendszer. Az elõadások szükségszerûen alacsony hatékonyságát és a publikus vizsgák értelmetlen versengésre vagy éppen kudarckerülésre ösztönzõ, s ezáltal nem valódi tudás megszerzésére ösztökélõ tendenciáit azonban ellensúlyozni kell. A hallgatói létszám emelkedése miatt számításba jövõ másik eszköz a szeminárium és a hozzá kapcsolódó értékelési forma. Az elõadásokat és szemináriumokat (valamint a megfelelõ értékelési módszereket) azonban érdemes lenne kombinálni tutoriális foglalkozásokkal, mivel a tutoriális foglalkozás olyan formának tûnik, amely révén az oktatási folyamatában kielégülést találó és állandóan újratermelõdõ tudásvágy az oktatás céljaként megjelenõ valódi tudáshoz konvergál. Ez a vegyes rendszer ráadásul még akkor is ajánlatos, ha a végzett hallgatók többsége nem az akadémiai világban helyezkedik el, hiszen a tutoriális foglalkozásokon elsajátított képességek alkalmazhatók más területeken is. Az Oxfordi Egyetem (természetesen elképesztõ anyagi feltételek birtokában) éppen ezt az idealitás és realitás határmezsgyéjén lévõ, kompromisszumos, s ennyiben igazán angol megoldást próbálja megvalósítani. Ha angol lennék, és nem király, én is 'an Oxford man' szeretnék lenni. (Bár ha ez teljesülne, akkor még azt is szeretném, hogy a Magdalen College ex-Dékánja megjegyzésének hallatán ateistaként is tudjak diszkréten köhhinteni.)
Csontos Szabolcs
Soros-FCO ösztöndíjas az Oxfordi Egyetemen
(tanársegéd a JATE Filozófia Tanszékén)
A CEP a legfontosabb lehetôséget azzal nyújtja számomra, hogy azt csinálhatom, amit szeretek (t.i. a filozófiatanítást) egy másfajta kultúrában és másfajta körülmények között (egy évet már tanítottam a skóciai Aberdeen Egyetemen), abban a reményben, hogy egyszerre taníthatok és tanulhatok. Ez jó döntés volt abban az értelemben, hogy nem kellett "hazai" munkát keresnem: egyéves berlini tapasztalat nyomán, ahol is érzékeltem a régió gyors változását, igyekeztem még több kapcsolatot teremteni kelet-európaiakkal azáltal, hogy közöttük dolgozok. Legalábbis ebben az értelemben reményeimteljesültek. Szerencsére nincs bennem semmilyen misszionárius-tudat vagy olyasmi, hogy egy bizonyos értékrend terjesztése végett volnék itt: még ha eltérô okokból is, de valószínûleg magam is legalább annyira szkeptikus vagyok a Nyugattal szemben (bármi legyen is az), mint akárki Magyarországon. Nagyon kevés konkrét reményem és célom van: ami munkám nem oktatói részét illeti, inkább a tanszék elvárásainak igyekszem megfelelni, mint elôzetesen kitûzött céloknak.
Mit tapasztaltam az itteni rendszert illetôen, és hogyan viszonyul ez ahhoz, amihez én hozzászoktam (mint az oxfordi és a warwicki egyetem diákja és mint aberdeeni tanár)?
Én úgy látom, hogy a legfeltûnôbb különbség a brit rendszerrel való összehasonlításban - és kiváltéppen vonatkozik ez Oxfordra - a magyar rendszer által nyújtott hihetetlen mennyiségû filozófiatörténeti ismeret. Sokat vitatkoztam itteni kollegáimmal a két rendszer relatív elônyeirôl, melyeket az én megítélésem szerint filozófiai és nemfilozófiai síkon egyaránt össze lehet vetni. A filozófiai érv a komoly filozófiai tudás mellett az, hogy nem tudhatjuk, hogy mirôl vitatkozunk valójában, ha nem értjük meg, hogy honnan ered a vita. Ezzel bizonyos mértékig egyetértek: nem érthetjük meg Hume-ot, ha nem ismerjük Descartes-ot, és sokkal jobban értjük Descartes-ot, ha valamit tudunk a skolasztikáról és Arisztotelészrôl és... stb. Mindenekelôtt azonban a megfelelôen mûvelt filozófiatörténet jó ellenszere a szigorú, "analitikus" megközelítésbôl származó anakronizmusoknak, ellentmondásoknak, amelyek abból erednek, hogy ez a megközelítés kiemeli a kontextusukból és logikai vizsgálódásnak veti alá az "érveket". Másfelôl azonban nem adtam fel egészen a kritikai analízist favorizáló eredendô elôítéleteimet. A brit rendszer igyekszik a hallgatókat kritikai szembesülésre késztetni a tárgyalt filozófusokkal szemben, és noha igaz, hogy nem ad ehhez hatékony eszközöket, ám úgy tûnik, hogy ez mégis fontos elv, feltétel. Veszélyeket, ugyanakkor elônyöket is jelenthet a filozófia (és nemcsak a filozófia) számára az a magasan fejlett történeti érzék, amit Nietzsche részletesen tárgyal A történelem hasznáról és káráról c. mûvében, amit jól jellemez a következô idézet: "... nekünk, moderneknek saját magunkból merítve nincsen semmink; csakis azáltal, hogy idegen korokkal, szokásokkal, mûvészetekkel, filozófiákkal, vallásokkal, ismeretekkel töltekezünk és töltekezünk túl, csakis ezáltal válunk valami tiszteletre méltóvá, tudniilik kóbor enciklopédiákká - egy korunkba csöppent ógörög talán így szólítana bennünket." Túl sok filozófiatörténet, és olyan tudós leszel, aki nem képes az eredeti gondolkodásra; túl sok "logikai analízis", és felületes kritikussá válsz, akinek nincs érzéke a nagy filozófiai problémák mélységei iránt. A két véglet egyensúlya az, amit én ideálisnak tartok.
Mindazonáltal szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a filozófia szakos hallgatók többsége nem lesz filozófus, tehát érdemes megvizsgálni a két rendszer általánosabb oktatási hatásában mutatkozó különbségeket. A képzett magyarországiak bámulatos módon képesek intelligensen beszélgetni szinte bármilyen témáról. Rendelkeznek azzal az iskolázottsággal, amely felruházza ôket ezzel a magabiztossággal (gyanítom, hogy a szóbeli vizsgáztatás is ezt segíti elô). Nagy-Britanniában és más nyugati országokban egyre hangsúlyosabb az, hogy a hallgatóknak inkább "konvertálható képességeket" nyújtsanak, semmint tudást. Például elemzô-, szervezô- és elôadóképességet, melyeket más környezetben is használni tudnak - ez Magyarországra is egyre inkább jellemzô. Én magam nem vagyok híve annak, hogy a filozófiát megfosszuk tartalmától - ebben az esetben akár "business studies"-t is tanulhatnánk. Másrészt azonban, úgy vélem, nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a diákokat aktívabbá tegyük (szemináriumok, viták, kritikák, elôadások szerepének fontossága), ám ez túl didaktikus érv. A filozófiaoktatás elsô számú feladata kell legyen, hogy a hallgatókat a gondolkodás kellemetlen mûvelésére kényszerítsük.
Eltekintve ettôl az alapvetô strukturális különbségtôl, vizsgáljuk meg a brit illetve a magyar tudósok és diákok közötti különbséget!
Meg kell említeni a filozófiai ízlésben mutatkozó nyilvánvaló különbséget. A britek általában - talán nem meglepô módon - a brit tradíció mellett kötelezték el magukat: erôsen hangsúlyozott az empirizmus, a logikai analízis, utilitarianizmus stb. és a mély bizalmatlanság a "metafizika" iránt, ami legalább Hume-ig vezethetô vissza. Magyarországon nem lehet igazán saját hagyományról beszélni, ám legalábbis itt, Szegeden a német filozófia és általában a "kontinentális" filozófia iránt legerôsebb az érdeklôdés. Mivel az én érdeklôdésem is leginkább erre irányul, így ezt illetôen tökéletes kényelemben érezhetem magam; és valóban, filozófiai értelemben sokkal otthonosabban érzem magam itt, mint Nagy-Britanniában. Az általam észlelt legnagyobb különbség az - ami vélhetôleg ismét az oktatási rendszerekre vezethetô vissza -, hogy a magyar megközelítés inkább hermeneutikai ("mit ért x valójában p-n?"), ezzel szemben az én megközelítésem inkább kritikai, agresszív-kérdezô ("de miért p, miért nem inkább q?").
A másik számottevô különbség a tudományos munkához szükséges források elérhetôségében mutatkozik. A "technológiát" nem látom komoly problémának - az amerikaiak hiszik ezt gyakran, ám fogalmuk sincs arról, hogy a legtöbb brit egyetem milyen "hátrányos" helyzetben van hozzájuk képest -, a szegedi Filozófia Tanszék számítógépes ellátottsága legalább olyan jó, mint az átlagos brit egyetemeké. Sokkal komolyabb probléma a könyvek beszerezhetôsége - ezt súlyosbítja az, hogy nemrég bevezették a könyvtárközi kölcsönzés megfizettetését; a relatíve szûk akadémiai és kiadói élet, ami megnehezíti az eredeti mûvek - különösen könyvek - megjelentetését; és mindenekfölött a borzalmas fizetés, ami lehetetlenné teszi, hogy valaki kizárólag a tudományos életnek szentelje magát (a brit tudósok sopánkodhatnak ugyan a fizetésük fölött, de természetesnek vehetik, hogy a megélhetésüket tökéletesen képesek biztosítani belôle). Ismervén ezeket a problémákat meglepô, hogy az egyetemeken milyen nagyszámú komoly tudós dolgozik. Gyanítom, tarthatatlan ez a helyzet, különösen a magánszektorban elérhetô fizetések ismeretében: a fizetések komoly fejlesztése nélkül egyre nehezebb lesz megôrizni bárkit is a felnövô generációból, aki képes arra, hogy mást is cselekedjen.
Ami a diákokat illeti: nem áll rendelkezésemre elegendô információ - talán nincs meg bennük az a nyelvi biztonság, amely alapján felvehetnék a kurzusaimat, de általános benyomásom az, hogy nagyon sok az értelmes, megfelelôen motivált hallgató. Annak ellenére, hogy a magyar rendszerben - állítólag - túl sok a tanár iránti tekintélytisztelet, én a magam részérôl - talán csak mert vendégelôadó vagyok, tehát "rendszeren kívüli" - nem találtam nehéznek, hogy a diákokat vitatkozásra késztessem az órákon. És valóban, a keleti parti skótokhoz viszonyítva, akik közül az aberdeeni hallgatók többsége kikerül, a magyarok az idegen nyelv korlátai ellenére jó beszédkészséggel rendelkeznek. Nyilván az iskolázottsági hátterembôl adódó elôítéleteimnek köszönhetôen szívesen venném, ha az arra képes hallgatók egy konkrét pozíciót foglalnának el, amely mellett következetesen és kitartóan érvelnének; még a politikai filozófia területén is, ami pedig természetes terepe lenne az ilyesfajta megközelítésnek, a legtöbb hallgató ellenállt annak, hogy a vizsgán, vagy egy esszében egy adott pozíciót, vagy egy politikai irányzatot védjen meg. Általánosan kedvelt annak leírása, hogy mit mondtak a nagyobb filozófusok, amit a jobb diákok "objektív" bírálattal vagy "dekonstruktív" kritikával egészítenek ki. Valószínûleg az elôzô rendszerrel szembeni reakciónak tulajdonítható, de túl erôs az elkötelezettséggel szembeni bizalmatlanság - ami egyébként az újságokban is kitapintható -, és kedveltebb a mûvelt semlegesség és objektivitás. Mint nietzscheánus, mindig hangsúlyozni szeretném: ez is az elkötezettség egy fajtája! Valamilyen irányban el kell köteleznünk magunkat..., mért ne ünnepelhetnénk ezt a tényt?
(Pató Attila fordítása)
CSUKA OLGA
Minden amerikai egyetemen elég jelentõs tandíjat kell fizetni. Ez az összeg például a számomra mintegy 6000 dollár lenne félévenként, ha nem kapnék könnyítést. Helyi diákoknak (akik ebben az államban élnek) ez az összeg kevesebb. Nyilvánvaló, hogy ilyen tandíjat nagyon nehezen fizet ki az átlagos hallgató, ehelyett inkább lehetõséget keres valamiféle ösztöndíj, vagy másféle támogatás elnyerésére. Graduális, vagyis felsõbbéves hallgatók számára az egyetem lehetõséget teremt ilyen támogatások elnyerésére. Ezekrõl a belsõ egyetemi ösztöndíjakról szeretnék rövid áttekintést nyújtani, úgy, ahogy ezen az egyetemen, ahol tanulok, ez a rendszer mûködik. (Graduális diák az, aki már rendelkezik az ún. bachelor fokozattal, amit általában négy évi tanulás után nyújt az egyetem. Ez az elsõ négy év körülbelül a magyar fõiskolai képzésnek felel meg, amelyet második lépcsõben lehet folytatni graduális diák minõségben. Ez további két év sikeres tanulás után magasabb szintû végzettség, ún. master fokozat elnyerését jelenti, ami körülbelül ekvivalens a magyar egyetemi végzettséggel. Ennek megszerzése után lehet vállalkozni a doktori fokozat elnyerésére. Ehhez az út további, graduális diákként végzett, 3-5 évig terjedõ tanulmányokon keresztül vezet.) A leggyakoribb egyetemi támogatási forma tehát a felsõbbéves diákok számára az egyetemen belüli ösztöndíjak (assistantship) rendszere. Valójában nem is ösztöndíjról kellene beszélnünk, hiszen a támogatásért cserébe nem csupán tanulni kell, hanem az valamiféle munkavégzéssel jár. Ez jobb esetben kötõdhet a hallgató tanulmányaihoz, az általa választott szakhoz, más esetben független attól. Az egyes tanszékek általában önállóan rendelkeznek a belsõ, tanszéki ösztöndíjak fölött. Ezeket a tanszéki graduális oktatást felügyelõ professzor, a graduális igazgató osztja szét a pályázók között.
A jól tanuló felsõbbéves hallgatók számára valamilyen belsõ tanszéki ösztöndíj majnem mindig elérhetõ. (Kivétel lehet az elsõ szemeszter, amikor még nem ismerik a tanszéken a hallgatót.) A helyi filozófia tanszéken a belsõ ösztöndíjért cserébe a hallgató különféle munkákat végez. Például bekapcsolódhat az oktatásba, amelynek során alsó éves egyetemistáknak kell órákat tartania, vagy dolgozatokat javítania valamelyik professzor mellett. Ez leggyakrabban logikából történik. A tanszék fenntart egy ún. "logikai laboratóriumot", vagyis ingyenesen igénybe vehetõ gyakorlószobát, amelyet alsóbbéves hallgatok látogatnak, ha segítségre van szükségük. Itt is graduális hallgatók dolgoznak a belsõ ösztöndíj keretén belül. Az alsóbbéves diákoknak az anyag megértéséhez szükséges magyarázatokkal szolgálnak, és segítenek az órai feladatok elkészítésében, a dolgozatokra való fölkészülésben
Másféle munkát jelent az egyes professzorok mellé való segédkutatói beosztás. Ilyen esetben a diák egyedi feladatokat kap a professzorától, amit el kell végeznie. Ez a feladat sokféle lehet, a tanártól függ, aki mellé a diák be van osztva. Kiterjedhet például irodalomjegyzék ellenõrzésre, amikor egy, még nem végleges formába öntött irodalomjegyzék-gyûjtemény egyes tételeit kell ellenõrizni a könyvtári folyóirat példányok föllapozásával, vagy segítheti a könyvtári beszerzést aktuálisan kibocsátott tematikus katalógusok egyes tételeinek a könyvtárban való meglétére vonatkozó ellenõrzéssel. Alsóbbéves diákok tanítására a legtöbb ösztöndíjat azok a tanszékek bocsátják ki, amelyeket sok diák látogat és ahol a tanítás nem feltétlenül nyelvi fordulatok, hanem egyszerûbb formulák segítségével történik. Ilyen tanszékek leginkább a matematikai, a fizikai, a számítástudományi tanszékek. A bölcsésztudományi tanszékeken kevesebb tanítási lehetõség van, viszont bõvebb a választék a segédkezõ ösztöndíjakból. Általános tendenciaként megfogalmazható, hogy az elvontabb gondolkodással foglalkozó tanszékek, mint amilyen a filozófia tanszék is, általában kevesebb diákot vonzanak, mint az alkalmazott tudományok tanszékei. Ezért a filozófia tanszékek többnyire örömmel veszik a graduális tanulmányokra jelentkezõ hallgatót és igyekeznek segíteni a belsõ ösztöndíjak rendszerével. Az itteni egyetemen filozófiából belsõ ösztöndíjat szerezni például aránylag könnyû. (A népszerûbb tanszékeken a felsõbbéves hallgatók inkább versenyhelyzetben vannak a belsõ ösztöndíjakért.)
Graduális ösztöndíj-lehetõséget az egyetem a belsõ tanszéki ösztöndíjakon kívül is ajánl. Az egyetem által fenntartott és a diákok számára hozzáférhetõ számítógépes laboratóriumok, például felsõbbéves hallgatókból állítják össze felügyeleti stábját, akik ezt a munkát szintén ösztöndíjért végzik. Az egyetemi könyvtár is sok diákot alkalmaz ösztöndíjas félállásban, akik az adminisztráció és a felügyelet munkájába kapcsolódnak be. Ezeket a tanszékekhez nem kötõdõ, központosított belsõ egyetemi ösztöndíjakat a graduális iskola, vagyis a haladó szintû képzés adminisztrációjával foglalkozó egyetemi központ koordinálja. Az összes ösztöndíj-forma felsorolására nem vállalkozhatom, hiszen magam sem ismerem ezek mindegyikét. A lehetõségek között szerepel egyetemi diákszállók felügyelete (afféle kolesz-mindenesi munkakör), vagy éjszakai portáskodás az egyetem valamelyik épületében, irodai munka valamelyik egyetemi hivatalban vagy egyetemisták vallási közösségének koordinálása. A skála szinte kimeríthetetlen. A legfontosabb szempont a belsõ egyetemi ösztöndíj megpályázásánál a kellõ mérlegelés és az idejében történõ pályázat beadás. Mérlegelendõ, hogy a saját tanszékén, ahol a diák tanul, mennyi belsõ ösztöndíjat osztanak ki és hogy milyen esélye van egy ilyen ösztöndíj elnyerésének. Ha itt az esélyek nem elég jók, a graduális iskolában kell kinyomozni, milyen központi egyetemi ösztöndíjakat lehet megpályázni és ez alapján lehet választani. Az ösztöndíjakat általában legalább egy fél évvel elõre szétosztják, így idejében kell dönteni.
A belsõ egyetemi ösztöndíjakkal járó jövedelem függ annak a munkának a jellegétõl, amiért az ösztöndíjat adják. Havi 200 dollártól havi 1000 dollárig terjed leginkább. Hatalmas elõny, hogy akármilyen belsõ ösztöndíj elnyerése egyúttal a tandíj jelentõs mértékû csökkenésével jár. Az itteni egyetemen az ösztöndíj mellett a tandíjra fordított kiadás nem 6000, csupán 700 dollár. Ezért belsõ ösztöndíjat akkor is érdemes szerezni, ha az önmagában nem jár jelentõs jövedelemmel: a tandíj-mérséklés miatt ekkor is roppant fontos szerepe van a diák megélhetésében.
A lapban megjelent kilenc válasz közül itt hármat közlünk.
L.A.: A kérdésetek eleve filozófiai kérdés, rejtett módon filozófiai állásfoglalást tartalmaz. Voltaképp személyes interpretációmra vagytok kíváncsiak. A filozofálásban mindig van egy gyakorlati mozzanat: mindig kockára teszed az egész életmódodat. Miközben belebonyolódsz a dialógusba, belekerülsz a kérdések és válaszok sodrásába gyakorlatilag a saját életeddel kísérletezel. Azt hiszem, ez az európai filozófia egyik alapvonulata Szókratész óta.
Amikor filozofálunk, akkor ezt abban az értelemben tesszük, hogy nem érünk el valamit, a lényeg mindig elszökik elõlünk. Az én mindig valamiféle központja a gondolkodásnak, ám természetesen ez nem jelenti azt, hogy a filozófiában nincs személytelen mozzanat. A magam számára ezt úgy fogalmazom meg, hogy a filozófia sajátosan törékeny egyensúlya a személyes és személytelen mozzanatoknak. Ahhoz, hogy feltegyük az egészre, az egyre, egyáltalán a legáltalánosabb fogalmakra vonatkozó kérdést, egészen biztos, hogy személytelenül kell eljárnunk. De a személy telent is személyesként éljük át, egyfajta gyakorlati tudásként, amint mondtam. Az életünkkel való kísérletezést érjük tetten a dialógusban.
Számomra a filozófia több rétegbõl áll, s nem hiszem hogy egy koherens építmény lenne. Különbözõ rétegei ellentmondásba is kerülhetnek egymással. Hadd szóljak csak két vonatkozásról. A gyakorlati filozofálás azon rétegeknek az együttese, amelyeket említeni fogok. Ez természetesen egy mûvi felosztás lesz. A filozófia valahol ott kezdõdik, ahol az ember fölismeri saját törékenységét, tökéletlenségét, hiábavalóságát. A kétezeréves specifikusan európai gondolkodás, amit filozófiának szoktunk nevezni mindig is a hiábavalósággal való törõdés, és annak belátása, hogy a filozófia semmilyen vigaszt nem nyújthat. Annak a belátása, hogy a filozófia nem léphet a vallás vagy a mítosz helyébe. Ez az elsõ réteg: a vallások által is taglalt tapasztalatok értelmezése. A Szókratész óta `fenyegetõ' mozzanat: hogy a gondolkodás csupán negatív értelemben vett tudást közvetít.
A második réteg a szaktudományokhoz és a társadalomtudományokhoz fûzõdõ viszonya, ami számomra éppolyan fontos, mint az imént említett mozzanat. Hiszen az elõbbiekben rögzített tudásformával szemben a pozitív tudás lehetõségét artikuláljuk. Egy történelmi példával élve: Hegel idejében jelent meg utoljára egységként filozófia, vallás és tudomány. A jelenkori filozófia azonban nem álmodhatja vissza azt az egységes ideált, amit még Hegel épített föl. Ez már egy fragmentális világ, ahol az értékeszmények nem hangolhatók össze, nem építhetõk egybe. Kultúránk ilyen fragmentális, inkommenzurábilis világokból áll, s többek között ennek a fölismerése a filozófia.
Filozófia és a tudományok között a poszthegeliánus korszakban történt egy hasadás. Így például természetfilozófia fizika lett, a tudomány elkezdte legitimálni önmagát, a filozófia egyre kevésbé rendelkezett azzal a joggal, hogy legitimálja a tudományt stb. Ugyanakkor én nem vagyok borúlátó, a jelenkori gondolkodásnak egyik hozadéka, hogy történt egyfajta újraközeledés a filozófia és a tudományok közt. A társadalomtudományok is egyre inkább fölismerik a filozófiával való dialógus lehetõségét. A tudományokra vonatkozóan a filozófia egyik szerepe az, hogy lehetõvé tegye közöttük a dialógust. A dialógus lépésrendjének feltételeit írja körül.
KüLöNBSéG: Miként jelenik meg a filozófia az egyetemi oktatásban? Mit lehet ebbõl átadni?
L.A.:Egy oktató pedagógiai ethosza a személyes közvetítésben rejlik. Nem valami objektív filozófiai tudást adok át, hanem azt a személyes interpretációt, ahogyan a filozófiatörténethez nyúlok. A filozófiatörténetre való reflektálás gyakorlati kérdés, mindig a saját életünkkel való kísérletezés másokkal együtt. A filozófia lényegében a világban való létezésünk tudata. Az egymással lét tudata is. Se a te, se a mi nincs eleve adva, hanem egyfajta lehetõség. A filozófiai diskurzus annak a tere, ahol ezek létrejönnek. A filozófiát mûvelõ személy participálódik a közösségbe. Hallgató és oktató közötti valós dialógus nélkül az oktatás puszta mechanikus átvitellé silányul.
Ez nem veszélytelen dolog. Aki fölvállalja ezt a veszélyt, az útkeresésnek ezt a veszélyét, az tud elindulni. Az út, és nem a cél a fontos. Maga a keresés a filozófia. A hiábavalóság pátosza is errõl szól, hogy az út fontosabb, mint az eredmény. A filozófia a filozófiához vezetõ út. Mert abban a pillanatban, amikor fölismered, hogy neked gondolkodnod kell, amikor fölmerül a szkepszis, az már filozófia. És ez az, ami engem érdekel.
H.Á.: Elõször szeretném elmondani, hogy nem filozófiatörténetet oktatok, hanem filozófiát. Azonban manapság nem lehet anélkül filozófiát oktatni, hogy filozófiatörténetet is ne oktasson az ember, mert amit ma csinálunk az nem más, mint a függöny elhúzása a tradíció elõl, miközben megnézzük, mit mondott a hagyomány azokról a kérdésekrõl, amelyek minket érdekelnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szerzõrõl szerzõre elemezzük a filozófiai kérdéseket. Engem nem a történelmi gyökerek érdekelnek a filozófiában, hanem azok a kérdések, amelyeket a legkülönbözõbb korszakokban a filozófusok fölvetettek.
Ami a kérdést illeti: a filozófusok mindig tanítottak. A filozófia filozófiai iskolákkal kezdõdik. A filozófiai iskola mindig egy vagy néhány tanítóból áll, akiket tanítványok vesznek körül. A mester és a tanítványok a filozófiai iskola jellemzõ szimbóluma. Mindenki tanítani, gondolkodni tanítani akart, másként gondolkodni tanítani, és a vélekedésekkel szemben igaz tudásra szert tenni. A filozófiai iskolák vezetõi többnyire biztosan tudták, hogy õk azok, akiknek birtokában van az igazság. Az jellemezte a filozófiai iskolákat, hogy a mester meg volt gyõzõdve arról, hogy õ tudja mi az igaz tudás szemben a vélekedéssel. Ezért mindenki, aki körülötte összegyûlik, és az õ szájából hallja az igazság megnyilvánulását, ezáltal a filozófia igazi középpontjához fog eljutni. Föl fog kapaszkodni azon a szimbolikus létrán, amely a puszta vélekedésbõl az igaz tudásig vezet. Minden filozófiai iskolának ez a struktúrája, és így a filozófiai iskola az igazság tudásán alapszik.
A többiek is azért vannak ott, mert tanulni akarnak az igazságról. Nem egyszerûen arról van szó, hogy gondolkodni tanulnak, de nem is arról, hogy egy tudást adnak át, hanem egy harmadikról: megtanulják, hogy mi az igaz tudás szemben a véleménnyel, hogyan lehet eljutni a bizonyossághoz a puszta vélekedéssel szemben. Megkapják azt a bizonyos "gyógyszert”, amellyel a szenvedés, a bizonytalanság, a barbarizmus és a lélek egyéb betegségei gyógyíthatók. Mindig megvan a filozófiának ez a terapeutikus funkciója. A tanítványok megtanulják, hogy mi a jó, az igaz, a szép, mik azok a centrális eszmék, ideák, formák, amelynek az elsajátításával bölcsebbek lesznek a többinél. Tehát azt sem mondhatjuk, hogy nem lehet semmit sem tanítani, sem azt, hogy a filozófiát meg lehet tanítani, hanem amit tenni kell, az valahogy a kettõ között van.
Viszont ma a helyzet megváltozott, mert ilyen értelemben nincsenek filozófiai iskolák. A mai világban senki sem hiszi azt, aki normális ember és nem fölfújt hólyag, hogy õ, és egyedül õ az igazság birtokában van. És ha nincs egy olyan mester, aki azt hiszi, hogy egyedül õ az igazság birtokosa, akkor az a hagyományos struktúrája az iskolának - amelyben a mester köré sereglõ tanítványok lesik az õ ajkáról az igazságot, a "mézet”, és nyalják ezt a mézet - megszûnik. Így ez a viszony is megszûnik létezni, még akkor is, ha a tanárnak megvan a karizmája, lévén egy karizmatikus tanár. De még a karizmatikus tanár is arra fogja tanítani diákjait, hogy "ne vegyetek olyan nagyon komolyan, ne higgyétek azt, hogy amit én mondok az az egyedüli igazság, tanuljatok meg önállóan gondolkodni, dolgozzátok ki a saját eszméiteket”. Tehát alapjában véve - nem szókratészi, hanem modern, romantikus értelemben - ironikus a mai tanító. Tehát nem hiszi többé azt, hogy az igazságra vezeti rá a tanítványt.
Itt jön azonban be egy új probléma. Egyrészt már nincs meg az igazságnak és a bizonyosságnak a hagyományos szerepe: nem tudjuk, mi a bizonyosság. Másodsorban az akadémia és az egyetemi rendszer kialakította a maga intézményes kereteit. Tehát annak, aki filozofál, bele kell lépnie ezekbe az intézményes keretekbe, különben nem tud tanítványokkal találkozni. Ez egy új dolog, régebben ez nem okozott problémát. Ott voltál mondjuk egy szerzetesrendben és köréd gyûltek a fiatal szerzetesek, vagy ha akár magánemberként volt egy szép kerted, pénzed, akkor emberek gyûltek köréd, és hallgatták, amit mondtál. Ma egy tanár kizárólag az intézményes kereteken belül jut diákhoz, tanítványhoz, mindkettõjüknek be kell lépniük az intézménybe ahhoz, hogy egymással egyáltalán találkozhassanak. Olyan ez, mint amit Marx Károly mond a modern gyárról: a termelõeszközök és a munkás külön vannak, ezért össze kell õket egymással hozni. Itt a tanár és a tanítvány van külön, õket kell összehozni egymással, s ezt az intézmény teszi meg. Viszont minden intézménynek megvannak a maga intézményes elõírásai.
A filozófiát az egyetemeken belül tanítják, tehát feltételezett, hogy itt is egy tudást tanítanak, hiszen a modern egyetem arra való, hogy tudást adjon át: tudást, technikát, módszert, tehát ezt kell átadni a filozófiában is. Bizonyos fokig ez szükségszerû, mert aki filozófiát hallgat, az késõbb filozófiát fog tanítani. Mást nem nagyon csinálhat. Egyszer Foucault-t megkérdeztem, hogy mit csinált Svédországban? Azt válaszolta, hogy az egyetlen dolgot, amihez ért, tudniillik tanított. És valóban ez az egyetlen dolog, amit tudunk, azaz, hogy tanítunk, mert az, hogy könyveket írunk, az a mi privát hobbink, az nem igazán érdekli az embereket. Tanítunk, ebbõl keressük a pénzt, ez a megélhetésünk. Mást nem tudunk csinálni, hacsak nincs öröklött pénzünk. De még ha lenne is, a diákkal csak az egyetemen találkozhatunk. Tehát alkalmazkodnunk kell az intézményhez, és mindenkit arra tanítunk, hogy tanítson, hogy tanítson, hogy tanítson..., így a rossz végtelenségig.
Ugyanakkor persze tudjuk, hogy a filozófia az nem tudás, az gondolkodás, az szenvedély, és hogy a filozófiához bizonyos értelemben tehetség is kell. Ebbõl a szempontból olyan, mint az irodalom, nem mindenkibõl lesz filozófus, aki beiratkozik a filozófia tanszakra. A tanárnak tehát kettõs funkciója van. Egyrészt meg kell tanítania mindenkit arra, hogy filozófiát tudjon tanítani. Ehhez valamilyen tudásanyagot kell átadni, mert felelõsséget vállalsz azért, hogy akit tanítasz az képes legyen levizsgázni, és késõbb õ maga is tudjon tanítani. Ugyanakkor mindig el kell mondani, hogy ez nem filozófia, ez annak csak a csontváza, a filozófia valami más, valami több, valami olyan, ami a közös gondolkodáson alapul. Azt mondhatnák persze, hogy lehet pusztán közös gondolkodásra építeni, de ennek is megvannak a veszélyei. Ha pusztán tudást ad tovább az ember, akkor annak a veszélye az, hogy szakmává silányítja a filozófiát. Ha pusztán csak gondolkodunk: dilettánsokká válunk. Mert a filozófiának is, ha nem is tárgyi tudáson alapul, megvannak a módszerei, az ismert argumentációi. Ott van a múlt, a tradíció, amit meg kell ismerni, hogy tudjuk mi a filozófia. Nem lehet tradíció nélkül, a hasunkra ütve filozofálni. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet e kettõ között lavírozni, pusztán bornírt szakemberek és dilettánsok között valami olyasmit létrehozni, mint a filozófus, nagyon egyszerû a válasz. Azok, akiket a dolog szenvedélyesen érdekel, maguktól is el fognak ehhez jutni, maguk is fel fogják fedezni, miként lehet a Szküllák és Kharübdiszek között hajózni. A tanár segít ezeknek az embereknek, akik talán nélküle is megtalálnák ezt az utat, de könnyebb egy jó tanár segítségével megtalálni. Szóval ennyi az egész.
G.A.: A filozófia legfontosabb kérdései tematikusan és a filozófia történeten keresztül is megragadhatóak. Nem itt van a probléma. Hol akkor? Szerény véleményem szerint mindenféleképp különbséget kell tennünk ”klasszikus” filozófiai mûvek és éppen aktuális szellemi törekvések, ”filozófiai divatok” között. A klasszikusokkal minden korban foglalkozni kell, az utóbbiakat viszont csak megfelelõ filozófiatörténeti kontroll alatt szabad komolyan venni. A gyakorlat ezzel szemben mintha éppen fordított úton járna: sokan a pillanathoz kötött, tudományosnak látszó, éppen nagy népszerûségnek örvendõ ”filozófiai irányzatok”-kal, ideológiai, politikai elvárásokon alapuló (ha alaposabban szemügyre vesszük a dolgot, a ”tudományon kívüli”) nézetekkel próbálják meg felülmúlni és újraértékelni a múlt klasszikusait. Mintha ez olyan egyszerû dolog volna! Mintha a klasszikusokat csak úgy felül lehetne múlni! Számomra a klasszikusok jelentik a mércét. Aki egyszer is alaposabban végigtanulmányozott néhány a filozófia történetben súlyosnak számító munkát, fenntartásokkal fogja fogadni a szellemieket illetõ divatokat. Divatok viszont léteznek. Meggyõzõdésem, hogy ennek legfõbb oka az olvasatlanságban, illetve - talán pontosabban fogalmazva - a klasszikus mûvek ismeretének hiányában keresendõ. És a divatok ennek következtében esetenként igen furcsa ”tudományok”-at prezentálnak. Nagy népszerûségnek örvend korunkban például Heidegger. A ”Seinsfrage” divat lett. Csakhogy Heidegger több ponton, igen erõteljesen kapcsolódott mind a német, mind a középkori, mind az antik filozófia történetéhez. Az említettek alapos ismerete nélkül aligha lehet megérteni õt. A hazai ”heideggeriánizmus”-t azonban ez láthatóan nem zavarja. (Tisztelet a kivételnek!) A divat mintha fölöslegessé tenné a filozófia történetet. Számomra kérdés viszont, nem lesz-e ezzel fölösleges, vagy legalábbis másodlagos fontosságú maga Heidegger is? Éppen a heideggeriánusok számára! Néha olyan érzésem van, hogy sokan nagyfokú színészi beleéléssel próbálják meg elhitetni magukról, hogy Heideggert, vagy néhány posztmodern ”bölcs”-et követve, felülmúlták az európai metafizikai tradíciót. Mert ugyebár korszerû ismeretekre van szükség! Ezért pedig ócsárolni kell a tradíciót!
Én elsõsorban filozófiatörténésznek tartom magamat. Meggyõzõdésem, hogy a múlt klasszikusnak mondható mûveibõl (például Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Descartes, Spinoza, Hume, Kant, Fichte, Hegel, Heidegger vagy éppen Wittgenstein írásaiból) sokkal jobban meg lehet érteni korunk bonyolultnak látszó összefüggéseit, mint a legtöbb sajtótermék aktuális szólamokat pufogtató, propagandisztikus színezetû, nem egyszer kifejezetten bugyuta ”tényfeltáró” elemzéseibõl. Csakhogy manapság az ilyesféle kultúra mintha kiment volna a divatból! Mintha nem is számítana igazi értéknek!
KÜLÖNBSÉG: Artikulálhatjuk-e úgy a kérdést, hogy a filozófiaoktatásban elválik egymástól a technikai-informatív és az attitûd-jellegû tudás?
G. A. Ahhoz, hogy valaki el tudjon igazodni néhány klasszikusnak számító filozófiai rendszerben, bizonyos ismereteket el kell sajátítania. Enélkül hiba lenne bármilyen a ”szakmá”-t illetõ kérdésben véleményt nyilvánítania, vagy állást foglalnia. Tapasztalataim szerint viszont Magyarországon a vélemények és állásfoglalások igen gyakran megelõzik a tematikus ismeretet. Igen sokan dekonstruálták, illetve múlták felül például a ”metafiziká”-t anélkül, hogy egyetlen ebben a témában alapvetõnek számító mûvet is alaposabban áttanulmányoztak volna. Mert ugyebár fontos, hogy az embernek véleménye legyen!
Ennél is nagyobb gondot jelentenek azonban a leegyszerûsített ismeretek. Hiszen léteznek ”kitûnõ” filozófiatörténeti munkák is! Miért is olvasná végig valaki A tiszta ész kritikáját vagy a Lét és idõt, ha az ilyen ”kitûnõ” összefoglaló munkákból néhány oldalból megtudhatja, mit is tartalmaznak az elõbbi mûvek? Mi több, szerencsés esetben, ha igazán jól sikerült az összefoglalás, az interpretátor néhány bekezdésébõl azt is megtudhatja, mik az elemzett mûvek hibái, hogyan lehet túltenni magunkat ezeken, és hogyan múlta felül a klasszikus szerzõket az õket értelmezõ interpretátor.
Jómagam ezért az eredeti klasszikus mûvek ismeretét tartom a legfontosabbnak. Oktatási tevékenységem során mindig ezek megismertetésére helyeztem a legfõbb hangsúlyt. Saját szubjektivitásomtól pedig, amennyire lehetséges, megpróbáltam megszabadulni. Az attitûdöket mellõzni kell.
KÜLÖNBSÉG: Miért válik el egymástól a filozófusi és a filozófiatörténészi identitás?
G.A.: Alkotó módon résztvenni a filozófiatörténet alakításában? Nos, el tudom képzelni, hogy vannak olyan ”alkotók”, akiket nem nyomasztanak a filozófiatörténet súlyos kihívásai. Én nem tartozom ezek közé, és talán elsõsorban épp ezért tartom magamat filozófiatörténésznek. A filozófus megtisztelõ címe számomra elsõsorban olyan jeles alkotókat illet meg mint Szókratész, Platón, Arisztotelész, Szt. Ágoston, Descates, Spinoza, Hume, Kant, Fichte, Schelling... - és természetesen, hosszasan folytathatnánk a sort. Nem lenne szerencsés, ha összekeverném magamat az említett jeles auktorokkal.
A Filozófia Tanszék azzal a bevallott céllal ismerteti meg a hallgatókkal a képzés követelményrendszerét, hogy a hallgatók már az oktatási folyamat legelején ismerkedjenek meg szakmai kötelezettségeikkel, ill. a Tanszék nyújtotta lehetõségekkel - e lehetõségek határain belül - maguk tervezhessék meg egyetemi "pályafutásukat", s így maguk is részeseivé váljanak szakmai érésük általunk irányított folyamatának.
Követelményrendszerünk a tanszabadság elvére épül. A szabadság a hallgató számára szabad kurzus- és szabad tanárválasztást jelent.
Az oktatás kimenet-szabályozott
A tanszék nem rögzíti az ismeretszerzés teljes folyamatát, belsõ tagolódását, csak a diplomaszerzés feltételeit írja elõ. Ezek a feltételek értelemszerûen egymásra épülnek, az elsõ szigorlattól az államvizsgáig. Ugyanakkor a program tartalmaz nem kötelezõ képzési modelleket is, amelyek segítséget nyújthatnak az egyéni képzési tervek kialakításához.
A képzés struktúrája
A hallgató félévenként és tárgyanként heti 10 órát köteles felvenni. A tanszék által meghirdetett kurzusok két nagy csoportba tagolódnak:
a) A tanszék által kötelezõen meghirdetendõ és a hallgatók számára kötelezõen felveendõ kurzusok. (A tanszék köteles gondoskodni arról, hogy az e csoportba tartozó kurzusok minden félévben meghirdetésre kerüljenek. A hallgatók választási szabadsága e tekintetben csak a kurzusok egymásutániságára vonatkozik.)
b) Szabadon meghirdetett és szabadon felvehetõ kurzusok (E kurzusok felvételi sorrendjét tartalmi szempontok meghatározhatják, vagy befolyásolhatják, pl.: miként kapcsolódik a kurzus a kötelezõ tárgyakhoz, vagy a tematikailag közeli más kurzusokhoz.)
A szabad tanárválasztás az egyazon tárgyból vagy témából párhuzamosan meghirdetett kurzusok elõadóira ill. elõadásaira vonatkozik. A hallgató választását az oktató a leckekönyvben aláírásával ellenjegyzi.
Az oktatott anyag tematikailag tantárgyblokkokba sorolódik
Az elsõ blokk a Filozófiatörténet nagy korszakait, kiemelkedõ gondolkodóit, gondolatait, ill. rendszereit öleli fel. Ezeket a továbbiakban Filozófiatörténet I., Filozófiatörténet II., Filozófiatörténet III, ill. Filozófiatörténet IV. cím alatt foglaljuk össze.
A második blokk a filozófiai anyagot szisztematikus, rendszerezõ, kategoriális problematizáló módon közelíti meg. Ezeket a kurzusokat, Elméleti filozófia címen foglaltuk össze.
A harmadik blokk a speciális filozófiai problémákkal kapcsolatos tárgyakat tartalmazza. Idetartoznak továbbá a szakmai irodalommal való elmélyült ismerkedést célzó, az egyéni szakmai tudást segítõ foglalkozások.
A Tanszék elvárása, hogy a hallgató lehetõleg az elsõ két év során tegyen szert olyan modern nyelvismeretre, amely lehetõvé teszi a primer és szekundér szakszövegek rendszeres olvasását, tanulmányozását.
Propedeutika II. (gyakorlat) - Dr. Kaposi Márton docens
Bevezetés a görög filozófia történetébe II. (elôadás) - Mogyoródi Emese tanársegéd
Bevezetés a középkor filozófiájába (elôadás) - Ferencz Sándor vendégelôadó
Az olasz reneszánsz reprezentatív filozófusai (elôadás) - Dr. Kaposi Márton docens
Latin (gyakorlat) - Odrobina László PhD ösztöndíjas
Ógörög (gyakorlat) - Dr. Dér Terézia adjunktus
Kant I-II. (elôadás) - Gausz András docens
Spinoza (elôadás) - Tóth János adjunktus
Értékelmélet II. (elôadás) - Kissné Dr. Novák Éva docens
Egzisztencializmus II. (elôadás) - Kissné Dr. Novák Éva docens
Kierkegaard és Nietzsche (elôadás) - Dr. Gyenge Zoltán tanársegéd
Schleiermacher és a fiatal Heidegger hermeneutikája (elôadás) - Dr. Krémer Sándor adjunktus
Wittgenstein: Tractatus (szeminárium) - Dr. Kocsondi András docens
Bergson és Sartre (elôadás) - Dr. Dékány András adjunktus
Hegel egzegézis, A szellem fenomenológiája (szeminárium) - Dr. Simon Ferenc docens
Nietzsche és a modernitás (elôadás és szeminárium) - Dr. Heller Ágnes akadémikus
Az élet- és egzisztenciálfilozófiák halál-felfogása (szeminárium) - Dr. Csejtei Dezsô tanszékvezetô docens
Ortega filozófiája (szeminárium) - Dr. Csejtei Dezsô tanszékvezetô docens
Az erkölcsi értékeszme rövid története (elôadás) - Dr. Simon Ferenc docens
Történetbölcselet Hegeltôl Heideggerig (szeminárium) - Kissné Dr. Novák Éva docens
Játékelmélet és társadalom (elôadás) - Dr. Tóth János adjunktus
Schleiermacher: Hermeneutik (német szövegolvasás) (szeminárium) - Dr. Krémer Sándor adjunktus
Esztétika és mûelemzés (szeminárium) - Dr. Gyenge Zoltán tanársegéd
Szakszövegolvasás angol nyelven (szeminárium) - Mogyoródi Emese tanársegéd
Az Antigoné és filozófiai értelmezései (szeminárium) - Mogyoródi Emese tanársegéd
Angol nyelvû szakszövegolvasás (szeminárium) - Dr. Tóth János adjunktus
Alkalmazott filozófia (szeminárium) - Dr. Tóth János adjunktus
Filozófiai gondolatok a Faustban (elôadás) - Kissné Dr. Novák Éva docens
Heidegger: Lét és idô (szövegolvasás) II. (szeminárium) - Dr. Krémer Sándor adjunktus
Hannah Arendt politikai filozófiája (elôadás) - Losoncz Alpár vendégelõadó
Hermeneutika (elôadás) - Losoncz Alpár vendégelõadó
Pozitivizmus II. Pozitivista tudományfilozófiák (elôadás) - Dr. Kocsondi András docens
A tudományelmélet alapjai (elôadás) - Dr. Kocsondi András docens
Általános ontológia (elôadás) - Dr. Simon Ferenc docens
Descartes (elôadás) - Dr. Dékány András adjunktus
Tudományelmélet (elôadás) - Dr. Kocsondi András docens
Bevezetés a tudatfilozófiába (elôadás) - Szécsi Gábor meghívott elôadó
Hegel esztétikája (szeminárium) - Dr. Kaposi Márton docens
Marx és a történelemfilozófia (elôadás) - Karikó Sándor vendégelõadó
Contemporary political theory (elôadás) (angol nyelven) - Alan Watt vendégtanár
Nietzsche (szeminárium) (angol nyelven) - Alan Watt vendégtanár
Bevezetés a védikus filozófiába I-II. (elôadás) - Tóth-Soma László tanársegéd
A filozófia szak ezen átalakulását a hallgatói létszám nagymértékû növekedése jellemezte és jellemzi manapság is. A hallgatóknak a kötelezô kurzusok mellett, melyek a filozófia reprezentáns gondolkodóit és irányzatait foglalják magukba, igen széles lehetôségük van szabadon választható kurzusok felvételére, s ezáltal egyéni jellegû képzési terv felépítésére.
Az oktatáson kívüli rendszerek ehhez kísérelnek meg minél nagyobb segítséget nyújtani. A filozófia szakon néhány év óta igen intenzív tudományos diákköri tevékenység folyik. A diákköri találkozások viszonylagos rendszerességgel, mindig egy adott témának megfelelôen történnek. Az 1994/95-ös év elsôsorban az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára való felkészülés jegyében telt el. A hallgatók az általuk választott szakterületen készített dolgozataikat hozták megvitatásra az egyes ülésekre, ahol felolvasó rendszerben ismertették fô téziseiket, majd ezt vita követte. Mindez egy igen intenzív felkészülési periódust takart, amelynek eredménye az esztergomi találkozón meg is mutatkozott, mivel az összes, ott induló hallgató díjazott lett, elsô, második vagy harmadik helyezést ért el valamelyik szekcióban.
Az 1995/96-os tanévben a diákkör felolvasó elôadásokat tartott, melyen az elôadó hallgató elkészített tanulmányának téziseit ismertette, amit a megjelent oktatók és hallgatók vitája követett.
Ezenkívül a tudományos diákkör, programjához támogatást szerezve, filozófiai kávéházi estéket szervez, amelyeken meghívott elôadók mellett a tanszék oktatói is részt vesznek, s ahol szabad, kötetlen formában lehet egy-egy kérdést megvitatni. A filozófiai kávéház a szakos és a nem szakos hallgatók körében meglehetôsen nagy népszerûségnek örvend, mivel itt az órákon és a szakirodalomból megismert gondolatoknak egy párbeszédes formában való értékelését, megvitatását lehet véghezvinni.
A diákköri tevékenység mellett a filozófia tanszék lehetôleg minél több formában és alkalommal kísérli meg a párbeszédet a hallgatókkal. Ennek már-már tradicionális formája a tanszék oktatóinak és hallgatóinak részvételével rendezett összejövetel, ahol a hallgatók - kötetlen formában - elsôsorban az oktatással kapcsolatos véleményüket, ötleteiket fejtik ki. Ezeket a tanszék, tantervi programjának alakításakor, messzemenôen igyekszik figyelembe venni.
A hallgatók a tanszéktôl minden általuk igényelt és lehetséges támogatást megkapnak külfödi ösztöndíjak elnyeréséhez, aminek viszont sok esetben a hallgató nyelvtudása szab határt. A tanszék ezt különféle külföldi kapcsolatokon keresztül, idegen nyelû oktatók meghívásával kísérli meg feloldani. A külföldi oktatók meghívásánál viszont az adottságok és az anyagi lehetôségek meglehetôsen behatároló tényezôk.
A szegedi filozófia szakos hallgatók több éve egy általuk szervezett lap, a "Különbség"kiadásába fogtak. Az ötlet abból származott, hogy az egyes kurzusokra írott dolgozatok sokszor új, közlésre érett gondolatokat is tartalmaznak, amelyek megjelentetése több mint kívánatos. A lapot teljes egészében a hallgatók szerkesztik, de abban írásokkal és szükség szerint véleményekkel a tanszék egyes oktatói is közremûködnek. Ez a lap teljesen öntevékeny kezdeményezés terméke, mely a tanulmányok mellett bibliográfiát, az egyes magyarországi egyetemek filozófia kurzusainak tantervét, valamint interjúkat, beszélgetéseket is közzétesz. Ezzel kísérletet tesz arra, hogy a reprezentáns egyetemek filozófia szakos hallgatói közötti kapcsolatfelvételt megkönnyítse. A tanszék a lap szerkesztéséhez igény szerint technikai segítséget tud biztosítani (fénymásolás, számítógéphasználat stb.).
A hallgatók és oktatók közötti viszony, valamint a külföldi oktatással való megismerkedés végett a tanszék az elmúlt években két alkalommal néhány napos szakmai utat szervezett külföldre (Heidelberg, Bécs), amelyen számos hallgató vett részt. Ezeken a találkozókon a hallgatók találkozhattak a külföldi egyetemek oktatóival, hallgatóival, és részt vehettek néhány elôadáson. Az elmúlt évben azonban minden erôfeszítés ellenére - az anyagi lehetôségek beszûkülése miatt - ilyenre nem került sor, azonban a kapcsolatfelvétel e formájáról a tanszék nem mondott le.
A fentebb vázoltakat a jövôben mind nagyobb hatékonysággal kísérli meg támogatni a tanszék által a szegedi filozófia támogatására létrehozott és már több éve mûködô alapítvány, a Pro Philosophia Szegediensi. Az alapítvány eddig egyes kiadványok megjelentetését támogatta, mint például az "Ész, élet, egzisztencia" címû kötetét, amelyben magyarul még meg nem jelent filozófiai mûvek fordításait tették közzé. Volt rá példa, hogy a kötetben közreadott fordításokban hallgató is közremûködött. Az alapítvány ezen kívül támogatni akarja a diákköri munkát, valamint ösztöndíj-rendszerben a legtehetségesebb hallgatókat. Ezek közül egy hallgató minden szemeszterben - demonstrátorként - az oktatásban is részt vesz.
A József Attila Tudományegyetem Filozófiai Tanszéke,
a Magyar Filozófiai Társaság,
a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága,
és a Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány
a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium,
a Francia Köztársaság budapesti Nagykövetségének
és a Soros Alapítványnak a támogatásával
René Descartes születésének négyszázadik évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát szervez Szegeden,
1996. szeptember 25-28 között,
A konferencia tervezett programja:
I. szekció.
Descartes and the philosophical analysis
(Descartes és a filozófiai analízis)
Dr. José Luis Bermúdez: Did Descartes Have a Cartesian Conception of the Mental?
Prof. John Cottingham: Cartesian Ethics
Prof. Vered Glickman: The Problem of Consciousness and the Burden of the Cartesian Heritage
Fekete László: Descartes, Saussure, and the Problems of Integrating Voice into a Dualisic Universe
Kaposi Dorottya: Descartes modalitása
Losonczi Péter: Descartes's Concept of God
Margitay Tihamér: Why shouldn't we be Afraid of the Cartesian Demon?
Paul S. MacDonald: Descartes Simplex Complex Natures and Part-whole Theory
II. szekció.
The Cartesianism in the History of the Philosophy
(A kartezianizmus a filozófiatörténetben)
Boros Gábor: From Descartes to Spinoza, from Analysis to Synthesis
Csejtei Dezsõ: The Cartesianism of Life
Mezei Balázs: Husserlian Cartesianism
Prof. Dr. Giridhari Lal Pandit: Descartes and Popper
Alan Watt: The Value of the Cartesian Divine After the Death of God
III. szekció.
Descartes et la Métaphysique
(Descartes és a metafizika)
Jean-Marie Beyssade: Dieu et la nécessité des principes physiques chez Descartes
Michel Beyssade: L'infinitude de la volonté humaine selon Descartes
Corina Cîrlugea: La logique de l'invention des vérités chez Descartes
Dékány András: Moments éthiques dans les Principes
Jean Ferrari: Sur le cogito, derechef
Serban Leoca: Le cogito en tant que synthese onto-épistémologique
Jean-Luc Marion: Essai d'une interprétation non-solipsiste de l'ego du cogito
Alin Nemecz: Descartes et le probléme du solipsisme
IV. szekció.
Qualques chapitres de l'héritage cartesien
(Fejezetek a karteziánus örökségbõl)
Carraud Vincent: Le cartésianisme paradoxol de Pascal
Domingo Blanco Fernández: La rectification de l'ontologie cartésienne chez Merleau-Ponty
Jozef Sivak: Un neocartesien slovaque: Juraj Ciger
Szabó Tibor: L'interprétation de Del Nort sur Descartes
Tengelyi László: Le motif cartesien d'une argumentation hyperbolique dans la phénoménologie
Miklós Vetõ: La liberté selon Malebranche et la philosophie de la volonté
V. szekció.
Descartes und die Modernität
(Descartes és a modernitás)
Hossenfelde Malte: Von Einigen Problemen des Cartesianismus
Gausz András: Gewiheit und Selbsttuschung
Gyenge Zoltán: Anti-karteziánus-e az irracionalizmus?
Krémer Sándor: Zur Heideggers Descartes-Kritik in Sein und Zeit
Rózsa Erzsébet: Descartes - erster Philosoph in der "Periode der Methaphysik" der "neueren Philosophie". Zur Hegels Descartes - Auslegung
Prof. Dr. h. c. Wolfgang Röd: Methodischer Zweifel und moderner Skeptizismus: Humes Zweifelsargumente als Antwort auf Descartes
VI. szekció.
A ráció és határai: pro és kontra Descartes
Balogh Tibor: Adalékok a descartes-i reflex-felfogáshoz, s e felfogás színeváltozásaihoz
Bognár László: A peripatetikus és karteziánus tudás különbségei Heidegger recepciója felõl tekintve
Heller Ágnes: Racionális-e a szenvedély?
Kelemen János: /az elõadás címe egyeztetés alatt/
Kissné dr. Novák Éva: Az új polgári értékrend meghatározása
Ludassy Mária: A karteziánus racionalizmus vs. a brit empirizmus tradíciója az emberi jogok kétfajta koncepciójában
Losoncz Alpár: A racionalizmus formaváltásai
Tóth János: Kartezinaizmus és ökofilozófia
Vajda Mihály: Pascal kartezianizmusa
Veress Károly: A descartes-i isteneszmérõl hermeneutikai megközelítésben
VII. szekció.
A karteziánus recepció Magyarországon
Hajós József: A XVII-XVIII. századi kolozsvári Descartes-vonatkozások
Keserû Bálint: A kolozsvári unitárius Régheni Mihály és a claubergiánus német kartezianizmus
Laczkó Sándor: A kései magyar Descartes-recepció
Monok István: Descartes elterjedtsége, olvasottsága a XVII-XVIII. századi erdélyi könyvesházakban
E kérdés szinte magától értetõdõ, hiszen tudjuk, hogy itt Szegeden a Descartes-kutatásnak nem voltak különösebb hagyományai, és ma sincsenek - kérdés persze, hogy egyáltalán Magyarországon vannak-e? Ez összefügg azzal, hogy a Descartes-mûvek kiadásával is vannak problémák. Van egy múlt század végi 1881-es szövegkiadás, ami a három alapmûvet úgy-ahogy közli, aztán volt egy második hullám, 1961-ben, amikor Szemere Samu lefordította az Értekezést, és ezután Magyarországon nagyon sokáig ez volt Descartes fõ mûve. Újabban vannak mozgolódások a témában, ami egyrészt Boros Gáborhoz fûzõdik, másrészt hozzám, hiszen az Ictus Kiadóval kiadtuk A lélek szenvedélyeit. Még ez sem volna egyértelmû indok, de az biztos, hogy a fenti mû lefordítása, és egyáltalán a filozófia szak megindulása Szegeden ráirányította a figyelmet a filozófiatörténet ezen alakjára is. A konferencia ötlete az évforduló kapcsán merült fel, és azon töprengtünk, miként tehetnénk ezt a külföldi kutatók számára is vonzóvá. Elõször arra gondoltunk, hogy ez egy közép-európai jellegû Descartes-konferencia lesz, tehát meghívjuk a környezõ országokban mûködõ filozófusokat, Descartes-kutatókat: Kolozsvárról jönnek, Szlovákiából jönnek, Szerbiából jönnek. A következõ gondolatunk az volt, hogy valahogyan a magyar filozófiai életet is érdekeltté tegyük, és erre a legjobb formának az kínálkozott, hogy szervezzük közösen a Magyar Filozófiai Társasággal. Ezáltal a konferencia az MFT és a szegedi Filozófia Tanszék közös rendezvénye.
Milyen pozíciót tölt be ma Franciaországban a kartézianizmus, és mennyire élénk ma a francia filozófiai közélet?
Egy Descartes-szeminárium alkalmával Kelemen János professzor úrral Descartes-ról beszélgettünk, és az õ elsõ szava a szabadkozásé volt. Azt mondta, hogy igen, õ foglalkozott Descartes-tal, foglalkozik is vele, de még nem állíthatja, hogy ismeri a Descartes szövegeket. Nos, valahogy így van ez Franciaországban is. Descartes azon szerzõk közé tartozik, aki klasszikus, de a jó értelemben vett klasszikus: kimeríthetetlen. Mindig más és más arcát, más és más oldalát mutatja, és mindig fel tudja kelteni az emberek érdeklõdését. Ez nagyon fontos dolog. Azután meg azt halljuk, hogy talán vége a posztmodernnek, és talán érdemes megvizsgálni a descartes-i gondolatok viszonyát e nehezen definiálható, de mégis létezõ gondolatisághoz. Descartes gondolkodásában az a legrokonszenvesebb, hogy õ problémamegoldó - én nem akarom azt mondani, hogy a posztmodern nem akar ilyesmit, de a posztmodern ebben a vonatkozásban kontemplatívabb, ti. hogy nem kell csodálni a metafizikai építményeket, be kell járnunk a világot és föl kell térképeznünk azt a szellemi világot, amelyben élünk a modernitás után etc. Én ebben érzek egy kontemplatív hozzáállást. Descartes attitûdje viszont ezzel ellentétes abból a szempontból, hogy õ mindenben a problémát keresi, amit meg kell oldani. Ez nagyon rokonszenves vonás, és éppen ebben keresendõ tartós hatásának oka. Persze, arról lehet vitatkozni, hogy a probléma megoldására használt módszerei mennyire aktuálisak. Például A lélek szenvedélyeiben a lélek létezésével, mûködésével összefüggésben azt veti föl, hogy hogyan mûködik? Nem azt, hogy mit mondtak róla, vagy mi a lélek, hanem hogy hogyan mûködik, és hogyan lehetne ezt a mûködést megmagyarázni. Kritikusként ma sem tudjuk magyarázni a lélek szenvedélyeit, de azt, hogy Descartes problémát láttat, olyan problémát, amelyet érdemes megmagyarázni, amivel érdemes foglalkozni, ez tagadhatatlan. És a módszereiben is van egy-két elgondolkodtató mozzanat. Kiemelik, hogy itt alapozta meg a késõbb az orvostudományban is meghonosodott reflexelméletet. Vannak olyan hipotézisei, amelyeket késõbb is tudtak használni. De filozófiai szempontból is elgondolkodtató, hogy fizikusként akar magyarázni, tehát nem úgy akar beszélni, hogy a dolgot megcsodáljuk, végigjárjuk, és aztán a napi foglalatosságaink után látunk, hanem van egy probléma, és ezt meg kell oldani. Ha elõtérbe kerül az, hogy most a filozófiának mondani kell valamit, felelõsséget vállalni, hogy válaszolni kell, hogy nem menekülhet a válasz elõl, akkor teljesen természetes az a mozdulat, amellyel Descartes után nyúlunk, mert õ ilyen beállítottságú filozófus volt.
Mi a viszonya Descartes-nak az irodalomhoz és a mûvészetekhez, és miért fontos ma Descartes-tal foglalkozni?
Irodalommal és mûvészetekkel nagyon keveset foglalkozott, tehát biztos, hogy nincs esztétikája. Morálfilozófiája viszont nagyon erõteljes. Van egy ideiglenes erkölcstana, megírja A lélek szenvedélyeit, szinte minden mûvében van valami kicsi a morálfilozófiából, de ezzel nem foglalkoztak, nem állították különösképpen elõtérbe. Ami érdekes volt Descartes-ban, az a tudományok más módon történõ megalapozása. [[Otilde]] axiómákból, evidenciákból indult ki, olyan evidenciákból, amelyeket az ész lát be, azaz nem skolasztikus minõségekbõl, ez volt az, amit oly sokáig az õ neve takart, pl. a cogito ergo sum. Az õ magatartása az, hogy a meglévõ problémákat meg kell oldani, és ezektõl a tömeg fél. [[Otilde]] ezt felvállalja. A descartes-i tudományos program kitûzése után azt várná az ember, hogy a mester bezárkózik a dolgozószobájába, és elkezd egy elméletet kidolgozni, de õ nem ezt csinálja, hanem teljes mellszélességgel beleveti magát az életbe, és a gondolatait mindig a valósággal ütköztetve, a valósággal szembesülve írja le. Nem tudom, hogy jól általánosítom-e Descartes attitûdjét, de biztos, hogy ez elõbb-utóbb követõkre fog találni és lehet, hogy már követõkre is talált. Lehet, hogy a morálfilozófia mai franciaországi népszerûségében már ez is benne van. Filozófiával akarok foglalkozni, és filozófiailag akarok beszélni, de azért kimegyek az emberek közé, hadjáratokon veszek részt, szóba állok minden társadalmi állású emberrel - ez az! És tulajdonképpen a descartes-i életmû az nem más, mint ennek a lecsapódása. [[Otilde]] nem mást magyaráz meg, mint azt, amit a szemével lát, az érdekli, hogy hogyan lehetséges ezeket megcsinálni, például a kikötõben a csigákat, emelõket. De nem elvontan kereste a dolgokat, hanem mindig konkrétan. Fiatalkorában egy hollandiai garnizonban szolgált, és egy ház falára ki volt függesztve egy matematikai feladvány. Mivel nem tudta elolvasni, hiszen nem tudott hollandul, ezért egy járókelõt kért meg arra, hogy olvassa el neki. Ez történetesen egy Beckmann nevû holland tudós volt, aki elmondta neki a feladványt, majd megjegyezte, hogy úgysem fogja tudni megoldani. Jó, Descartes nem szólt semmit, három nap múlva vitte a feladvány megoldását. Ez példa értékû. Akkor is, amikor bármiféle tudományos problémával foglalkozott, õ nem a dolgozószobájába bezárkózva oldotta meg ezeket pusztán azért, hogy emelje tudományos hírnevét, hanem ezek akkor benne voltak a levegõben. Ezért nem lehet õt áthozni teljesen a mába, mert ma mások a problémák. Egyszerûen a látvány más, ami körülvesz bennünket. De Descartes tényleg a manufaktúra-korszak szemével lát, és a problémamegoldásra felállított gondolkodását a hétköznapokból veszi. A mára vonatkozó relevanciája például azon törekvése, hogy a szélsõséges szkepticizmust visszaszorítsa. Ezt kezdte már Montaigne, aztán folytatták sokan, mára már ismeretlen szerzõk is, akik túlzó szkepticizmusba estek. [[Otilde]]k aztán mindenben kételkedtek. Descartes ezeknek kiáltotta oda: Én is kételkedem, mindent kétségbe vonok, no de hát, gondolkodom, akkor vagyok! Tehát ebben látom filozófiai aktualitását. Ennek talán van vonatkozása a ma számára.
Hogyan látja a holnapot Descartes számára?
Remélem õ is a szerzõk egyike lesz, és nem az a vízválasztó, ami most. Mert ma a racionalizmus megsemmisített vagy megsemmisítendõ szimbóluma, vagy éppen ennek ellentéte. Nos, õ sem egyik, sem másik - õ, mint minden nagy filozófus, bölcs, akinek nagy élettapasztalata van, akinek a bölcsessége túlcsap racionális gondolkodásán. Minden nagy filozófus gondolkodásának van racionális magva, és az nem igaz, hogy ennek rendelnek alá mindent. Descartes-ot nem szabad így fölhasználni. Egy teljes életmû, egy teljes ember, egy nagy filozófus áll elõttünk, de azt el tudom képzelni, hogy valaki nem tud belehelyezkedni gondolatvilágába. Bízom benne, hogy a konferencia is hozzájárul érdekes elõadásaival ahhoz, hogy egy árnyaltabb, teljesebb Descartes arca keljen életre.
Eszmetörténeti tömbjeink részint hazai szerzôk munkáin, részint fordításokon, újrafordításokon alapulnak. A kötetekben megjelenô, hazai és külföldi szezôk tollából származó írások - szándékunk szerint - vizsgálják a létezô univerzumban elhelyezkedô ember sorsát, a különbözô korok globális és regionális kihívásait, valamint a gondolkodás válasz-alternatíváit. Szeretnénk megôrizve követni a gondolkodás történetének kitaposott ösvényeit, s mindezt gazdagítani a fent említett tudományok új kutatási eredményeivel.
Eddigi téma-kurzusaink az alábbi gondolati sejtrendszereket próbálták kifeszíteni: Színház címû tématömbünk a színháztudomány jelenleg aktuális kérdésköreit, történeti és ontológiai igényû megalapozásának mai lehetôségeit boncolja. A Vallásbölcselet a vallás teoretikus, fenomenológiai, hermeneutikai és egzisztenciális megközelítéseit próbálja bemutatni a maga szerteágazó voltában. A Szó-váltás rovat szándékunk szerint olyan témákat közölne, melyek a fent megnevezett problémamezôk mentén vitára, egészséges diskurzusra ösztönöznek. A társadalomról és a történelemrôl való újszerû, filozófiai alapokban gyökerezô gondolkodással a Történetfilozófiai vizsgálódások foglalkoznak. A történetfilozófia olyan problémákat vet felszínre, amelyekkel a szaktudomány, a történettudomány nem foglalkozik, vagy amelyeket elôítélettel, elfogultsággal, gyanakvással kezel, esetleg kifejezetten túlzásoknak, történietietlen kérdéseknek tart. Harag, bizalmatlanság és részrehajlás kioltásával kísérli meg a történelem értelmezését, a történelem egészével folytat diszkussziót, ugyanakkor annak többértelmûségérôl is elgondolkodik. A történetfilozófia azonban nemcsak a világban történô dolgokra reflektál - a történeti tudat önreflexivitásában saját lehetôségfeltételeit, határait is igyekszik feltárni. Az Európa öröksége az Európa-jelenség különbözô lehetséges nézôpontokból történô lefedésére vállalkozik. Jóllehet Európa sohasem lehet pusztán elméleti mozzanat, kiadványunk mégis az Európa-jelenség egy lehetséges alapnézetbôl történô, hangsúlyozottan eszmetörténeti felfogására, teoretikus lefedésére vállalkozik, egyfajta átfogó, összehasonlító szintézis lehetôségét adja. A történetiséget felvállaló modernségnek elsôdlegességet biztosító szellemiségben, filozófiai, elméleti-esztétikai összképben mutatható fel. Az itt megjelenô különbözô gondolati irányok, erôk, elmozdulások számos azonosulási pontot kínálnak az önismeretere és tág horizontú századvégi mûveltségre törekvô igényes olvasók számára. A kiadvány célja egy olyan egységes Európa-kép megrajzolása, amelyben a jól kidomborodó karakteres vonulatok, a végletes kontrasztok, a sokféleség hangulatát össze lehet fogni egyetlen dinamikus zsánerré. Az Európa-fogalom alapjelentését feloldva, egy alapjelentés fölött elhelyezkedô szintet kívánunk kialakítani azáltal, hogy a legfrissebb értelmezésekbôl építkezünk, amelyek természetük szerint tartalmazzák a korábbi nézeteket is. Az így összetorlódott szövegek reményeink szerint nemcsak azt a problémát járják körül, hogy Mi az, hogy Európa?, hanem azt a kérdést is, hogy Mi az, hogy van Európa? Ezzel a tématömbünkkel sem rendszert, inkább biztos problématudatot akarunk építeni. Olyan polifóniára törekszünk, amelyben egyaránt kibomlik a keresés, a megértés, a belátás és az elfogadás ugyanúgy, mint a rejtett érlelôdési folyamat, a vékony konfesszionális szál. A szövegek mindegyike sajátos ízt és atmoszférát hagy maga után, ezzel is lehetôvé téve az utánagondolást.
Interjúinkkal a filozófia határterületein mozgó-alkotó neves mûvészekkel, vallásos gondolkodókkal próbáljuk felkutatni a lehetséges érintkezési pontokat - az eddigi beszélgetések során Somlyó György a költészet és a bölcselet, Makovecz Imre az építészet és a filozófia kapcsolatáról, az összekötô szálak mai hiányáról és szükségességérôl fejtette ki gondolatait - és a magyar filozófiai élet néhány jeles képviselôjét igyekszünk megszólaltatni, megjelenés elôtt álló számunkban egy Heller Ágnessel készült interjú lesz olvasható.
A magyar filozófiai hagyomány kutatásával a magyar filozófiai mûveltség számára is fontos - még ha eredeti alkotásokkal nem is nagyon büszkélkedhetô - rendszerezô elmék régen kiadott, de ma is érdekes szövegeit közöljük, egy-egy bemutató tanulmány kíséretében.
Kiadványunk legfrissebb számait az egyik legismertebb magyar grafikusmûvész, König Róbert munkái illusztrálják.
A folyóirat szerkesztôi a Veszprémi Egyetemen az 1995/96-os tanév 2. félévében a Pro Philosophia Klub keretében egy elôadássorozatot is szerveztek, mely nemcsak az egyetemisták érdeklôdésére tarthat számot, de a város polgáraiéra is. Eddig Heller Ágnes, Garaczi László, Csejtei Dezsô, Bacsó Béla és Balassa Péter elôadására került sor, s a következô félévben a sorozat folytatását tervezik.
A PRO PHILOSOPHIA címû folyóirat 1995 elején indult negyedévenként megjelenô lapként. Tavaly két kiadványa jelent meg - az 1. és a 2-3. szám -, az idei 1. szám már szintén kapható a boltokban, s 96/2-3-as szám is megjelenés elôtt áll.
A folyóiratot Kalmár Zoltán (fôszerkesztô) és Garaczi Imre (felelôs szerkesztô) jegyzi, a szerkesztôbizottság tagjai: Bécsy Tamás, Fabiny Tibor, Fekete László, Kiss Endre, Simon Ferenc és Szilágyi István. A szerkesztôség címe: Veszprémi Egyetem Társadalomtudományi Tanszék 8200 Veszprém Egyetem u. 10. Tel: (88)423-852. A lap megrendelhetô a szerkesztôség címén, ill. megvásárolható a Bibliofil Kft. boltjaiban.
1994 novemberében alakult Kolozsvárott helyi, kulturális, apolitikus, jogi személyiséggel bíró szervezetként. A baráti társaság céljai: a) a filozófia és társadalomtudományi tanszékek tanárai és diákjai közötti intenzívebb, eredményesebb szakmai kapcsolatok kialakítása; b) az oktatás célhorizontjának tágítása vendégtanárok meghívásával, valamint szakelôadások tartásával; c) köri tevékenységek megszervezésével lehetôséget biztosítani a diákok számára az egyéni vagy csoportos tevékenységek eredményeinek a bemutatására; d) közlési keretek megteremtése egy, a társaság által szerkesztett munkafüzet által; e) ez erdélyi filozófiai hagyományok ápolása, a jelentôs alkotók életmûveinek az újramegjelentetése; f) pályázatok kiírása; g) kapcsolattartás a jelentôs európai kutatói mûhelyekkel, egyetemi tanszékekkel.
A Diotima Baráti Társaság célkitûzéseit hármas struktúrában valósítja meg: a Diotima Kör tevékenysége, a Kellék (Diotima munkafüzetek) szerkesztése és megjelentetése, valamint a Diotima-könyvek kiadása által.
I. A Diotima Kör
A Diotima Kör a kolozsvári filozófusok köre volt, amelyet 1970-ben Tamás Gáspár Miklós hozott létre, s amelyet 1978-ban megszüntettek. 1992-ben indult újra többszörös célkitûzéssel. Ezek között a legfontosabb a filozófiai tevôleges mûvelése, szabad mûhely formájában, amelyben döntô többségben a Babes-Bolyai Tudományegyetem hallgatói vesznek részt. Az eddigiekben a kör tevékenységébe a filozófia szakos hallgatók mellett szociológia, pszichológia, filológia, teológia és matematika szakos hallgatók kapcsolódtak be; körünk a diszciplinákhoz közel álló egyetemi oktatókkal, kutatókkal bôvül, akik idôszakonként beszámolnak foglalatosságaikról, kutatásaikról. A célok között kiemelt helyet foglal el a környezô országok filozófiai mûhelyeinek és kiemelkedô kutatóinak megismertetése a kolozsvári szakmai közönséggel.
Az elmúlt év folyamán a következô témák szerepeltek vitaestjeink programjában: Kommunikációképtelenség, Wittgenstein filozófiája, Az öngyilkosság keresztény értelmezése, Az értelmiségi státus, A feminizmus.
II. A Kellék
A Kellék egyike a Diotima munkafüzetek sorozatban megjelenô kiadványoknak. Elsô száma 1994 decemberében jelent meg - közel másfél éves vajúdás után. Ez idô alatt kikristályosodtak és megfogalmazódtak mindazon célok ill. okok, amelyek a lap megjelentetését szükségessé tették. Ez utóbbiak közül a legfontosabb az, hogy a diákok szakmai önkifejezését folytonosságában lehetôvé tevô, társadalomtudományi jellegû szakmai fórum vagy szellemi mûhely - az egy Diotima Kör kivételével - nem létezik/létezett Kolozsváron. A Kellék ezt a hiányt igyekszik pótolni. Struktúrája három tematikus egységet foglal magába. Az elsô és egyben legterejedelmesebb egység egy - különféle szakmai szempontokból megközelíthetô - kötött tematika. A második szerkezeti egység a tanulmányokat, esszéket tartalmazó mûhely rovat, amely aktuális problémákat tárgyal. Az utolsó tartalmi egység recenziókat, fordításokat, pályázatokat közöl.
A Kellék szerkesztôi - Tonk Márton, Demeter Attila, Ilyés Szilárd, Szigeti Attila - a lap megjelenését negyedévenként tervezik. Az eddig megjelent két számot hamarosan követi az elôkészület alatt álló 3. (Nietzsche-)szám.
III. Diotima Könyvek
A Diotima könyvek kiadásának koordinátora Ungvári Imre, a kiadásban részt vesznek Hajós József, Szegô Katalin és Egyed Péter. A könyvkiadási terv szerint az erdélyi magyar nyelvû filozófia alapvetô fontosságú munkáit kell kiadni, gondozott szövegek alapján, elô- és utószóval, kritikai apparátussal. Monográfiák készülnek Brassai Sámuel, Böhm Károly, Tavaszy Sándor, Bartók György, Varga Béla, Makkai Sándor, Bretter György munkásságáról - hozzávetôlegesen tíz kötetben, ötezer oldalon.
A Diotima Baráti Társaság jelenlegi elnöksége: Egyed Péter elnök, Veres Zoltán alelnök, Tonk Márton, Ungvári Imre, Tankó Éva és Csiszér Eszter elnökségi tagok.
Levelezési cím (az önálló helyiség megszerzéséig): Egyed Péter, str. Fintinele, nr.7, bl.A, sc. VII, et. IX, ap.218. Tel.: 00 40 64 186875.
A KOLOZSVÁRI FILOZÓFIA SZAKOS KÉPZÉSR[[Otilde]]L
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó filozófiai szakképzés az egyetemmel egyidôs, vagyis 1872-tõl folyik. 1990-tôl az addig erôsen ideologikus filozófiaoktatás mind célkitûzéseiben, mind tartalmában alapvetôen megváltozott. A tanári kar kétharmada kicserélôdött, a szakképzés tanrendjét lényegesen átszervezték. Az évente felújított tanterv oktatásstratégiailag egyszerre igazodik a nyugat-európai egyetemeken, illetve a többi romániai egyetemen folyó szakképzéshez, valamint a két világháború közötti filozófiaoktatás pozitív hagyományához.
A filozófia szakon 1990-tôl a magyar tannyelvû csoportok is újraszervezôdtek. Az 1995/96-os tanévben ötödéven 7, negyedéven 26, harmadéven 30, másodéven 21, elsôéven 21 hallgató tanul magyarul. (Az általános szakképzés egyébként már most is négyéves, a jelenlegi ötödév az utolsó évfolyam, amely a 4, illetve a korábban érvényes 5 tanév elvégzése között választhatott.) A magyar csoportok összlétszáma tehát 105 hallgató, ezzel párhuzamosan a román csoportokban összesen 315 hallgató részesül képzésben. A magyar tannyelvû oktatásra felvételizôknek fenntartott keretlétszám 20 hely, a második egyetemre felvételizôket a 20 hely felett veszik fel.
A filozófiai szakképzés feladatait két tanszék látja el: a Filozófiatörténet és Logika, illetve a Szisztematikus Filozófia Tanszék.
A filozófia szakos képzés érvényben lévô tanterve két tantárgytípusra épül: a) alapozó tárgyak - filozófiatörtént, logika, szemiotika, ontológia, ismeretelmélet, etika, esztétika, vallásfilozófia, metafizika; b) választható tárgyak, amelyek 4 tantárgycsomagba szervezôdnek: filozófiatörténet, logika és metodológia, humánfilozófia, episztemológia és kozmológia. Mindegyik tantárgycsomag 10-12 tematikus tárgyat tartalmaz, így összesen 45 tárgy közül választhatják ki a hallgatók - érdeklôdési és szakosodási igényeiknek megfelelôen - azt a 13 tárgyat, amelyet a negyedik év végéig hallgatniuk kell. (A magyar csoportba járók e tárgyak bármelyikét románul is hallgathatják.) Az alapozó tárgyakból (ezek kötelezôek) írásbeli vagy szóbeli vizsga, választható tárgyakból pedig kollokvium (dolgozatok bemutatása és megvédése) formájában történik az értékelés.
I. éven a választható tárgyakat az ún. kiegészítô tárgyak helyettesítik: pszichológia, szociológia, politológia, közgazdaságtan, mûvelôdéstörténet. Kollokválni ezek közül 2 tárgyból, valamint - ugyancsak elsô éven - a segédtárgyakból (idegen nyelv és testnevelés) kötelezô. II. éven 2, III. éven 5, IV. éven 6 választható tárgyból kell kollokválni. A felsôbb éveken a kötelezô tárgyak részaránya csökken, miközben a választható tárgyak részaránya növekszik. Ennek megfelelôen a képzésben egyre nagyobb hangsúlyt kap a hallgatók egyéni, önálló munkája, a könyvtárazás, szakirodalom-olvasás, szakdolgozat-írás, a témák és a szakirányítók megválasztása, az irányító oktatókkal való egyéni és csoportos konzultációk.
Az államvizsga a három szigorlat letételét és a szakdolgozat megvédését foglalja magába. Szigorlatvizsgák: 1) filozófiatörténet és filozófiai kategóriák; 2) 1 választható téma a két tanszék által felajánlott két-két, vagyis 4 témából; 3) abból a tárgyból, melyhez a szakdolgozat témája tartozik.
A filozófia tanárképes szak, a Pedagógiai Szeminárium elvégzéséhez pszichológia, pedagógia és metodika vizsga, valamint 60 óra gyakorlati tanítás szükséges.
A Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyarul tanuló bölcsészhallgatók tanrendje
A tanári kart tömörítô két tanszék a következô tárgyakból ír ki elôadássorozatokat, illetve szemináriumokat:
A) Kötelezô tárgyak
I. év
Filozófiatörténet és Logika Tanszék
1. Az ókori és középkori filozófa története - elôadás: Egyed Péter adjunktus; szeminárium: Tonk Márton egyetemi hallgató.
2. Formális (arisztotelészi) logika - elôadás: Gál László adjunktus; szeminárium: Dimén László egyetemi hallgató.
Szisztematikus Filozófia Tanszék 1. Propedeutika - elôadás: Nagy György adjunktus; szeminárium: Veres Zoltán egyetemi hallgató.
2. Szemiotika - elôadás és szeminárium: Veress Károly adjunktus.
3. Etika - elôadás és szeminárium: Ungvári Zrínyi Imre adjunktus.
II. év
Filozófiatörténet és Logika Tanszék
1. Az újkori filozófia története - elôadás: Dr. Szegô Katalin ny. elôadótanár; szeminárium: Tonk Márton egyetemi hallgató.
2. Szimbolikus logika - elôadás: Gál László adjunktus; szeminárium: Dimén László egyetemi hallgató.
Szisztematikus Filozófia Tanszék
1. Ontológia - elôadás: Nagy György adjunktus; szeminárium: Veres Zoltán egyetemi hallgató.
2. Ismeretelmélet - elôadás és szeminárium: Veress Károly adjunktus.
3. Vallásfilozófia - elôadás és szeminárium: Veress Károly adjunktus.
4. Etika - elôadás és szeminárium: Ungvári Zrínyi Imre adjunktus.
III. év
Filozófiatörténet és Logika Tanszék
1. A jelenkori filozófa története - elôadás és szeminárium: Egyed Péter adjunktus.
2. Logikai rendszerek - elôadás: Gál László adjunktus; szeminárium: Dimén László egyetemi hallgató.
Szisztematikus Filozófia Tanszék
1. Metafizika - elôadás: Ungvári Zrínyi Imre adjunktus; szeminárium: Veres Zoltán egyetemi, hallgató.
IV. év
Szisztematikus Filozófia Tanszék
1. Esztétika - elôadás és szeminárium: Angi István, a Zeneakadémia elôadótanára.
B) Választható tárgyak (megjelölve az ajánlott év)
Filozófiatörténet és Logika Tanszék
1. Empirizmus és racionalizmus - Dr. Szegô Katalin ny. elôadótanár (II.év)
2. Klasszikus német filozófia - Dr. Szegô Katalin ny. elôadótanár (III.év)
3. Transzcendentális fenomenológia - Egyed Péter adjunktus (IV.; III.év)
4. Posztmodern filozófia - Egyed Péter adjunktus (IV.év)
5. Életfilozófia (Nietzsche) - Dr. Szegô Katalin ny. elôadótanár (III.év)
6. Filozófia rekonstrukció (Hegel) - Béres András, a marosvásárhelyi Színmûvészeti Akadémia elôadótanára (IV.év)
7. Patrisztika - Dr. Marton József, a gyulafehérvári Teológiai Intézet elôadótanára (IV.év)
8. A magyar filozófia története - Ungvári Zrínyi Imre adjunktus (II.; III.év)
Szisztematikus Filozófia Tanszék
1. Értékelmélet - Ungvári Zrínyi Imre adjunktus (II.év)
2. Cselekvéselmélet - Veress Károly adjunktus (III.év)
3. Kultúrfilozófa - Nagy György adjunktus (III.; IV.év)
4. Történelemfilozófia - Nagy György adjunktus (III.; IV.év)
5. Antropológia - Magyari-Vincze Enikô, az Európai Tudományok Tanszék tanára (IV.; III.év)
6. Hermeneutika - Orbán Gyöngyi, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék adjunktusa (IV.; III.év)
7. A fizika filozófiája - Müller Ádám ny. egyetemi adjunktus (IV.: III.év)
Az adatbázis létrehozásának további értelmét jelenti, hogy a számítógépes hálózatok adta lehetõséggel élve az információk széleskörû nyilvánosság számára válnak hozzáférhetõvé, s ezzel nem pusztán felhasználói, hanem adatszolgáltatói szinten is kapcsolódási lehetõség nyílik az Internethez. Az adatbázis létrehozóinak tervei szerint ugyanis az információk a JATE Ottlapján keresztül számítógépes hálózati úton is elérhetõek lesznek.
Jelenleg csak részben, egyes részterületeken áll rendelkezésre nyomtatott formában olyan bibliográfia, illetve repertórium, amely a magyar nyelvû filozófiai irodalomról nyújt információkat. Ezért az adatbázis létrehozóinak kitûzött célja, hogy a kor követelményeinek megfelelõen az adatbázis majdan olyan "lelõhelye" legyen a magyar nyelvû filozófiai irodalomnak, amely legnagyobb tételszámban tud megbízható információkat nyújtani a publikációkról, megfelel a szakirodalom-keresés és -nyilvántartás követelményeinek, s a hozzáférhetõséget biztosító számítógépes könyvtárprogram az összetett /szerzõi-, cím- és kiadási adatok, tárgyszó, stb./ keresési igényeknek is megfelel.
Az adatgyûjtés és feldolgozás négy nagy tematikai egység szerint zajlik:
1, Klasszikusok magyar nyelvû irodalmának bibliográfiája. /Az 1900 és 1995 között megjelent primer és szekunder irodalom feldolgozása alapján./
2, Romániai és jugoszláviai magyar nyelvû filozófiai irodalom bibliográfiája. /Az 1920 és 1995 között megjelent filozófiai publikációk teljes feldolgozása./
3, A filozófia magyar nyelvû irodalmának éves bibliográfiája. /1980-tól napjainkig, illetve a korábbi években megjelent filozófiai jellegû publikációk feldolgozása./
4, Magyar nyelvû filozófiai folyóiratok repertóriumainak az elkészítése, illetve magyar nyelven már létezõ filozófiai jellegû bibliográfiák feldolgozása.
Az adatbázis a késõbbiekben folyamatosan bõvül a frissen megjelenõ publikációkkal, így lehetõvé válik a kurrens szakirodalom figyelése is, hiszen jelenleg évente mintegy 1500 filozófiai jellegû publikáció jelenik meg Magyarországon, illetve visszamenõleg feldolgozásra kerül az 1900. és 1980. közötti évek magyar nyelvû filozófiai irodalma is.
Jelenleg már elkészült az 1990. és 1995. között megjelent filozófiai publikációk bibliográfiája, a romániai és jugoszláviai magyar nyelvû filozófiai publikációk lajstroma, Arisztotelész, Szent Ágoston, Szent Tamás, Nietzsche és Heidegger magyar recepciójának teljes bibliográfiája, valamint több filozófiai jellegû periodika adatainak számítógépes rögzítése is. Összességében eddig mintegy 8000 publikáció adatai kerültek számítógépes könyvtárprogram alapján rögzítésre.
A nagyszabású program munkatársai 1996 õszétõl tervezik, hogy a nagyobb nyilvánosság számára hálózati úton is elérhetõvé teszik az adatbázist, melynek elérési módjáról az MFT Hírek hasábjain is tájékoztatást fognak nyújtani. Az adatok gyûjtése és feldolgozása ezt követõen is folytatódik, hiszen az oktatás és kutatás számára is nélkülözhetetlen bibliográfiai információk csak a program mind teljesebb körû megvalósításával állhatnak rendelkezésre.
A program szervezõi kihasználva az MFT Hírek nyilvánossága nyújtotta lehetõséget, az MFT tagságának segítségét is szeretnék kérni a munkához. Nagyot lendíthetne a munkán, ha a Társaság tagjai elküldenék 1, saját publikácios listájukat, illetve 2, minden olyan birtokukban lévõ kéziratos filozófiai bibliográfiát, repertóriumot, stb., amivel bõvíthetö lenne az adatbázis.
Cím: Laczkó Sándor, JATE Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyûjtemény
6722 Szeged, Petõfi Sándor sgt. 30-34. Tel./Fax: 62 321-109
E-mail: laczkos@bibl.u-szeged.hu
Szeged, 1996. április 5.
n szükségünk van egy az Itnernet elérésére alkalmas számítógépre, amely lehet egy nagy szerverhez közvetlenül kapcsolódó x-terminál, vagy egy PC-én futtatott x-terminált emuláló program, esetleg gépünk maga is munkaállomás (RISC alapú vagy pl. a terjedõben lévõ INTEL alapú Linux-os UNIX rendszer). De lehetséges és elterjedt, hogy Windows alapú PC-vel dolgozunk vagy ritkábban valamilyen Apple géppel.
n bármilyen technikánk van is nélkülözhetetlen, hogy gépünk az Internet alapjául szolgáló TCP/IP típusú kommunikációra képes legyen, vagyis tudjuk használni a telnet, az ftp parancsokat, küldhessünk bármilyen internetes címre e-mailt, ill. tudjunk futtatni valamilyen World Wide Web "böngészõ” szoftvert (legjobb, ha Netscape 2.0-át vagy újabbat).
Amióta a WWW szinte egyeduralkodó lett a hálózaton, azóta megfigyelhetõ, hogy a korábbi rendszerekbõl az információkat ezen új formában is közzétették. A másik érdekesség, hogy a WWW "böngészõ” szoftvereket alkalmassá tették arra, hogy szinte minden korábban létezõ Internet-típusú kapcsolatot kezelni tudjunk velük. Mit érdemes errõl dióhéjban tudnunk:
n a Netscape, Mosaic és társaik segítségével a hálózat különféle gépein elhelyezett hypertext szövegek (amelyek HTML=HyperText Markable Language formában készülnek) között navigálhatunk (ezt a kapcsolatot hívják HTTP-nek=HyperText Transfer Protocol).
n mivel a szoftverünk kezeli a "régebbi dolgokat is”, ezért kialakítottak egy egységes formátumot, az URL-t (Universal Resource Locator), melynek segítségével nemcsak eredendõen WWW alá szerkesztett dolgokat (HTML-dokumentumokat) nézhetünk meg, hanem kiadhatunk mail, telnet parancsot is, sõt ftp-ézhetünk és gopher-szerûen láthatjuk bármelyik gopher anyagát.
n a parancssor elsõ része azt jelöli, hogy milyen kapcsolati típust építünk majd fel (HTTP, TELNET, FTP, GOPHER stb.), majd a "://” jel után megadjuk a vonatkozó szolgáltató gép Internet-címét; az utána következõ "/”jelek (ha vannak!) már az adott gép alkönyvtári struktúrájára utalnak, majd az utolsó "/” után (ha van!) jön az adott HTML (vagy csak HTM) formátumú dokumentum neve; nézzünk most az URL formájú hivatkozásra néhány általános példát:
a) "rendes” WWW azaz HTTP kapcsolat a Magyarország-nyitólaphoz:
http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage.html
b) telnet-tel bemegyünk a szegedi Egyetemi Könyvtárba:
telnet://opac.bibl.u-szeged.hu
c) az NIIF központi gopherére megyünk:
gopher://gopher.iif.hu
d) ftp-vel az NIIF nagy program archívumait vehetjük célba:
ftp://ftp.iif.hu
Az Interneten való barangoláshoz számtalan nyomtatott és elektronikus segédeszköz áll rendelkezésre, ezek közül most csak néhány hazait említünk:
n Bakonyi Géza - Drótos László - Kokas Károly: Navigáció a hálózaton, Bp. 1992.
NIIF Információs Füzetek c. sorozatban már vagy tíz az Internettel foglalkozó kiadvány jelent meg, köztük egy klasszikus fordítása:
n Gaffin, Adam: Nagy Internet kalauz mindenkinek, Bp. 1994.
(Az NIIF kiadványai beszerezhetõek az MTA Sztaki székházában lévõ NIIF Koordinációs Irodában önköltségi áron, illetve letölthetõek többféle formátumban a hálózatról, pl.: ftp://ftp.jate.u-szeged.hu/pub/netlib/iif_fuzet/) vagy megtalálhatóak HTML formátumban is, mint pl. Gaffin könyve Drótos László fordításában: http://www.bibl.u-szeged.hu/ az Elektronikus Könyvtárban, ill. igen sok idevágó magyar nyelvû anyaggal együtt a Magyar Elektronikus Könyvtárból: gopher://gopher.mek.iif.hu/.
A könyvesboltokban is számos remek könyvre találhatunk, de áruk annyira ijesztõ, hogy jobb ha a kezdeti lépések után megszokjuk, a tanulnivaló is a hálózaton van.
Az Internet használatával kapcsolatos hálózati segédletek száma olyan nagy, hogy még a különféle hazai gépeken õrzött anyagot is lehetetlen ismertetni. Sok más mellett, azonban gazdag anyagot "söpörtek' be a hazai WWW klasszikusainak számító BME Folyamatszabályozási Tanszék szerverén, a "Links” menüpont alatt:
http://www.fsz.bme.hu/
Az elõbbi, komolyabb mûfajban csúcsnak számít a floridai Blake Landor munkája:
Blake's Internet Guide to Philosophy
http://www.clas.ufl.edu/CLAS/Departments/Philosophy/BIG.html
Interaktív (tehát minden egyes tétel menûszerûen kinyílik!) tartalomjegyzékét érdemes átnézni:
1. Introduction
1. Bibliography
2. Philosophy Gopher Servers (Introduction)
3. World-Wide Web Philosophy Servers (Introduction)
2. Philosophy Gopher Servers
1. American Philosophical Association Gopher @
1. Introduction to the American Philosophical Association Gopher
2. APA Newsletters
3. E-mail Address Books
4. Bibliographies
5. Announcements of Electronic Journals and Mailing Lists
6. Electronic Journals (full text)
7. The International Philosophical Preprint Exchange (IPPE)
8. Internet Resources
1. Internet Services for Philosophers/Arno Wouters
2. A Directory of Philosophy-Related Resources on the
Internet/Peter Morville & Stephen Clark @
3. Philosophy Subject Tree (Valdosta State University Gopher)
4. Utrecht University Philosophy Server
2. Philosophy Subject Tree (Valdosta State University Gopher) @
1. Journals and Lists (e-conferences)
2. Resources (gophers, bulletin boards, databases, etc.)
3. Utrecht University Philosophy Server (Netherlands) @
1. Electronic Texts in Philosophy/Leslie Burkholder & Eric Palmer
2. List of Philosophical Mailing Lists/Stephen Clark
4. University of California at Irvine Philosophy Server @
1. World of Philosophy
2. The UC Irvine Directory of Philosophy Gophers
5. English-Server Gopher @
1. Philosophy
6. University of Liverpool Philosophy Server @
1. Databases
1. Medieval Studies (The Labyrinth) @
2. Principia Cybernetica @
3. Philosophy and Religion @
4. Thesaurus Linguae Graecae (TLG) @
2. Seminars
1. Augustine Seminar
2. University of Chicago Philosophy Project
3. Appendix A: Glossary
4. Appendix B: Slow Reading Lists
Hasonlóan jó összeállítás Peter Suber elektronikus kalauza, a "Guide to Philosophy on the Internet”, amely az amerikai Earlham College-ban készül.
http://www.earlham.edu/suber/philinks.htm
Nevezetes és nagyon szép összeállítást csinált a hálózati anyagokról a svéd Björn Christensson, a "Björns Guide to Philosophy”-t:
http://www-und.ida.liu.se/~y92bjoch/indexet.html
http://www.yahoo.com/Arts/Humanities/Philosophy/
Vegyes rendszer az EINET GALAXY, mely automatizáltan is indexeli a hálózatot, de a releváns anyagok java témák szerint is ki van gyûjtve. A filozófia a következõ helyen:
http://galaxy.einet.net/galaxy/Humanities/Philosophy.html
http://altavista.digital.com/
A régebbi múltra visszatekintõ INFOSEEK mostanában ígéri, hogy ez majd ennél is többet tud, de az említett GALAXY is erõs. Több szerveren is fut a LYCOS és nem haszontalan ellenõrizni az eredményt egy régebbi "guruval” mint pl. a WEBCRAWLER-el.
Összefoglalóan a két témáról:
http://www.monash.edu.au/cc/staff/phi/dey/WWW/phil.html
Az ausztrál egyetemi lapon 250 lista és hírcsoport "keveredik filozófiai gyanúba”.
Olyan gép, amelyre az összes csoport teljes anyagát letöltik, szinte alig van, egy-egy helyen a helyi érdeklõdés szerint válogatnak. Hazánkban az NIIF nagygépére töltik le talán a legnagyobb csomagot. A híreket külön ún. Newsreader programokkal lehetett csak régebben olvasni, ma már az átlagos WWW nézegetõ szoftver tartalmazza ezt a képességet. Persze meg kell adnunk annak a legközelebbi szervernek a címét a beállítandók közt, amelyiken megvan az általunk olvasni kívánt lista. Érdekességképpen megemlítem, hogy ha valaki nem akar vagy nem tud élni ezzel a lehetõséggel, az említett NIIF szerveren gopheren tükrözve is böngészhet a USENET csoportok között:
gopher://helka.iif.hu:4323
Az URL cím után megadott szám az ún. Port szám, amelyen keresztül ez a szolgáltatás látható. Megemlítem még, hogy ugyanitt ftp archívumok keresõrendszereit is használhatjuk (ARCHIE)!
Néhány a nagyon sok USENET newsgroup-ok közül:
alt.philosophy.objectivism ("a product of the Ayn Rand corporation")
comp.ai.philosophy ("philosophical aspects of artificial
sci.logic ('Logic -- math, philosophy & computational aspects")
sci.philosophy.tech ("technical philosophy: math, science, logic,
sci.philosophy.meta ("discussions within the scope of metaphilosophy")
sci.skeptic ("skeptics discussing pseudo-science")
talk.philosophy.misc ("philosophical musings on all topics")
talk.origins ("evolution versus creationism; sometimes hot!")
alt.atheism.moderated (A moderated discussion of atheism)
alt.meditation (Discussion of meditation and Eastern philosophy)
alt.pagan (Discussion of pagan philosophy)
alt.philosophy.taoism (Discussion of taoist philosophy)
alt.religion.buddhism.tibetan (Discussion of Tibetan Buddhism)
alt.zen (Discussion of Zen Buddhism)
soc.religion.bahai (A moderated discussion of the Baha'i faith)
soc.religion.christian (A discussion of issues relating to Christianity)
soc.religion.eastern (A discussion to eastern religion and philosophy)
soc.religion.islam (A moderated discussion of issues relating to Islam)
talk.origins (Focuses on a debate betw. evolution and creationism)
talk.religion.buddhism (Discussion of buddhism)
talk.religion.misc (Discussion of religious, ethical, moral topics)
talk.religion.newage (For the discussion of newage religion and philosophy)
A USENET hírcsoportokról jó áttekintést adnak az említett kalauzok, de naprakész a következõ összeállítás is:
http://www.liszt.com/
Itt tárgyszó alapján kereshetünk a hírcsoportokra. 1996 áprilisának végén a csonkolt "philo*” alakra 34 találatot adott a rendszer.
Vegyünk egy hazai filozófiai példát:
A MAFLA a Magyar Filozófiai ListA, a szerveren keresztül menõ forgalmat így talán nem kell bemutatni. Ha levelet akarunk küldeni erre a listára, akkor azt egyszerûen elküldjük a lista címére, mintha az egy közönséges e-mail cím volna:
mafla@hps.elte.hu
Ha azonban mi is óhajtjuk olvasni a lista híreit, leveleit, tudomására kell hoznunk a gépnek, hogy mi a címünk, hova kérjük a leveleket. Ez a feliratkozás. Ilyenkor NEM a listára, hanem az azt kezelõ gépnek küldünk egy levélbeni parancsot:
a gép címe: majordomo@hps.elte.hu
egysoros levél: subscribe mafla
A leiratkozás ugyanitt:
unsubscribe mafla
Nagyon sok esetben, mint írtam, a kezelõ program nem a majordomo, hanem a listserv. Az eljárás azonban azonos.
Nézzük meg az említett Blake's Guide által ajánlott listákat:
Stephen Clark has compiled an annotated list of philosophical mailing
lists, which is available from PHILOSOP (LISTSERV@YORKVM1.BITNET)
by sending it the command "GET LIST-OF PHILLSTS".
Examples of mailing-lists (the address between brackets is the
address of the mailserver/administrator).
(a) General
o -PHILOSOP (LISTSERV@YORKVM1.BITNET) "Academic philosophy mailing
list and fileserver".
o -PHILOS-L (LISTSERV@LIVERPOOL.AC.UK) "This list is principally for
the use of philosophers (waged and unwaged) in the United Kingdom but
has subscribers from outside the UK as well".
o -APHIL-L (majordomo@coombs.anu.edu.au) "A forum for the exchange
of information and ideas between philosophers working in the
Australasian region".
o -NSP-L (LISTSERV@RPITSVM.BITNET) "The Noble Savage Philosophy
discussion group is an 'open forum' exchange of philosophical ideas
between any and all individuals with philosophical interests".
o -SWIP-L (LISTSERV@CFRVM.BITNET) "Society for Women in Philosophy
Information and Discussion List".
o -HUMGRAD (MAILBASE@MAILBASE.AC.UK) "a UK-based forum for the
exchange of ideas, information and comment on any humanities subject
and the work and problems of postgraduates".
(b) Philosophy of science, science studies, history of science
o -COLORCAT (LISTSERV@BrownVM.bitnet) "This forum explores how the
color continuum is partitioned into categories by various human
processes.
o -DARWIN-L (listserv@ukanaix.cc.ukans.edu) "History and Theory of
the Historical Sciences".
o -L-MATH (l-math-request@math.uio.no) "exchanges on the history and
philosophy of mathematics and probability".
o -HOPOS-L (LISTSERV@UKCC.BITNET) "History of Philosophy of Science
Discussion List"
o -HPSST-L (LISTSERV@QUCDN.BITNET) "History and Philosophy of Science
and Science Teaching" (The purpose of this group is to foster
collaboration in exploring ways in which science studies can
contribute to science education).
o -HTECH-L (LISTSERV@SIVM.SI.EDU) "History of Technology"
o -MEDSCI-L (LISTSERV@BROWNVM.BITNET) "Medieval and Renaissance
science"
o -MERSENNE (MAILBASE@MAILBASE.AC.UK) "Science, technology and
medicine studies" (UK)
o -SCI-TECH-STUDIES (LISTSERV@UCSD.EDU) "Science and Technology
studies"
o -SCIFRAUD (LISTSERV@ALBANYVM1.BITNET) "Discussion of fraud in
science"
o -SKEPTIC (LISTSERV@JHUVM.BITNET) "This list is for the critical and
*rigourous* exchange of information regarding claims of the
paranormal."
o
* (c) Ethics
o -BIOMED-L (LISTSERV@NDSUVM1.BITNET) "Discussion on the topic of
Biomedical Ethics".
o -BUSETH-L (LISTSERV@UBVM.BITNET) "Business Ethics Computer Network"
o -CPAE (listserv@catfish.valdosta.peachnet.edu) "Centre for
Professional and Applied Ethics"
o -ETHICS-L (LISTSERV@DEARN.BITNET) "Discussion of Ethics in
Computing".
o -PD-GAMES (pd-games-request@math.uio.no) "mailing list for game
theory, especially Prisoner's Dilemma type of problems"
o -SOCETH-L (LISTSERV@USCVM.BITNET) "The Social Ethics Discussion
List"
* (d) Aesthetics, philosophy of art
o -ASA-L (mailserv@mtroyal.ab.ca) "A list dedicated to Aesthetics"
o -MUSICAL-AESTHETICS (mailbase@mailbase.ac.uk) "philosophical
discussion of issues in musical aesthetics".
o -PHIL-LIT (LISTSERV@TAMVM1.TAMU.EDU) "Philosophy and Literature"
* (e) History of philosophy, individual philosophers and their schools
o -SOPHIA (LISTSERV@LIVERPOOL.AC.UK) "discussion of ancient
philosophy"
o -CONTEX-L (LISTSERV@UOTTAWA.BITNET) "an academic special interest
group for all who are interested in the cross-disciplinary analysis
of ancient texts".
o -MDVLPHIL (LISTSERV@LSUVM.BITNET) "scholarly questions regarding
the philosophy and socio-political thought of the Middle Ages".
o -DERRIDA (LISTSERV@CFRVM.BITNET) "Jacques Derrida and
Deconstruction"
o -HERMEN MAILLIST (administrator: brougham@fraser.sfu.ca)
"discussion of hermeneutic philosophy."
o -HEGEL (LISTSERV@VILLVM.BITNET) "Discussion list for HEGEL society"
o -HUME-L (listserv@listserv.cc.wm.edu) "discussion of topics of
interest to students and scholars of the philosophy and writings of
David Hume".
o -KANT-L (LISTSERV@CORAL.BUCKNELL.EDU) "discussion of topics related
to the philosophy of Immanuel Kant".
o -KIERKEGAARD (kierkegaard-request@stolaf.edu) "Kierkegaard Mailing
List".
o -PEIRCE-L (LISTSERV@TTUVM1.BITNET) " An Open Forum for Discussion
of the Philosophy of Charles S. Peirce"
o -POLANYI (owner-polanyi@sbu.edu) "Michael Polanyi discussion list".
o -PMC-TALK (LISTSERV@NCSUVM.BITNET) "Discussion of post modern
culture"
o -AYN-RAND (LISTSERV@IUBVM.BITNET) "Moderated discussion of
objectivist epistemology"
* (f) Other fields
o -LOGIC-L (LISTSERV@BUCKNELL.EDU) "a forum for the exchange of
views, experiences, techniques, and professional information
pertaining to the *teaching* and *study* of elementary logic"
o -PHILCOMM (COMSERVE@RPIECS.BITNET) "Philosophy of Communication"
o -PHILOSED (LISTSERV@SUVM.BITNET) "Philosophy of Education Network"
o -PSYCHE-D (LISTSERV@NKI.BITNET) "Consciousness Discussion Group"
(This list is related to the electronic journal "Psyche")
A világhálózat összes listáját az amerikai Diana K.Kovacs rendszerezi és tartja karban. A filozófiai rész a fentinél jóval bõvebb, Paul Fehrmann összeállítása. A hálózaton az anyag nagyon sok helyen refreálva van, a filozófiai rész a témában érintett nyitólapokon. Ha mégis valaki a hozzá legközelebb esõt keresi, a lista ACADLIST néven ismert.
A magyar vonatkozású dolgokat az amerikai szerveren épített HUDIR (Hungarian Directory) regisztrálja, amely az ismertetett nemzetközi YAHOO-hoz hasonlít szerkezetében és funkcióit tekintve is. Itt az oda bejelentett ill. számbavett filozófiai témákat a következõ helyen találjuk meg:
http://www.hungary.com/hudir/Soc_Sci/Philosophy/
Itt egyelõre néhány elektronikus magyar filozófiai szóvegre találunk csak utalást a MEK-bõl (Magyar Elektronikus Könyvtár), valamint utalót egy lehetséges hazai kiindulópontra, az ELTE WWW szerverén a Történelmi és Filozófiai Tanszék nyitólapjára:
http://hps.elte.hu/
Ez a HTML-lap nem csupán magyar vonatkozása miatt fontos (bemutatja a tanszéket, a folyó kutatásokat és az említett MAFLA listát), hanem találunk itt egy igen jelentõs link-gyûjteményt is, amely a szinte filozófiai téma teljes Internet-metszetét átfogja. Ez a "George Kampis's Professional Hotlist” menüpont, amely tkp. Kampis György több száz "bookmark”-ját dolgozza fel. Itt az eddig említett keresõk, kalauzok és a késõbb említendõ helyek nagy része is megtalálható.
Külföldi kiindulópontokat keresve a bõség zavarával küszködünk, hiszen mind a magányos farkasok, mind az intézmények utaló-gyûjteményei bõségesek. Az említett YAHOO ill. GALAXY filozófiai nyitóoldala mellett íme még néhány ajánlat:
http://www.bris.ac.uk/Depts/Philosophy/VL/
A University Bristol filozófiai tanszékének virtuális könyvtára, vagyis utalógyûjteménye.
http://www.routledge.com/
Itt a menübõl eljutunk a routledge-iek filozófiai gyûjteményéhez, amely egyben kalauz-szerû elektronikus kézkönyv is.
http://www.oxy.edu/apa/apa.html
Ez aztán tényleg A "kályha”, ugyanis itt találjuk az "American Philosophical Association” gazdag nyitólapját.
http://www.jhu.edu/~phil/philhome./html
Ez a nagyhírû Johns Hopkins University filozófiai nyitólapja, amely a legjobb kiindulópontok egyike.
Az, hogy a Wittgenstein Archives Bergenben fontos hely pl., az nyilvánvaló:
http://www.hd.uib.no/wab/
De hogy a Monash University készíti a híres "Philosophy in Cyberspace” összeállítást, az talán nem ennyire közismert:
http://www.monash.edu.au/cc/staff/phi/dey/www/phil.html
Viszonylag jó összeállítást ad az érintett intézményekrõl a J.Hopkins nyitóoldal, az APA Web-je és persze a YAHOO:
http://www.yahoo.com/Arts/Humanities/Philosophy/Institutes/
http://www.yahoo.com/Arts/Humanities/Philosophy/Personal/
A klasszikus filozófusokról a svéd Björn Cristensson készített összeállítást:
http://www-und.ida.liu.se/~y92bjoch/filosofer/philosophers.html
gopher://gopher.mek.iif.hu/
http://www.liv.ac.uk/~larvor/intersci.html
http://www.yahoo.com/Arts/Humanities/Philosophy/Journals/
Itt találjuk az Eidos Journal, az Electronic Journal of Analytic Philosophy és más lapok utalóit. Ez utóbbi lap az Indiana University gondozásában jelenik meg és már az ezévi tavaszi szám is olvasható teljes szövegûen:
http://www.phil.indiana.edu/ejap/
Különleges hely az IPPE (International Philosophical Preprint Exchange) japánban, amelyet a Chiba University üzemeltet, s a szakemberek tanulmányainak gyors elérését és cseréjét szolgálja:
http://www.L.chiba-u.ac.jp/IPPE.html/
Hogy egy európai folyóiratot is kiragadjunk, íme a német "Deutsche Zeitschrift für Philosophie” elérési adatai:
http://www.vchgroup.de/akademie-verlag/office/dzphil/
http://www.earlham.edu/suber/philinks.htm#bibliographies
Kitûnõ bibliográfiai anyagot hoz a texaszi Rice University filozófiai gopherje is:
gopher://riceinfo.rice.edu:70/00/Subject/RelPhil/
Hasonlóképpen az amúgy is igen hasznos holland Wouters-féle WWW-szerver:
http://www.phil.ruu.nl/Wouters.htm#Bibliographies
http://library.usask.ca/hytelnet/
A világ WWW-felületen is elérhetõ, könnyen kezelhetõ katalógusairól az NCSU összeállítása tájékoztat legjobban, nagy indexbe foglalva az utalókat:
http://www.lib.ncsu.edu/staff/morgan/alcuin/wwwed-catalogs.html
Két hatalmas könyvtári rendszert külön is kiemelünk. A Library of Congress "bejáratát” nem kell magyarázni:
http://lcweb.loc.gov/
A kaliforniai MELVYL rendszer kevésbé ismert, pedig az óriási union catalog egyetlen keresõfelületen teszi elérhetõvé legkevesebb 30 nagy kaliforniai könyvtár (Berkeley, Stanford, UCLA stb.) közös katalógusát:
telnet://melvyl.ucop.edu/
A hazai könyvtári rendszerekrõl, s a legfontosabb külföldi katalógusokról jól informál a BKE könyvtári web-je:
http://pernix.bke.hu/opac.html
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/virt-library/publisher.html
Itt megtalálhatóak a Springer, Cambridge UP és a nagy amerikai egyetemi kiadók nyitóoldalainak utalói.
Kokas Károly
JATE Egyetemi
Könyvtár
-------------------------
Az itt közzétett szöveg az NIIF kiadványsorozatának hálózati filozófiai információkat tartalmazó tervezett füzetének a vázlata. A füzet készítõi örömmel fogadnak minden kiegészítést, illetve információs jellegú segítséget munkájukhoz.
A sorozat kiadója a Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány.
Az ÉSZ - ÉLET - EGZISZTENCIA c. sorozat eddig megjelent kötetei
I.
EGYETEM, NEVELÉS, ÉRTELMISÉGI LÉT
Wilhelm Dilthey: A pedagógia története
Arthur Schopenhauer: Az egyetemi bölcselkedésrôl
Martin Heidegger: A német egyetem önhangsúlyozása
Karl Jaspers: Az egyetem eszméje
Miguel de Unamuno: A spanyol felsôoktatás helyzete
José Ortega y Gasset: Az egyetem küldetése
Friedrich Nietzsche: Schopenhauer mint nevelô
Martin Buber: Beszédek a nevelésrôl
Gabriel Marcel: A filozófus a mai világban
Jean-Paul Sartre: Védôbeszéd az értelmiségiekért
Maurice Merleau-Ponty: A filozófia dícsérete
II-III.
A RÁCIÓ ÉS HATÁRAI
Main de Biran: Jegyzet a létezés fogalmáról
Sören Kierkegaard: Filozófiai töredék, A halálos betegség
Heinrich Rickert: A megismerés tárgya (Bevezetés a transzcendentálfilozófiába)
Georg Simmel: Életszemlélet - Négy metafizikai értekezés
Nyikolaj Bergyajev: A szubjektum és az objektiváció
Lev Sesztov: A gondolkodás második dimenziójáról
Gabriel Marcel: Az ontológiai misztérium tételezése és konkrét megközelítései
José Ortega y Gasset: Vázlat a gondolkodásról, isten- és emberteremtô erejérôl
Karl Jaspers: Ész és egzisztencia
IV.
TÖRTÉNETFILOZÓFIA 1.
Arthur Schopenhauer: A történelemrôl
Jacob Burckhardt: Világtörténelmi elmélkedések
Leopold von Ranke: Az újabbkori történelem szakaszairól
Gustav Droysen: Historika, A Historika alapvonala
Heinrich Rickert: A történetfilozófia problémái
Georg Simmel: A történetfilozófia problémái
Oswald Spengler: A Nyugat alkonya. Bevezetés
A sorozat következô kötete - a tervek szerint - az 1996 szeptemberében Szegeden rendezendô Descartes-konferencia elôadásait fogja tartalmazni.
ANNOTÁLT BIBLIOGRÁFIÁK
Fanni hagyományai (szerk. Odorics Ferenc) Szeged, Ictus K. - Irodalomelmélet Csoport, 1995. (de KON-KÖNYVEK 2.)
A kötet az 1994-ben második alkalommal, Kármán József: Fanni hagyományai c. regénye apropóján megrendezett szegedi DEkonFerencia szövegeit prezentálja. A szegedi deKON-csoport írásain kívül Szajbély Mihály, Kovács Zoltán, Zsélyi Ferenc, Milbacher Róbert, Szigeti Csaba és Pete Klára elméleti-interpretáló szövegei, valamint Garaczi László, Németh Gábor és Tandori Dezsõ szépirodalmi Fannijai jelennek meg. A Fanni hagyományait leginkább a sokszínûség jellemzi. Ezt a sokszínûséget elsõsorban Kovács Sándor s.k. dekonstruktív fiktív levelei, Hódosy Annamária radikális feminista diszkurzusa, Odorics Ferenc hermeneutikai KÖKÉNY fANNIja, Kiss Attila Atilla szubjektum-generátora és Zsélyi Ferenc Poszt-Barbie-ja reprezentálják. A hagyományértelmezés vezérfonalára fûzõdõ szövegeket a posztstrukturalista irodalomelméleti irányzatok, elsõsorban a hermeneutikai, a dekonstruktív és a pszichoanalitikus diszkurzusok uralják.
Erdei L. Tamás
Lukács és a modernitás. Lukács az európai gondolkodás történetében (szerk. Szabó Tibor) Szeged, Szegedi Lukács Kör, 1996.
'Lukács és a modernitás' címû kötettel jelentkezett az immár több mint tizenöt éves múltra visszatekintô Szegedi Lukács Kör. Az 1994. december 1-én - az ugyancsak a 'Lukács és a modernitás' címmel rendezett konferencián - elhangzott elôadások szövegét olvashatjuk a kiadványban, s tapasztalhatjuk, hogy az alcím - 'Lukács az európai gondolkodás történetében'- által sugallt elv is érvényesül, ama ténynek köszönhetôen, hogy a résztvevôk rendkívül eltérô és egymást kiegészítô szempontok alapján láttatták századunk egyik legproblematikusabb gondolkodóját, vagy ahogyan Tôkei Ferenc nevezte ôt megnyitójában: a 'monumentális felvilágosítót'. A sokszínûségre jellemzô, hogy míg Máté Zsuzsanna Lukács filozófiáját a premodern és a modern határán helyezte el, addig Tóth Tamás a vulgármodernizmus és a posztmodernizmus végletei között a lukácsi tertium daturról értekezett, Bendl Júlia viszont Lukács József udvari tanácsost állítja szembe a filozófus Lukács Györggyel. Szabó Tibor Sartre és Lukács vitájáról értekezett, Gáll Ernô a 'heidelbergi kör' erdélyi utóéletérôl adott számot, Kaposi Márton Lukácsnak a polgári kultúrához való viszonyát elemezte. A japán résztvevôk: Maruyama Keichii 'Lukács Japánban", Washiyama Yasuhiko 'Lukács esztétikaelméleti totalitásfogalma az esztétikaelméletben' és Hayakawa Hiromichi 'Lukács és a mai demokrácia' címû elôadásaikban különleges információkkal szolgálnak a Lukács életmûvét kutatók számára.
Pató Attila
Benyik György: Az Újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete. Introductio generalis I. kötet. Szeged, JATEPress 1995.
A szerzô, a Hittudományi Fôiskola tanára, könyvét, ahogy maga is megvallja, elsôsorban (hézagpótló) kézikönyvnek szánja - laikusoknak és szakembereknek egyaránt. A kötet alcíme: Általános bevezetés (Introductio generalis). A bevezetésben az ún. bevezetéstudomány fogalmát, feladatát és történetét, vagyis a Szentírás szövegeinek keletkezését, összegyûjtésének folyamatát, áthagyományozását és ennek a tudományágnak a kialakulását taglalja. Ezt követi az irodalomjegyzék, amely a bibliográfiákat, bibliai lexikonokat, szótárakat, kommentár-sorozatokat, az egzegetikai folyóiratokat, bibliai tanulmánysorozatokat foglalja magában. A katolikus szerzôk mellett helyet kapnak a protestánsok, sôt külön csoportban a magyar nyelvû munkák is. A szerzô egyébként hangsúlyt helyez arra, hogy - a nem igazán jelentôs számú - magyar nyelvû publikációk jelen legyenek a kötetben. Mindezeket a rövidítésjegyzék követi.
A kötet négy fô fejezetbôl áll, amelyek további alfejezetekre oszlanak. A szerzô az általa fontosnak tartott alfejezetek elején külön is felsorolja a magyar és idegennyelvû irodalmat, egyébként pedig mindenütt lábjegyzetekben hivatkozik a vonatkozó szakirodalomra. Az elsô fejezet, a Kortörténet bemutatja a római birodalmat, a hellenisztikus kultúrát, a zsidó vallást és a zsidó történelem Jézus korabeli és a második templom lerombolása utáni szakaszát. A második fejezet az irodalmi környezetet vizsgálja, az ó- és újszövetségi apokrifeket és külön alfejezetben a palesztin eredetû irodalmat és a görög nyelvû zsidóság irodalmát. A leghosszabb fejezet több olyan apokrif iratot is megemlít, amelyek nem szerepeltek az eddigi magyar nyelvû kiadásokban, törekedve arra, hogy jobban megvilágítsa azt az irodalmi közeget, amelyben az újszövetségi szent iratok megszülettek. A harmadik fejezet az újszövetségi szentírás-kutatás rövid történetét tekinti át az ókortól napjainkig, megemlítve azt, hogy fôleg a qumráni szövegek kiadása óta a szentírás-kutatás sokszínûbbé vált, gazdagodott és minden eddiginél árnyaltabb képet igyekszik kialakítani arról a korról, amelyben Jézus élt. Az utolsó fejezet A történeti Jézus címet viseli. A fejezet elején megfogalmazottakhoz hûen az evangéliumi történetet sorra véve a Jézus-életrajz történeti, a forrásokban visszatükrözôdô elemeit vizsgálja a szentírás-kutatás eredményeit fölhasználva. A könyv végén a Függelékben áttekintô táblázat segít a zsidó ünnepekben való eligazodásban, a Névmutató pedig megkönnyíti a nevek visszakeresését a szövegben. Ezt követi a képek és az idézett szövegek jegyzéke.
Kruppa Tamás
AZ ICTUS KIADÓ ÚJ KÖNYVEI
HALÁSZ EL[[Otilde]]D: Nietzsche és Ady. Szeged, Ictus K., 1995.
A könyv elsô kiadása - a Minerva címû folyóiratban való megjelenés után - 1942-ben látott napvilágot a Minerva könyvtár sorozatban: Bp. Danubia, 1942. 224 p. A jelenlegi második kiadás, az eredetinek a szerzô által átdolgozott változata.
IMMANUEL KANT: A tiszta ész kritikája. Szeged, Ictus K., 1995.
Az Alexander Bernát és Bánóczi József által készített elsô magyar nyelvû fordítás után szûk száz esztendôvel keletkezett második fordítás Kis János munkája. A szöveget az eredetivel egybevetette: Endreffy Zoltán, a fordítást átnézte: Hévizi Ottó és Kardos András.
IMMANUEL KANT: Történetfilozófiai írások. Szeged, Ictus K., 1996. (megjelenés alatt)
A könyv részben folyóiratokban már megjelent, részben magyarul most elôször megjelenô írásokat tartalmaz. A kötetben szereplô írásokat Mesterházi Miklós fordította.
AETAS, ALFÖLD, ANTIK TANULMÁNYOK, ATHENAEUM, ÁTVÁLTOZÁSOK, BUKSZ, CAFÉ BÁBEL, CONFESSIO, ENIGMA, ESZMÉLET, EX SYMPOSION, ÉLETÜNK, GOND, GONDOLAT-JEL, HATÁR, HELIKON, HITEL, HOLMI, IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK, IRODALOMTÖRTÉNET, JELENKOR, KALLIGRAM, KELLÉK, 2000, KORTÁRS, KÖNYVSZEMLE, KRITIKA, KÜLÖNBSÉG, LIGET, LITERATURA, MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE, MAGYAR LETTRE INTERNATIONALE, MAGYAR MÛHELY, MFT-HÍREK, MAGYAR SZEMLE, MAGYAR TUDOMÁNY, MAGYAR NAPLÓ, MÉRLEG, MOZGÓ VILÁG, MÚLT ÉS JÖV[[Otilde]], MÛHELY, NAGYVILÁG, NAPPALI HÁZ, PANNONHALMI SZEMLE, POLITIKATUDOMÁNYI SZEMLE, POMPEJI, PRO PHILOSOPHIA, PROTESTÁNS SZEMLE, REPLIKA, SYMPOSION, SZÁZADOK, SZOCIOLÓGIAI SZEMLE, TÁRSADALMI SZEMLE, TÁRSADALOMKUTATÁS, TEKINTET, TEOLÓGIA, THALASSA, THEOLÓGIAI SZEMLE, TISZATÁJ, VALÓSÁG, VIGILIA, VILÁGOSSÁG.
ANGHERN, Emil: A filozófia szorongása (ford. Pongrácz Tibor) Athenaeum 1995. III/1. 201-215.
APEL, Karl-Otto: A "nyelvanalitikus" filozófia kibontakozása és a "szellemtudományok" problémája (ford., utószó Weiss János) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 873-930.
ARENDT, Hannah: A cselekvés. A személy leleplezôdése a cselekvés és a beszéd révén (ford., bev. Nagy Attila) Symposion (1995) 6.sz. 52-57.
ARNASON, Johann P.: Egy rendszer, amely sohasem létezett. Gondolatok Fehér Ferenc kommunizmus-elemzésérôl (ford. Módos Magdolna) Gond (1995) 10.sz. 16-31.
BAHTYIN, Mihail: A szerzô és a hôs viszonyának problémája (ford., bev. Orosz István) Holmi 8. 1996. 1. 97-110.
BALÁZS Tibor: A tudománytörténetrôl - múlt és jelen összefüggésében Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 699-705.
BALOG Zoltán: Teológia, egyház, szellemi élet. A református egyház és a történelmi változások Világosság 36. 1995. 12. 40-47.
BASALLA, George: A nyugati tudomány terjedése. Háromfázisú modell, amely leírja a modern tudomány meghonosodását valamely nem-európai nemzetnél (ford. Szôcs László) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 286-308.
BATAILLE, Georges: Lascaux vagy a mûvészet születése (ford. Lôrinszky Ildikó) Átváltozások (1995) 5.sz. 15-32.
BÄTSCHMANN, Oskar: Bevezetés a mûvészettörténeti hermeneutikába (ford. Bacsó Béla) Athenaeum 1995. III/1. 23-51.
BEILHARZ, Peter: Fehér Ferenc és a politikai elmélet. Útmutató biográfusának (ford. Tarnóczi Gabriella) Gond (1995) 10.sz. 5-15.
BIALAS, Wolfgang: Postmodern és posthistoire (ford. Garaczi Imre) PRO PHILosophia 2. 1996. 1. 113-133.
BLANCHOT, Maurice: A belsô tapasztalás (ford. Jákfalvi Magdolna) Átváltozások (1995) 5.sz. 37-39.
BLANCHOT, Maurice: A lascaux-i állat (ford. Fogarassy Miklós) Átváltozások (1995) 5.sz. 46-50.
BLAUG, Mark: Hayek új szemmel (ford. Babarczy Eszter) Holmi 7. 1995. 12. 1751-1758.
BLOOR, David: Wittgenstein és Mannheim a matematika szociológiájáról (ford. Szôcs László) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 265-285.
BOEHM, Gottfried: Az elsô pillantás. Mûalkotás - esztétika - filozófia (ford. Körber Ágnes) Athenaeum 1995. III/1. 52-64.
BÓKAY Antal: Nietzsche és Freud Replika (1995) 19-20.sz. 55-67.
BOROS Gábor: Spinoza cselekvéselméletének buktatói Holmi 7. 1995. 12. 1708-1715.
BRENTANO, Franz: A pszichikai jelenségek osztályozásáról (ford., utószó: Flaskó János) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 153-230.
BUCH, Alois Johannes: Isten - az ember kérdése (ford. Ábrahám Márton) Pannonhalmi Szemle 3. 1995. 4. 21-32.
BURCKHARDT, Jacob: Formátum és kép (ford. Rozgonyi Etelka) Athenaeum 1995. III/1. 12-22.
BURCKHARDT, Jacob: Nagy mûgyûjteményekbôl (ford. Rozgonyi Etelka) Athenaeum 1995. III/1. 3-11.
BURKE, Edmund: Filozófiai vizsgálódás a fenségesrôl és a széprôl alkotott eszméink eredetérôl (részletek) (ford. Jánosy István, Lakatos István, Wellner Judit) Enigma 2. 1995. 1. 86-89.
BÚS Éva: Antik hagyományok a középkori drámában PRO PHILosophia 2. 1996. 1. 41-50.
CIORAN, Emil M.: A két igazság (ford. Fázsy Anikó) Hitel 8. 1995. 10. 51-55.
CIORAN, Emil: Mircea Eliade (ford. Brassai Zoltán) Ex Symposion (1995) 13-14.sz. 80-82.
CONGAR, Yves: Isten nôi arca (ford. Mártonffy Marcell) Teológia 29. 1995. 4. 218-222.
CRARY, Jonathan: Az érzékelés modernizációja (ford. Szabó Ottó) Gondolat-jel 1995. 5. 10-27.
CSEJTEI Dezsô - JUHÁSZ Anikó: Schopenhauer a halálról Pompeji 7. 1996. 1. 121-137.
CSEJTEI Dezsô: Nyílvesszô és kör: Ortega y Gasset és Spengler hatása Németh László gondolkodására Tiszatáj 50. 1996. 3. 74-83.
CZEGLÉDI András: Egy "antinihilista" kísérlet hatása egy másikra avagy az Ördögök és Nietzsche Határ 4. 1995. 4. 93-124.
DANTO, Arthur C.: A remekmû (ford. Orzóy Ágnes) Magyar Lettre Internationale (1995) 19.sz. 42-45.
DELEUZE, Gilles: Francis Bacon, az érzékelés logikája. Festészet és érzékelés (ford. Vajdovich Györgyi) Enigma 2. 1995. 3. 30-52.
DEMETER Attila: Gottfried Benn és... Nietzsche Kellék (1995) 3.sz. 16-20.
DEMETER Attila: Kutyákról, macskákról, krokodilusokról s egynémely filozófusokról Különbség (1995) 6.sz. 13-20.
DER WALL, Koo van: Modernitás és mérték. Egy problematikus viszonyról (ford. Gromon András) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 707-732.
DERRIDA, Jacques: Marx kísértetei 4. A forradalom nevében, a kettôs barrikád (részlet) (ford. Csordás Gábor) Jelenkor 38. 1995. 10. 879-888.
DOBOLÁN Katalin: Költemény "da seme" és "da" séma: Francesco Patrizi Poétikája Literatura 1995. 3. 268-287.
DUNN, John: A politikaelmélet története (ford. Gál Ferenc, elôszó Horkay Hörcher Ferenc) Aetas 1995. 1-2. 209-232.
ER[[Otilde]]S Ferenc: Vázlat az analitikus szociálpszichológiáról Replika (1995) 19-20.sz. 81-90.
FARKAS Jenô, Sz.: Az örök eretnek. Emlékezés Emil Cioranra Hitel 8. 1995. 10. 16-66.
FEHÉR Ferenc: A 'Strukturális antropológia' mint a problematikus individuum hermeneutikája Gond (1995) 10.sz. 122-142.
FEHÉR Ferenc: A posztmodernitás státusa (ford. Tarnóczi Gabriella) Gond (1995) 10.sz. 45-59.
FEHÉR M. István: A klasszikus német filozófia a "Történelem és osztálytudat"-ban Világosság 37. 1996. 2. 46-58.
FICINO, Marsilio: Commentarium VI. (ford. Imregh Monika) Pompeji 7. 1996. 1. 77-99.
FLUSSER, Vilém: A sakk (ford. Sebôk Zoltán) Jelenkor 39. 1996.2. 132-138.
FRENYÓ Zoltán: A keresztény Európa a magyar katolikus gondolkodásban Világosság 36. 1995. 12. 29-39.
FRIED, Michael: Mûvészet és tárgyiság (ford. Kiséry András) Enigma 1995. 2. 62-83.
FRYE, Northrop: Isten kettôs látomása. A kettôs látomás IV. (ford. Lukács Ilona) Pannonhalmi Szemle 3. 1995. 4. 33-53.
FUKUYAMA, Francis: Erény és jólét (ford. Szegô András) 2000 7. 1995. 10. 3-7.
FURET, Francois: A forradalmi szenvedély (részlet az Egy illúzió múltja c. könyvbôl) (ford. Solymár Magda, bev. Köpeczi Béla) Magyar Tudomány 41. 1996. 1. 23-45.
GÁBOR György: Zsidóság és kereszténység. A hagyomány nélküli párbeszéd Világosság 36. 1995. 12. 48-65.
GADAMER, Hans-Georg: A vers parúziája. Mitopoétikus átfordítás Rilke Duinói elégiáiban (ford. Schein Gábor) Pannonhalmi Szemle 3. 1995. 4. 108-122.
GADAMER, Hans-Georg: Az európai szellemtudományok jövôje (ford. Nagy Attila) PRO PHILosophia 2. 1996. 1. 4-17.
GÁNGÓ Gábor: Thiers, Engels és a kereszténység szelleme. Eötvös József a pauperizmusról Századok 130. 1996.1. 129-148.
GÁSPÁR Irma: Lessing és az esztétikum a német fölvilágosodás színházmûvészetében Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 373-385.
GAZDAG László: A kizsákmányolásprobléma Valóság 38. 1995. 11. 60-66.
GETTIER, Edmund L.: Igazolt hit-e a tudás? (ford. Forrai Gábor) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 231-233.
GLOY, Karen: Filozófia a "filozófia utáni" korban (ford. Gromon András) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 847-867.
GÖHLER, Gerhard: Hegel és a társadalmi egység problémája - az Államtan újraolvasva (ford. Gromon András) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 413-438.
GOLDMAN, Alvin I.: A tudás oksági elmélete (ford. Forrai Gábor) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 234-248.
GRASSI, Ernesto: A metafora mint az eredeti nyelv alapeleme (ford. Pongrácz Tibor) Pompeji 7. 1996. 1. 177-184.
GREGUS Zoltán: A széprút aiszthézise Kellék (1995) 3.sz. 7-10.
GROYS, Boris: Az orosz nemzeti identitás keresése (ford. Patkós Éva) Replika (1995) 19-20.sz. 139-148.
HABERMAS, Jürgen: Megismerés és érdek (ford. Weiss János) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 931-944.
HAHNER Péter: Sieyés abbé és Jefferson nézetei a nemzetrôl, a társadalomról és a képviseletrôl Magyar Tudomány 41. 1996. 2. 194-200.
HÁLA, Vlastimil: Kant gyakorlati filozófiájának impulzusai (ford. Gromon András) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 387-393.
HARMAN, Gilbert: Tudás, következtetés, magyarázat (ford. Forrai Gábor) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 249-264.
HÁRS György Péter: Pszichoanalízis - túl a modern tudományosság (öröm)elvén Replika (1995) 19-20.sz. 69-79.
HEGEL, G.W.F.: A filozófiai kritika lényegérôl általában, kiváltképp pedig a filozófia jelenlegi állapotához való viszonyáról (ford. Nyizsnyánszki Ferenc) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 563-572.
HELLER Ágnes: A szégyen hatalma (ford. Módos Magdolna) Gond (1995) 10.sz. 158-213.
HELLER Ágnes: Az igazság komplexitása. A 21. század megoldásra váró feladata (ford. Stébel Éva) Kritika 1995. 11. 31-35.
HELLER Ágnes: Egy nô a sötét idôkben. Hannah Arendtról Világosság 36. 1995. 12. 5-12.
HELLER Ágnes: Veszélybe kerülhet-e a mindennapi élet? (ford. Demeczky Jenô) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 1005-1020.
HÖLDERLIN, Friedrich: Ítélet és lét (ford. Tandori Dezsô) Enigma 2. 1995. 2. 13-14.
HOLENSTEIN, Elmar: Összehasonlító kultúrfilozófia. Kínai képek, japán példák, svájci viszonyok (ford. Kovács Gergely) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 976-1004.
HORN András: A mitikus gondolkodás és a színjáték Athenaeum 1995. III/1. 133-146.
HORVÁTH György: Beniccséztünk - egy olvasat Symposion (1995) 5.sz. 72-80.
HORVÁTH Pál: Modernség vagy modernizmus a magyar katolikus bölcseletben (Dudek János pályaképe) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 39-62.
HUFF Endre Béla: Az újkori színelmélet két paradigmája Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 455-480.
ILYÉS Szilárd: Magukat marcangoló szavak Kellék (1995) 3.sz. 39-41.
IMREGH Monika: A fordító utószava a Commentariumhoz Pompeji 7. 1996. 1. 100-119.
INGOLD, Felix Philipp: Szerzôség és management. Poetológiai vázlat (ford. Hegyessy Mária) Athenaeum 1995. III/1. 157-185.
JAKAB András: Racionális és exisztenciális gondolkodás (Adalékok Heidegger korai magyarországi fogadtatásához) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 119-130.
JAMES, Susan: Szenvedélyek, vágyak és a cselekvés magyarázata (ford. Demeczky Jenô) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 743-757.
JOÓ Tibor: Hegel történetfilozófiája (1931) (bev. Gulkai Márta) PRO PHILosophia 2. 1996. 1. 78-89
KABDEBÓ Lóránt: Egy költôi beszédmód átalakulása: Szabó Lôrinc és Max Stirner Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 133-151.
KANT, Immanuel: Az ítélôerô kritikája. Második könyv: A fenséges analitikája (részletek) (ford. Papp Zoltán) Enigma 2. 1995. 1. 108-119.
KAPITÁNY Ágnes - KAPITÁNY Gábor: A szellemi termelési módról. Tézisek Eszmélet (1996) 28.sz. 147-161.
KARASSZON István: Körkép a protestáns vallásfilozófiáról Vigilia 61. 1996. 3. 197-200.
KARBE, Lars Cassio: Európa és a Velence-paradigma (ford. Erdei Ferenc) PRO PHILosophia 2. 1996. 1. 18-23.
KELEMEN János: Emberi jogok-e a kisebbségi jogok? Világosság 37. 1996. 3. 38-44.
KELEMEN János: Gentile és a fasizmus Világosság 36. 1995. 12. 13-18.
KELLY, Frank J.: A szabadság problémájának tárgyalása Kantnál. Elemzés (ford. Demeczky Jenô) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 395-410.
KENDEFFY Gábor: Professoris quarendi sunt. Egy szkeptikus érv Cicerónál és Augustinusnál Antik Tanulmányok 39. 1995. 1-2. 99-108.
KISS Endre: Polányi Károly és a magyar modernség "belle époque"-ja Világosság 36. 1995. 10. 44-51.
KLIBANSKY, Raymond: A német egyetem a harmincas években. Önéletrajzi jegyzetek (ford Villó Ildikó) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 638-651.
KOJAK, Hans: A csend mint mítosz. Exkurzus az esztétikai tapasztalat (Gadamer által el- és kitüntetett) elbeszéléséhez (ford. Gulyás Gábor) Határ 4. 1995. 4. 37-39.
KUHN, Annette: Kritikai elmélet és nôkutatás (ford. Erdei Ferenc) PRO PHILosophia 2. 1996. 1. 24-35.
LANSCH, Thomas: Griff (ford. Szigeti Andrea) Határ 4. 1995. 4. 40-43.
LÁNYI András: EgyüttÉléstan. Kísérlet a politikai filozófia néhány problémájának humánökológiai értelmezésére VI. Liget 9. 1996. 1. 82-96.
LÁNYI András: EgyüttÉléstan. Kísérletek a politikai filozófia néhány problémájának humánökológiai értelmezésére III, IV, V. Liget 8. 1995. 10. 3-13.; 11. 69-77.; 12. 59-68.
LENDVAI L. Ferenc: Vallás, egyház és politika Kelet-Európában Világosság 36. 1995. 12. 19-28.
LENK, Hans: A technikai hatalom etikai kihívása. A technikai haladás morális problematikájáról (ford. Rózsahegyi Edit) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2.309-345.
LÉVI-STRAUSS, Claude: Faj és történelem I-II. (ford. Bojtár Péter) 2000 8. 1996. 1. 42-51.; 2. 37-47.
LÉVI-STRAUSS, Claude: Montaigne és az Újvilág (ford. Ádám Péter) Holmi 8. 1996. 1. 68-76.
LEVIN, David Michael: Nyomok, árnyékok, salak a papíron: a Holokauszt Derrida írásaiban (ford. Demeczky Jenô) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 821-844.
LIICEANU, Gabriel: A tragédia elve a preszókratikus filozófiában (ford. Pató Attila) Különbség (1995) 6.sz. 21-23.
LIICEANU, Gabriel: A tragikum pszichológiája: a <pleasure in pain> jelensége (ford. Pató Attila) Pompeji 6. 1995. 4. 7-17.
LOSONCZ Alpár: A határok digitalizálása Gondolat-jel 1995. 5. 71-79.
LOSONCZ Alpár: A különbség messianizmusa. Adorno a különbségrôl Pompeji 7. 1996. 1. 138-156.
LOTRINGER, Sylvére: A harmadik hullám. Az elmélet mint árucikk a mûvészetben (ford. Ivacs Ágnes) Gondolat-jel 1995. 5. 60-70.
LUDASSY Mária: A nemzet kétféle fogalmáról. Rousseau a társadalmi szerzôdéstôl a történelmi tradíció tiszteletéig Magyar Tudomány 41. 1996. 1. 47-54.
LUDASSY Mária: Charles Maurras és az Action francaise Világosság 37. 1996. 1. 43-55.
LUDASSY Mária: Charles Maurras és az integráns nacionalizmus elmélete Kritika 1996. 2. 35-39.
LUDASSY Mária: Mi a nemzet? Kétszáz esztendô kérdései és kétségei Magyar Tudomány 41. 1996. 1. 46.
LYOTARD, Jean-Francois: A fenséges és az avantgárd (ford. Széchenyi Ágnes) Enigma 2. 1995. 2. 49-61.
LYOTARD, Jean-Francois: Az intellektuel síremléke (ford. Bujalos István) Határ 4. 1995. 4. 32-36.
MANENT, Pierre: Jegyzet a modern individualizmusról (ford. Litván Katalin) Világosság 37. 1996. 1. 37-42.
MANSFIELD, Harvey C.: A jól felfogott önérdek (ford. Rózsahegyi Edit) Világosság 37. 1996. 1. 20-36.
MARCELLI, Miroslav: Mássá válni. Foucault-ról, a kisebbségekrôl, mindannyiunkról (ford. Fundárek Ferenc) KalligraM 5. 1996. 3. 4-15.
MARÓTH Miklós: Cicero a politikai közösség eredetérôl Antik Tanulmányok 39. 1995. 1-2. 17-23.
MÁRTONFFY Marcell: Az elbeszélés világossága. A teológia hermeneutikai ethoszáról Protestáns Szemle 4. 1995. 4. 257-267.
MATT, Peter von: Tiszta, mint egykor vagy réges-rég elhomályosult? Az irodalom tükörképszerûségének problémájához (ford. Poprády Judit) Athenaeum 1995. III/1. 147-156.
MERLEAU-PONTY, Maurice: A látható és a láthatatlan. Az egymásba fonódás - a kiazmus (részlet) (ford. Szabó Zsigmond, Lôrinszky Ildiikó) Enigma 2. 1995. 3. 128-132.
MÉSZÁROS András: Jacob Friedrich Fries hatása a magyarországi filozófiára Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 481-497.
MEZEI Balázs: Alázat Határ 4. 1995. 4. 44-46.
MEZEI Balázs: Filozófia és lexikográfia. Megjegyzések a hazai filozófiai lexikon kérdéséhez Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 591-607.
MEZEI Balázs: Kortárs vallásfilozófia Vigilia 61. 1996. 3. 186-196.
MICHALOVIC, Peter: Meghalt Szubjektum király, éljen Struktúra király (ford. Németh István) KalligraM 5. 1996. 3. 20-27.
MILOVIC, Miroslav: A transzcendentális dedukció [Kant] (ford. Gromon András) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 608-615.
MOLNÁR Attila: Egy markolat folytatása Kellék (1995) 3.sz. 22-25.
MOLNÁR Attila: Padovai Marsiglius - Az Igazságérvtôl a Békeérvig Protestáns Szemle 4. 1995. 3. 176-196.
NAGY Attila: A beszédaktus-elmélet Habermas diszkurzív 'etikájában' Symposion (1995) 5.sz. 81-89.
NEUMER Katalin: "A közös emberi cselekvésmód". A másik megértése Wittgenstein filozófiájában Világosság 37. 1996. 2. 59-69.
NEUMER Katalin: Nyelv, gondokodás, relativizmus a késôi Wittgenstein filozófiájában Pompeji 7. 1996. 1. 158-176.
NIETZSCHE, Friedrich: Nietzsche contra Wagner. Egy pszichológus ügyiratai (ford. Nyizsnyánszki Ferenc) Határ 4. 1995. 4. 125-143.
OTTMANN, Henning: Nietzsche viszonya az antik és modern felvilágosodáshoz (ford. Egyedi András) Athenaeum 1995. III/1. 216-244.
PÁLFALUSI Zsolt: A fenséges és a fölényes (Kant a matematikailag és dinamikailag fenségesrôl) Enigma 2. 1995. 1. 90-106.
PATÓ Attila: Hamis tudat, racionalitás, apologetika. Lukács és Nietzsche Symposion (1995) 6.sz. 58-60.
PERECZ László: A pozitivizmus programjával ("Athenaeum" 1892-1914) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 1-36.
PERECZ László: Az elsô másfél évtized. A Magyar Filozófiai Társaság indulása MFT Hírek 1995. 2. 9-16.
PETH[[Otilde]] Bertalan: A szépség utódlásáról [Rudolf Schwarzkogler] Gondolat-jel 1995. 5. 41-47.
PETH[[Otilde]] Bertalan: Konfrontációk: Husserl - Heidegger - Derrida Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 499-527.
PIPER, Annemarie: Az emberi jogok filozófiai megalapozásának pluralitásához (ford. Papp Zoltán) Athenaeum 1995. III/1. 186-200.
RÁCZ Péter: Martin Buber és a haszidizmus Liget 9. 1996. 1. 59-70.
RADNÓTI Sándor: A hamisítás lehet-e a mai mûvészet paradigmája? Magyar Lettre Internationale (1995) 19.sz. 46-48.
RAHNER, Karl: Kegyelem az ember-lét szakadékos mélységeiben (ford. Gáspár Csaba László) Teológia 29. 1995. 4. 197-199.
REY, Jean-Michel: A képalkotás és a halál (ford. Szántó F. István) Átváltozások (1995) 5.sz. 33-36.
RICHIR, Marc: A fenomenológiai mozzanat Az ítélôerô kritikájában (ford. Szabó Zsigmond, Ulmann Tamás) Enigma 2. 1995. 1. 70-85.
RICHIR, Marc: A fenséges tapasztalata (ford. Lôrinszky Ildikó, Szabó Zsigmond) Enigma 2. 1995. 1. 66-69.
RITOÓK Zsigmond: Jegyzetek Dión Chrysostomos esztétikai nézeteihez Antik Tanulmányok 39. 1995. 1-2. 55-60.
ROBERTS, David: Demokrácia és kultúra. A posztmodern Janus-arca Fehér Ferenc esztétikai írásaiban (ford. Módos Magdolna) Gond (1995) 10.sz. 32-44.
ROKAY Zoltán: A filozófia mint a teológiai gondolkodás elôzménye. Johann Gottlieb Fichte filozófiája és a huszadik század teológiája PRO PHILosophia 2. 1996. 1. 90-99.
RORTY, Richard: Mozgalmak és kampányok (ford. Rózsahegyi Edit) Világosság 36. 1995. 11. 60-67.
RÓZSA Erzsébet: Az individuum 'metafizikai vergôdése'. Fehér Ferenc Dosztojevszkij-könyvének antropológiája Gond (1995) 10.sz. 60-82.
RUSZEK József: Kánttul egész mostanig (1812) (bev. Pintér Éva; Ruszek József filozófiatörténeti táblázataival) PRO PHILosophia 2. 1996. 1. 57-77.
SAJÓ András: Szabadság, emberi jog, alkotmányosság Magyar Tudomány 41. 1996. 1. 1-11.
SARTRE, Jean-Paul: A husserli fenomenológia egyik alapvetô gondolata: az intencionalitás (ford. Sándor Péter) Gond (1995) 10.sz. 155-157.
SARTRE, Jean-Paul: Hérosztratosz (ford. Sándor Péter) Határ 4. 1995. 4. 4-15.
SCHÄFER, Michael: Észkritika és nemzetiszocializmus (ford. Becker Ferenc) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 779-799.
SCHÄFER, Walter: A kritikai elmélet kortárs fasizmus-elméletei. Fejlôdés, vita, változás (ford. Czeglédi András) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 945-975.
SCHEIN Gábor: Ben Zóma a paradicsomban. A freudista mûvészetértelmezés kételyeirôl Liget 8. 1995. 12. 47-52.
SCHMIDT Péter: Metafizikai beállítódás Különbség (1995) 6.sz. 24-32.
SCRUTON, Roger: Oikofóbia és xenofilia (ford. Pálfalvi Lajos) KalligraM 2. 1996. 2. 20-24.
SELMECZI József: A két gondolat bölcselete (Fitos Vilmos filozófiai rendszere) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 107-118.
SIEGUMFELDT, I. B.: A posztmodern judaizálódásáról (ford. Szilágyi Mihály) Múlt és Jövô 6. 1995. 4. 35-39.
SIMMEL, Georg: A történelem értelmérôl II. (ford. Schnierer Judit) PRO PHILosophia 2. 1996. 1. 100-112.
SIMON Ferenc: Az értékidealitás ontikus alapjai: Hegel Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 441-454.
SKINNER, Quentin: Szabadság és honpolgárság két rivális hagyománya (ford. Stébel Éva) Világosság 36. 1995. 10. 21-33.
SOLLERS, Philippe: Nietzsche és a francia szellem / Beckett etikája (ford. Romhányi Török Gábor) Magyar Napló 8. 1996. 1. 26-29.
SOMOS Róbert: Az ifjú Pauler Ákos Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2.87-104.
SPITZER, Juraj: Együtt élni önmagunkkal és a filozófiával (ford. Szôke Edit) KalligraM 4. 1995. 12. 3-16.
STAIGER, Emil: Az interpretáció mûvészete (ford. Kurdi Imre) Athenaeum 1995. III/1. 87-108.
STAIGER, Emil: Irodalom és nyilvánosság (ford. Tatár Sándor) Athenaeum 1995. III/1. 123-132.
STAIGER, Emil: Levélváltás Martin Heidegerrel (ford. Kurdi Imre) Athenaeum 1995. III/1. 109-122.
STAROBINSKI, Jean: Montaigne és a hazugság leleplezése (ford. Lôrinszky Ildikó) Athenaeum 1995. III/1. 245-268.
STROMAS, Alexander: Mi a béke? A nemzetközi önrendelkezésrôl (ford. Bojtár Péter) 2000 7. 1995. 11. 7-14.
SZABADFALVI József: Egy jogfilozófusinak indult karrier története. Bibó István pályakezdése Magyar Tudomány 41. 1996. 3. 361-368.
SZABÓ László: Humanizmus és Nietzsche Kellék (1995) 3.sz. 12-14.
SZABÓ Péter: "Jöjjön el a földön is a Te országod!" (Prohászka Ottokár társadalomfilozófiai szintézise) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 63-84.
SZÉCSÉNYI Endre: Edmund Burke metaforái. Politika és nyelvhasználat összefüggései Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 759-764.
SZÉCSI Gábor: Okság és intencionalitás Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 529-560.
SZÉNÁSI Éva: A demokrácia illúziója és dezillúziója Georges Sorel elméletében Politikatudományi Szemle 4. 1995. 4. 7-26.
SZIKLAI László: Perspektíva - jövô nélkül Gond (1995) 10.sz. 83-99.
SZIKLAI László: Tört történelem Világosság 36. 1995. 10. 52-76.
SZILÁGY Mihály: Egy elmélet az erkölcsi normativitás esélyeirôl Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 803-820.
SZUMMER Csaba: A csábítási elmélet viszontagságai; a valóság változó státusai a pszichoanalízisben Replika (1995) 19-20.sz. 43-53.
SZUMMER Csaba: Pszichoanalízis és modernitás Replika (1995) 19-20.sz. 7-9.
TALLÁR Ferenc: Erkölcs és eszkatológia. Fehér Ferenc Dosztojevszkij-könyve ürügyén Gond (1995) 10.sz. 100-121.
TALLÁR Ferenc: Szabadságra kényszerítés? Világosság 37. 1996. 1. 5-19.
TEILHARD DE CHARDIN, Pierre: A kozmikus élet (ford. Rezek Román) KalligraM 4. 1995. 12. 46-89.
THAMÓ Enikô: A megváltó pszichológiája Kellék (1995) 3.sz. 27-30.
TOPITSCH, Ernst: Üdvözülés és idô. Eredmények és következtetések (ford. Rathmann János és Tagai Imre) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 630-637.
ÚJLAKI Gabriella: Melankólia - megjegyzések a negatív identitásról Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 869-872.
UNGVÁRI Imre: Az emberi meghaladásának programja. Nietzsche személyiségfilozófiájának (ellen)értékrendje és hatása a jelenkori filozófiára Kellék (1995) 3.sz. 32-37.
VAJDA György Mihály: Kant kétszáz éves álma. Az örök béke esélyei a posztmodern korban Magyar Tudomány 40. 1995. 11. 1344-1352.
VAJDA Mihály: Fichte és a német küldetés Magyar Tudomány 41. 1996. 3. 303-309.
VAJDA Mihály: Lehet-e egyáltalán? Fehér Ferenc: Az antifüzisz és betegei Gond (1995) 10.sz. 143-154.
VAUDAY, Patrick: Írás a tekintetnek: Deleuze - Bacon (ford. Takács Ádám) Enigma 2. 1995. 3. 53-59.
VERES András: Lukács György irodalomszociológiája II. Kritika 1995. 10. 31-36.
VET[[Otilde]], Miklós: Emlékezet és szabadság a német idealizmusban (ford. Villó Ildikó) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 616-629.
VIEWEG, Klaus - RÜHLING, Frank: Széchenyi István és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling levélváltása. Elôszó: egy eddig ismereteln levélváltásról Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 573-589.
WALICKI, Andrzej: A forradalom elôtti Oroszország szellemi tradíciói (ford. Páll Erna) Replika (1995) 19-20.sz. 149-163.
WEISS János: A "kritikai tudományelmélet" alapvonalai (Megközelítések) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 765-775.
WILDERMUTH, Armin: Esztétika - a filozófia és a mûvészi gyakorlat között (ford. Kiséry András) Athenaeum 1995. III/1. 65-86.
ZITTERBARTH, Walter: Életvilág és tudomány (ford. Gromon András) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 735-741.
RECENZIÓ, VITA, TÁJÉKOZÓDÁS
"Deus aderit". Georg Gerstner interjúja C.G. Junggal (ford. Radics Viktória) Átváltozások (1995) 5.sz. 51-56.
A holnapi viszontlátásra, Károly [Marx] (ford. Kiss Marietta) PRO PHILosophia 2. 1996. 1. 36-40.
A Miskolci Egyetem Társadalom- és Tudományfilozófiai Tanszéke MFT Hírek 1995. 2. 20-39.
ÁBRAHÁM Zoltán: Wittgensteinig és tovább - J. C. Nyíri: Tradition and Individuality. Essays, Kluwer, Dordrecht 1992. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 683-692.
ÁGOSTON Zoltán: Az értelmezés nehézségei - Bacsó Béla: Határpontok. T-Twins K., 1994. Jelenkor 38. 1995. 11. 1008-1010.
ALBERTUS MAGNUS: Liber de natura et origine animae (részlet) Ex Symposion (1995) 13-14.sz. 48-54.
ALMÁSI Miklós: A képzabáló szomorúsága Kritika 1995. 10. 24-25.
ALMÁSI Miklós: K. mint katasztrófa Mozgó Világ 22. 1996. 1. 5-12.
ALMÁSI Miklós: Miért sorvadnak a jóléti államok? Kritika 1995. 11. 23-24.
ALMÁSI Miklós: Toll és lelkiismeret - Kenyeres Zoltán: Irodalom-történet-írás. Anonymus, 1995. Könyvszemle 2. 1995. 11. 4. (Népszabadság melléklet 1995. nov. 11.)
ANTUSCH, John C.: Chomsky szélesvásznon (ford. Farkas Gabriella) Eszmélet (1995) 27.sz. 173-178.
ARATÓ András: Alkotmány és kontinuitás Kelet-Európában Világosság 37. 1996. 3. 5-23.
AVINERI, Shlomo - MICHNIK, Adam - SCHELL, Jonathan - GRUDZINSKA GROSS, Irena: A demokrácia paradoxonai (ford. Frank Orsolya) Magyar Lettre Internationale (1995) 19.sz. 47-52.
Az 1994-ben megjelent filozófiai vonatkozású könyvek bibliográfiája (összeáll. Gulkai Márta) Kellék (1995) 3.sz. Melléklet 55-64.
Az információs korszak a társadalomelmélet fókuszában (A kerekasztal-beszélgetés résztvevôi: Vámos Tibor, Szecskô Tamás, György Péter) Eszmélet (1995) 27.sz. 5-22.
BABARCZY Eszter: A véghetetlen vég - Perneczky Géza: Kapituláció a szabadság elôtt. Jelenkor K. 1995. BUKSZ 7. 1995. 4. 416-427.
BACSÓ Béla: Vers és kéz. Paul Celan költészetérôl Magyar Lettre Internationale (1996) 20.sz. 53-56.
BALÁZS Zoltán: Szézám - és ami benne van - Leo Strauss - Joseph Cropsey (szerk.): A politikai filozófia története I-II. Európa K. 1994. Politikatudományi Szemle 4. 1995. 4. 171-185.
BALOGH Tibor: Ajánló sorok egy új, posztmodern természetfilozófia körvonalazásához - Ilya Prigogine - Isabelle Stengers: Az új kapcsolat. A tudomány metamorfózisai. Akadémiai K. 1995. Tiszatáj 49. 1995. 12. 78-82.
BÁNFALVI Attila: A modern pszichoterápia végbe érkezése Világosság 37. 1996. 1. 56-79.
BÁNKI Dezsô: Egy szépítô metafora. A rút valóság és az etikai gondolkodás nehézségei - Desmond Morris: Az állati jogok szerzôdése. Európa K., 1995. Holmi 8. 1996. 3. 455-454.
BAUSINGER, Hermann: Az, ami emlékezetes (ford. Hámori Ágnes) 2000 8. 1996. 3. 55-57.
Bemutatkozás - A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakos oktatásáról és a Diotima Körrôl Különbség (1995) 6.sz. 6-10.
BÉNYEI Tamás: Az olvasó, aki a maga labirintusában hal meg. A dekonstrukciós olvasásról Alföld 46. 1995. 10. 32-35.
Beszélgetés Dr. Székács Istvánnal (Az interjút Halas Miklós készítette) Replika (1995) 19-20.sz. 11-41.
Beszélgetés Makovecz Imre építésszel PRO PHILosophia 2. 1996. 1. 51-56
BLOMSTEDT, Jan: A saját korunk [Spengler] (ford. Tóth Judit) Magyar Lettre Internationale (1996) 20.sz. 32-35.
BODNÁR M. István: Bizonytalan bizonyítások - Maróth Miklós: Die Araber und die antike Wissenschaftstheorie. Akadémiai K. Bp. - E.J. Brill, Leiden, 1994. BUKSZ 7. 1995. 4. 408-415.
BOHÁR András: Magyarul gondolkodni - Kunszt György: A hagyomány jövôje - Prolegomena. Comitatus K., 1995.; Feljegyzések a Hagyomány jövôjéhez. Allée-füzetek 1., 1995. Magyar Napló 8. 1996. 1. 39.
BOROS Gábor: Beszámoló a Német-Magyar Filozófiai Társaság második konferenciájáról MFT Hírek 1995. 2. 17-19.
BOROS Gábor: Dialógusok Spinozáról - E.M. Curley és P.-F. Moreau (szerk.): Spinoza - Issues and Directions: the Proceedings of the Chicago Spinoza Conference, E.J. Brill, Leiden, 1990. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 653-657.
BOROS János: Emerson és az amerikai filozófiai gondolkodás kezdetei. Megjegyzések A filozófus az amerikai életben címû válogatáshoz Jelenkor 38. 1995. 10. 889-902.
CZACHESZ István: - Karasszon István: Az ószövetségi írásmagyarázat módszertana. Református Teológiai Akadémia 1991. Confessio 19. 1995. 4. 108-110.
CZIRJÁK József: Megerôsítésül és újragondolva - Hegel gazdaságfilozófiája. Akadémiai, Bp., 1993. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 659-663.
DARAB Tamás: - Nyíri Kristóf: A hagyomány filozófiája. T-Twins K., 1994. Magyar Tudomány 40. 1995. 11. 1386-1391.
DEMETER Tamás: A virtuális válóság metafizikája - Michael Heim: The Metaphysics of Virtual Reality. Oxford UP, New York 1993. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 692-695.
DENNETT, Daniel C.: Szövegek, emberek és más készítmények értelmezése (ford. Pap Mária) Holmi 8. 1996. 2. 251-265.
DIEREN, Wounter van: A modern gazdaság mítosza Valóság 38. 1995. 11. 118-122.
DOBOS István: Hagyománytudat és megértés - Kulcsár Szabó Ernô: Történetiség, megértés, irodalom. Universitas K. Alföld 46. 1995. 12. 73-84.
DONK, W.B.H.J. van de - TOPS, Pieter W.: Informatizálódás és demokrácia: Orwell vagy Athén? (frod. Farkas Gabriella) Eszmélet (1995) 27.sz. 90-123.
DUBIEL, Helmut: A társadalmi morál ökológiája (ford. Weiss János) Mûhely 18. 1995. 6. 22-26.
ECO, Umberto: Tükrökrôl (ford. Bene Sándor) Café Bábel (1995) 18.sz. 19-30.
FÁBIÁN László: A remény lárva-arca / Sebet ejtô órák Életünk 1996. 1. 5-11.
FÁBIÁN László: Az örvény középpontja felé. Töprengések a poszt-posztmodern regényrôl Életünk 33. 1995. 10. 917-931.
FARKAS Zoltán: Mesék az újkapitalizmusról - Almási Miklós: Napóra a Times Squre-en. T-Twins K., 1995. Könyvszemle 2. 1995. 12. 3-4. (Népszabadság melléklet 1995. dec. 9.)
FERENCZ Sándor: "A modernitás humanizálása". Vallásfilozófiai konferencia Vigilia 61. 1996. 3. 179-185.
FERGE Zsuzsa: Az állam dolgáról - Eötvössel szólva Kritika 1996. 3. 3-6.
FILA Béla: Mi az inkulturáció? - Boda László: Inkulturáció - Egyház - Európa. Az Evangélium és a kultúrák átültetése, Mundekon, Bp. 1994. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 1021-1026.
Folyóiratszemle 1995. április - szeptember (összeáll. Gulkai Márta) Különbség (1995) 6.sz. 33-54.; MFT Hírek 1995. 2. 40-54.
GAÁL András: Világethosz felé - Hans Küng: Világvallások etikája. Egyházfórum 1994. Pannonhalmi Szemle 3. 1995. 4. 125-129.
Gábor György és Frenyó Zoltán levélváltása Világosság 37. 1996. 2. 70-77.
GÁNGÓ Gábor: - S. Varga Pál: A gondviseléshittôl a vitalizmusig. A magyar líra világképének alakulása a XIX. század második felében. Csokonai K. 1994. Irodalomtörténeti Közlemények 99. 1995. 5-6. 662-666.
GELENCSÉR Gábor: A nem szignifikáns tudomány - A késôújkor józansága (szerk. Tillmann J.A.) Göncöl K. 1994. Mûhely 18. 1995. 6. 47-48.
GEREBEN Ágnes: Az orosz eszme: gyökerek és vadhajtások Valóság 39. 1996. 1. 49-61.
HAMVAS Béla: Bartók Magyar Szemle 4. 1995. 9. 991-996.
HANKISS Elemér: Kötéltánc. Az európai civilizáció: problémák és kilátások (ford. Simon Ágnes) Magyar Lettre Internationale (1995) 19.sz. 11-16.
HANSÁGI Ágnes: "Jelen - lét - mód"? A klasszikus mû a hagyomány történetében Literatura 1995. 3. 298-308.
HARMAT Pál: Lélek és gázkamra - Holocaust. Thalassa, 1944/1-2.sz. T-Twins, 1994. Holmi 7. 1995. 10. 1499-1502.
HARTMANN, Geoffrey H.: Küzdelem a szövegért (ford. Schmal Alexandra) Pannonhalmi Szemle 3. 1995. 4. 6-21.
HATOS Pál: Hogyan gondolkodjunk a francia forradalomról? - Francois Furet: Gondoljuk újra a francia forradalmat! Tanulmány K. 1994. Protestáns Szemle 4. 1995. 4. 326-331.
HELLER Ágnes - MONORY M. András - TILLMANN J.A. : Ezredvégi beszélgetés Magyar Lettre Internationale (1995) 19.sz. 33-35.
HELLER Ágnes: - Gershom Scholem: A kabbala helye az európai szellemtörténetben. Válogatott írások I-II. Atlantisz K. 1995. Holmi 7. 1995. 12. 1800-1806.
HELLER Ágnes: Szabad vagy irányított mûvészet Amerikában - György Péter: Mûvészet és média találkozása a boncasztalon. Kulturtrade K. 1995. Kritika 1996. 2. 23-24.
HIGGINS, Dick: Miért Gertrude Stein? (ford. Beck András) Enigma 2. 1995. 1. 27-31.
HIRSCHMANN, Albert O.: Közösség és konfliktus (ford. Rácz Judit) 2000 7. 1995. 11. 15-20.
HORÁNYI Ildikó: A halál perszonális ábrázolása a középkori mûvészetben Valóság 38. 1995. 12. 31-47.
HORKAY HÖRCHER Ferenc: Filozófus a vadonban - A filozófus az amerikai életben (szerk. Beck András) Tanulmány K. - Pompeji, 1995. Holmi 8. 1996. 2. 299-307.
HUNYADI András: Reflexiók egy vitathatatlanul nagy ember vitatható aforizmáira - G. C. Lichtenberg: Aforizmák. T-Twins K., 1995. Holmi 8. 1996. 2. 307-309.
HUORANSZKI Ferenc. Röghöz kötött gondolatok - Mannheim Károly: Tanulmány a tudás szociológiájáról. Cserépfalvi K. 1994. BUKSZ 7. 1995. 4. 454-459.
IMRE László: Szerzôikhez hûtlen szövegek - Hima Gabriella: Szövegek párbeszéde (Kosztolányi Dezsô: Nero, a véres költô - Albert Camus: Caligula) Akadémiai K. Alföld 46. 1995. 10. 93-95.
Interjú Kelemen Hunorral Különbség (1995) 6.sz. 11-12.
JANOV, Alekszandr: Az "orosz despotizmus három arca" (ford. Hetényi Zsuzsa) Replika (1995) 19-20.sz. 103-121.
JAUSS, Hans Robert: Jónás könyve - Az "idegenség hermeneutikájának" egy paradigmája (ford. Kulcsár Szabó Zoltán) Protestáns Szemle 4. 1995. 3. 161-175.
JÜNGER, Ernst: A totális mozgósítás (ford., bev. Mezei Balázs)2000 8.1996. 2. 49-59.
JUST Béla: Vakon rohanunk a katasztrófa felé... Beszélgetés Jacques Maritainnel irodalomról, világnézetrôl Vigilia 61. 1996. 1. 51-54.
KAPITÁNY Ágnes - KAPITÁNY Gábor: "Ment-e a világ elébb?" vagy: Van-e végül is haladás? Eszmélet (1995) 27.sz. 238-247.
KATONA Péter Zoltán: - Pierre Bourdieu: Les régles de l'art. Genése et structure du champ littéraire (A mûvészet szabályai. Az irodalmi mezô genezise és szerkezete) Éd. du Seuil, Paris, 1992. Társadalomkutatás 1994. 1-2. 202-204.
KENYERES Zoltán: Georg Christoph Lichtenberg: Aforizmák. T-Twins, 1995. Vigilia 61. 1996. 3. 238.
KIDNER, David W.: Pszichológia és környezet (ford. Horgas Judit) Liget 8. 1995. 12. 53-58.
KISS Csilla: - Pierre Manent: A liberális gondolat története. Tanulmány K. 1994. Mûhely 18. 1995. 5. 60-63.
KOCZISZKY Éva: - Báthory Csaba: Hölderlin a toronyban (1806-1843). Szövegdokumentumok. Új Mandátum K. 1995. Holmi 8. 1996. 1. 145-148.
KONDOR Viktória, M.: - Litván György: Szabó Ervin, a szocializmus moralistája. Századvég K. 1993. Magyar Tudomány 40. 1995. 11. 1391-1394.
KOROMPAY H. János: - Oltványi Ambrus: A szellem szenvedélye. Tanulmányok, cikkek, bírálatok. Gondolat K. 1994. Irodalomtörténeti Közlemények 99. 1995. 5-6. 654-657.
KRAUSZ Tamás: Az orosz sajátszerûség ideológiájáról Replika (1995) 19-20.sz. 165-177.
KRISTEVA, Julia: Nárcisz: az újfajta téboly (ford. Babarczy Eszter) Café Bábel (1995) 18.sz. 51-59.
KULCSÁR SZABÓ Zoltán: - Tôkéczky László (szerk.): Magyar konzervativizmus. Batthyány Alapítvány, 1994. Vigilia 60. 1995. 11. 880.
KUSPIT, Donald: A minimalista mûvészet wittgensteini aspektusai (ford. Komáromy Zsolt) Enigma 2. 1995. 1. 84-93.
LACZKÓ Sándor: A magyar nyelvû Nietzsche-fordítások bibliográfiája 1872-tôl 1994-ig Kellék (1995) 3.sz. 47-52.
LAFONT, Ghislain: Az igazság helye a teológiai gondolkodásban (ford. Vajda András) Pannonhalmi Szemle 3. 1995. 4. 54-73.
LÁNG Eszter: Majdnem megkerült dilemmák, avagy példa arra, hogy a huszadik században is mûködhet a szeretet - Gulyás Gábor (szerk.): Megkerült dilemmák. KLTE, 1995. Holmi 8. 1996. 3. 452-455.
LATOUCHE, Serge: A Megagépezet és a társadalmi kapcsolatrendszer lerombolása (ford. Takács M. József) Eszmélet (1995) 27.sz. 73-89.
LENDVAI L. Ferenc: Búcsú a politikától - Tamás Gáspár Miklós: Másvilág. Politikai esszék, Új Mandátum K., Bp. 1994. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 1034-1041.
LIPTAI Csilla: - Földényi F. László: A tágra nyílt szem. Jelenkor K. 1995. Vigilia 61. 1996. 2. 156-157.
MAJOROS György: A filozófiai realizmus védhetôsége. Tudományfilozófiai konferencia, Budapest, 1982. június 26-27. MFT Hírek 1995. 2. 3-8.
MAJOROS György: A társadalomtudományok és a tudományelmélet - Hans Lenk: Zwischen Sozialwissenschaften und Wissenschaftstheorie. Suhrkamp V., Frankfurt 1986. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 363-369.
MÁRTONFFY Marcell: Rejtjel és meghívás - Kunszt György: A hagyomány jövôje. Prolegomena. Comitatus K. 1995. Mûhely 18. 1995. 6. 48-49.
MARX József: Irodalmi anatómia [Majdnem nem lehet másként. Cserépfalvi K., 1995.] Nagyvilág 41. 1996. 1-2. 108-117.
MEZEI Balázs: Menekülôk Vigilia 61. 1996. 1. 64-68.
MICHALOVIC, Peter: - Orbán Jolán: Derrida írásfordulata. Jelenkor K. 1994. Jelenkor 38. 1995. 12. 1130-1133.
Miért boldogtalan az értelmiség? Értelmiség, elkötelezetség, hatalom (Maria Shevtsova beszélgetése Jean Baudrillard-ral) (ford. Babarczy Eszter) Magyar Lettre Internationale (1996) 20.sz. 6-9.
MIHÁLY Emôke: A bizonytalan apológiája - Gabriel Liiceanu: Despre limita [Hol a határ?] Ed. Humanitas, Bukarest, 1994. Pannonhalmi Szemle 3. 1995. 4. 129-132.
MIKLÓSSY Endre: De restitutione hominis - Várkonyi Nándor: Az elveszett paradicsom. Széphalom Könyvmûhely, 1995. Magyar Napló 7. 1995. 12. 39-41.
MÜLLER-FUNK, Wolfgang: Az írástudók árulása. Értelmiségi stratégiák a 20. században (ford. Karádi Éva) Magyar Lettre Internationale (1996) 20.sz. 20-23.
NAGY Miklós, M.: Fukuyama, a szlavofil - Francis Fukuyama: Trust (A bizalom) The Free Press, New York 1995. Nagyvilág 41. 1996. 1-2. 118-121.
NAGY Péter, H.: - Friedrich Nietzsche: Az értékek átértékelése. Holnap K. Vigilia 61. 1996. 3. 239.
NAGY Péter, H.: - Paul Ricoeur: Bibliai hermeneutika. Hermeneutikai Kutatóközpont, 1995. Vigilia 61. 1996. 3. 235.
NAGY Zsombor: - Alan Macfarlane: Az angol individualizmus eredete. Századvég K. Protestáns Szemle 4. 1995. 3. 251-253.
O'DONNELL, Guillermo: Delegáló demokrácia 2000 7. 1995. 12. 9-15.
OROSZ László: - Az isteni és az emberi természetrôl I-II. Atlantisz K. 1995. Pannonhalmi Szemle 3. 1995. 4. 123-125.
PACZOLAY Péter: Gondolkodjunk az állam fejével? - Anthony de Jasay: The State. Basil Blackwell, Oxford-New York, 1985. Holmi 7. 1995. 12. 1792-1798.
PAGLIA, Camille: Óvoda az egyetemen: A bölcsészképzés lezüllesztése az USÁ-ban; Nyílt levél a Harvard hallgatóihoz (ford., bev. Beck András) Pompeji 7. 1996. 1. 207-221.
PERECZ László: Elôszezon Mozgó Világ 21. 1995. 12. 65-69.
PETH[[Otilde]] Bertalan: Evilágian filozofálni. Megjegyzések Kiss Endre Nietzsche-könyvérôl - Kiss Endre: Nietzsche - kritikai pozitivizmus és az értékek átértékelése. Gondolat K. 1993. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 663-680.
PLÉH Csaba: A narratívumok mint a pszichológiai koherenciateremtés eszközei Holmi 8. 1996. 2. 265-282.
POSZLER György: Apokalipszis vagy metamorfózis? Mûvészet, kultúra - modernizáció? Liget 8. 1995. 12. 21-28.
RADNÓTI Sándor: Fehér Ferencrôl - A Budapesti Iskola. Tanulmányok Lukács Györgyrôl I. T-Twins K.-Lukás Archivum, 1995. - Gond 10.sz. (1995) - Vajda Mihály: Mit lehet remélni? Esszék Fehér Ferencrôl. Határ Könyvek, 1995. Holmi 8. 1996. 3. 448-452.
RÉNYI András: A dekonstruált kegyelet. Jovánovics György 1956-os emlékmûve és a posztmodern szobrászat Holmi 7. 1995. 10. 1405-1431.
RÉVÚTI Károly: - Ludwig Wittgenstein: Észrevételek. Atlantisz K. 1995. Vigilia 61. 1996. 1. 78.
RÓZSA Erzsébet: Gyakorlati filozófia a német idealizmusban - Ludwig Siep: Praktische Philosophie im deutschen Idealismus, Suhrkamp, Frankfurt 1992. - Michael Quante: Hegels Begriff der Handlung, Frommann-Holzboog, Stuttgart-Bad -Canstatt 1993. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 657-658.
RUGÁSI Gyula: Eszkatológia és túlvilághit az újszövetségi apokrifekben Holmi 8. 1996. 3. 330-346.
RUGÁSI Gyula: Umberto Eco. A Noúsz kora BUKSZ 7. 1995. 4. 460-467.
RYMKIEWICZ, Jaroslaw Marek: [[Otilde]]szi vers Edmund Husserlnak (ford. Báthori Csaba) 2000 8. 1996. 1. 23.
SOROS György: A tékozló filozófus visszatér (ford. Németh István) KalligraM 4. 1995. 12. 17-23.
Stummer Andrea és Vajda Mihály levélváltása Café Bábel (1995) 18.sz.
STUMMER Andrea: - Desmond Morris: Az állati jogok szerzôdése. Európa K., 1995. BUKSZ 7. 1995. 4. 483-485.
SZABÓ Gábor: Halott-e Schrödinger macskája? - Walter Meissner: Wie tot ist Schrödingers Katze? Physikalische Theorie und Philosophie, BI-Wissenschaftsverlag, Mannheim-Leipzig-Wien-Zürich 1992. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 359-363.
SZABÓ Gábor: Mûködô jogok - Beth J. Singer: Operative Rights, Albany State Universty of New York 1993. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 5-6. 1026-1034.
SZABÓ László: Az információs utópiáról Társadalmi Szemle 50. 1995. 12. 67-81.
SZALAI Pál: A magyar baloldaliság tragédiája Mozgó Világ 21. 1995. 10. 40-57.
SZELÉNYI Iván: Menedzser-kapitalizmus Magyar Lettre Internationale (1995) 19.sz. 21-29.
Szerkesztôségi közlemény (Ferge Gábor válasza Maróth Miklós bírálatára) Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 1-2. 346-357.
SZIGETI Attila - TONK Márton: Ex Symposion Nietzsche-különszám, 1994. Kellék (1995) 3.sz. 44-45.
SZILÁGYI Ákos: A tévégondolkodás dogmatikája Liget 8. 1995. 10. 16-25.
SZILÁGYI Ákos: Szellem a filmben. Tarkovszkij és Wittgenstein Alföld 47. 1996. 1.45-54.
SZTANKÓ Nándor: George Berkeley emlékezete Mûhely 18. 1995. 6. 45-46.
TAGAI Imre: "Üdvözülés és idô" - Ernst Topitsch: Heil und Zeit. J.C.B. Mohr (Paul Siebeck), Tübingen 1990. Magyar Filozófiai Szemle 39. 1995. 3-4. 680-682.
TAMÁS Gáspár Miklós: "...eszmékkel lássa el a társadalmat..." Nagyvilág 41. 1996. 1-2. 75-76.
THOMKA Beáta: Az idô megalkotása, a helyek mûködése Jelenkor 38. 1995. 12. 1110-1114.
TODOROV, Tzvetan: Költészet és morál (ford. Mihancsik Zsófia) Magyar Lettre Internationale (1996) 20.sz. 49-52.
TOMORY Júlia: A kétféle gondolat bölcselete - Fitos Vilmos: A kétféle gondolat bölcselete. Comitatus K., 1994. Valóság 39. 1996. 2. 108-111.
TONK Márton: - Friedrich Nietzsche: A tragédia születése. Kriterion, Bukarest 1994. Kellék (1995) 3.sz. 45-46.
TONK Márton: - Friedrich Nietzsche: Túl jón és rosszon. Ikon K. 1995. Kellék (1995) 3.sz. 43-44.
TÓTH Árpád: Mi a történelemelmélet? - E. H. Carr: Mi a történelem? Századvég K. 1993. Aetas 1995. 1-2. 300-309.
VARGA Balázs: Rend a lelke - Hannes Böhringer: Kísérletek és tévelygések. Balassi - BAE, 1995. Mûhely 18. 1995. 6. 50-51.
VEKERDI László: - Fülep Lajos levelezése I-II. Mûvészettörténeti Kutató Intézet - MTA Könyvtára, 1990-92. Tiszatáj 49. 1995. 10. 52-66.
VERUS AMICUS: Morbus Schnädelbachus Különbség (1995) 6.sz. 4-5.
WALLERSTEIN, Immanuel: A liberalizmus agóniája. Van-e remény a haladásra? (ford. Nagy Zsuzsa) Eszmélet (1995) 27.sz. 218-237.
WEISS János: Habermas magyarországi recepciójáról - Jürgen Habermas: Válogatott tanulmányok. Atlantisz K. 1994. - Jürgen Habermas: A társadalomtudományok logikája. Atlantisz K. 1994. Szociológiai Szemle 1995. 3. 123-133.
WILLIAMS, William Carlos: Gertrude Stein mûvészete (ford. Beck András) Enigma 1995. 1. 22-26.
ZAGAJEWSKI, Adam: Beszélgetés Friedrich Nietzschével (vers) (ford. Báthori Csaba) 2000 8. 1996. 1. 22.
33 híres bölcseleti mû. Bp., Móra K.
A demokrácia: befejezetlen utazás Kr.e. 508 - Kr.u. 1993. (szerk. John Dunn) (ford. Hidas Zoltán et al.) Bp. Akadémiai K. Famulus Könyvesbolt
A filozófiai realizmus védhetôsége. Tudományfilozófiai konferencia. Budapest 1992. június 26-27. (szerk. Altrichter Ferenc, Szécsény Tibor) ELTE BTK Filozófia Tanszékcsoport Tudományfilozófiai Munkabizottság
A filozófus az amerikai életben (szerzôk: R.W. Emerson, R. Rorty et al.) (ford. Beck András et al.) Pécs - Szeged, Tanulmány K. - Pompeji
A jövôért - másképpen (szerk. Tóth Attiláné) Bp., Uránusz K.
A skót felvilágosodás. Bp., Osiris-Századvég K.
A századvég szellemi körképe (szerk. Weber Katalin) Pécs, Jelenkor K.
ADLER, Alfred: Életünk jelentése (ford. S. Nyirô József) Bp., Kossuth K.
Ágoston, Szent vallomásai I-II. (latin-magyar) (ford. Balogh József) Bp., Akadémiai - Windsor K.
ÁGOSTON, Szent: "A lélek Istennel való magányos beszélgetéseinek könyve" (ford. Némethy Ernô) Bp., Seneca K.
ÁGOSTON, Szent: Vallomások (ford. Vass József) Bp., Szent István Társulat (Szent István diákkönyvtár)
ALBERTUS Magnus: Az állatokról Bp., Balassi K.
ÁLLÓ Géza: Halálon innen és túl. Észhit-tan. Bp., Gondolat K.
ALMÁSI Miklós: Napóra a Times Square-en. A pénz forradalma az ezredvégen. Bp., T-Twins K.
ANCSEL Éva: Az élet mint ismeretlen történet. Bp., Atlantisz K. (Kísértések)
APPIGNANES, Richard - GARRATT, Chris: Nesze Neked Posztmodern (ford. Farkas Zsolt) Bp., Ikon K.
AQUINOI Szent Tamás: A teológia foglalata - Summa theologiae I/2. (latin-magyar) (ford. Tudós-Takács János) Bp., Telosz K.
ARENDT, Hannah: Múlt és jövô között: nyolc gyakorlat a politikai gondolkodás terén (ford. Módos Magdolna) Bp., Osiris-Századvég K. (Politikai filozófia)
Az esztétika vége - vagy se vége, se hossza? A modern esztétikai gondolkodás paradigmái (ford. Ambrus Gergely et al.) (vál. Bacsó Béla) Bp., Ikon K.
BABBIE, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (ford. Kende Gábor, Szaitz Mariann) Bp., Balassi - ELTE Szociológiai Intézet
BACON, Francis: Novum Organum I. / Új Atlantisz (ford. Csatlós János, Sarkady János) 2. jav., átdolg. kiad. Bp., Nippon K.
BAKTAY Ervin: India kincse, a Mahábhárata. Bp., Tericum K.
BALASSA Péter: Majdnem és talán. Bp., T-Twins - MTA Lukács Archivum
BALÁZS Pál, dr.: Bioetika. Veszprém, Veszprémi Egyetem
BAZIN, André: Mi a film? (ford. Ádám Péter et al.) Bp., Osiris K.
BENEDEK Marcell: Irodalomesztétika (reprint) Bp., Windsor K.
BENYIK György: Az Újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete. Introductio generalis I. köt. Szeged, JATEPress
BERGYAJEV, Nyikolaj: A történelem értelme. (ford. Szûcs Olga) Bp., Aula K.
Bevezetés a modern irodalomelméletbe (szerk. Ann Jefferson, David Robey) (ford. ) Bp., Osiris-Századvég K.
Bibó István élete dokumentumokban (szerk. Huszár Tibor) Bp., Osiris K.
BÍRÓ Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp., Balassi K.
BÍRÓ Gáspár: Az identitásválasztás szabadsága. Bp., Osiris-Századvég K.
BLOCH, Marc: A Történész mestersége Bp., Osiris-Századvég K.
BODROG Miklós: Álmaink barlangvilága. C. G. Jung nyomában. Bp., Akadémiai K. (Hermész könyvek)
BÖHRINGER, Hannes: Kísérletek és tévelygések. A filozófiától a mûvészetig és vissza (ford. Tillmann J.A.) Bp., Balassi K.-BAE Tartóshullám
Bölcsességek könyve (szerk. Kristó Nagy István) Bp., Gondolat - Minerva K.
BOREL, Henri: Wu-Wei. Lao-ce útmutatásai (ford. Kenéz György) Bp., Farkas L. I. K.
BRANDYS, Kazimierz: Jellemek és írások (ford. Körtvélyessy Klára, Mihályi Zsuzsa) Bp., Európa K. (Mérleg)
BRUNTON, Paul: A jóga titkos tanításai (ford. ) Szeged, Arkánum Szellemi Iskola - Szukits
BRUNTON, Paul: A titkos ösvény. A lelki én-feltárás módszere a modern világ számára (ford. Újvári László) Szeged, Szukits K.
BUBER, Martin: Haszid történetek I-II. (ford. Rácz Péter) Bp., Atlentisz K. (A kútnál)
Buddhista logika (Írta: Hamar Imre et al.) Bp., Balassi K.
BURCKHARDT, Titus: Muszlim asztrológia avagy Szellemi kulcs a Muhjiddin Ibn' Arabi muszlim asztrológiájához (ford. Baranyi Tibor Imre) Bp., Stella Maris
BURCKHARDT, Titus: Szakrális szimbólumok: a szellemi világ kertjei: szimbólumok a tradicionális bölcselet tükrében (ford. Dráviczky Teodóra) Bp., Édesvíz K.
CALVIN, Jean: A keresztény vallás rendszere (ford. Ceglédi Sándor, Rábold Gusztáv) Bp., Kálvin K.
CAMUS, Albert: Az elsô ember (ford. Vargyas Zoltán) Bp., Európa K.
CAMUS, Albert: Közöny / A bukás (ford. Gyergyai Albert, Szávai Sándor) Bp., Európa, (Európa diákkönyvtár)
CARR, Edward Hallet: Mi a történelem? (ford. Bérczes Tibor) 2. kiad. Bp., Osiris K.
CHOMSKY, Noam: Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme. (ford. Zólyomi Gábor) Bp., Osiris-Századvég K.
CHOPRA, Deepak: Az élet hét törvénye (ford. Simonyi Béla) Bp., Édesvíz K.
CICERO, Marcus Tullius: Az állam (ford. Hamza Gábor) Bp., Akadémiai K.
COMENIUS: Didactica Magna (ford. Geréb György) Bp., Anakreon K.
DAHL, Robert Alan: A pluralista demokrácia Bp., Osiris-Századvég K.
DAHL, Robert Alan: Forradalom után? Autoritás a jó társadalomban (ford. Csobán Eszter) Bp., Osiris-Readers International (Politikai filozófia)
DAVIES, Paul: Isten gondolatai: Egy racionális világ tudományos magyarázata (ford. Béresi Csilla) Bp., Kulturtrade K.
DE CRESCENZO, Luciano: A görög filozófia rendhagyó története I. kötet: Szókratész elôtt (ford. Peredi Mária, Szomráky Béla) Bp., Tericum K.
DE CRESCENZO, Luciano: A görög filozófia rendhagyó története II. kötet: Szókratész és Szókratész után (ford. Peredi Mária) Tericum K., Bp.
DE MELLO, Anthony: A csend szava: egy perc bölcsesség (ford. Török Péter) 2. utánny. Bp. - Kecskemét, Távlatok - Korda
DE SANTILLANA, Giorgio - DECHEND, Hertha von: Hamlet malma: Értekezés a mítoszokról és az idô szerkezetérôl (ford. Dr. Végvári József) h.n., Pontifex K.
DERRIDA, Jacques: A szellemrôl (ford. Angyalosi Gergely, Babarczy Eszter) Bp., Osiris K. (Horror Metaphysicae)
DERRIDA, Jacques: Esszé a névrôl (Khora / Szenvedélyek / Kivéve a név) Jelenkor K., Pécs
DERRIDA, Jacques: Marx kísértetei. Az adósállam, a gyász munkája és az új Internacionálé (ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán) Pécs, Jelenkor K.
DESHIMARU, Taiszen: Az út gyakorlása. Kérdések egy zen mesterhez. (ford. Fábián Gábor) Bp., Farkas L.I. K.
DIDEROT, Denis: Fecsegô csecsebecsék / Az apáca Bp., Európa K. (Európa klasszikus regények)
DR. HUSZTI Vilmos: Bölcselettörténet. Miskolc, Miskolci Bölcsész Egyesület
EBELING, Gerhard: Isten szava és a hermeneutika: Isten és szó (ford. Lukács Ilona) Bp., Hermeneutikai Kutatóközpont (Hermeneutikai füzetek 7.)
EINSTEIN, Albert: Hogyan látom a világot? (ford. ) 2. kiad. Bp., Gladiátor K.
EISEMANN György: [[Otilde]]sformák jelenidôben. Bp., Orpheus K.
ÉLES Csaba: A rejtôzködô én: az önismeret felfedezôútjai: monográfia az emberrôl Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó
ÉLES Csaba: Európa kultúrája az újkorban 1401-1914. 1. A szépségtôl a megszállottságig. Itália kultúrája 1401 és 1600 között. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó
ELIADE, Mircea: A vallási hiedelmek és eszmék története 1. A kôkorszaktól az eleuszsiszi misztériumokig (ford. Saly Noémi) Bp., Osiris-Századvég K. 2. jav. kiad.
ELIADE, Mircea: A vallási hiedelmek és eszmék története 2. Gautama Buddhától a kereszténység gyôzelméig (ford. Saly Noémi) Bp., Osiris-Századvég K.
EMERSON, Ralph Waldo: Esszék (ford. Doubravszky Sándor) Bp., Bagolyvár K.
Emmanuel önmagáról (Összeáll. Szabó Ferenc) Bp., Szent István Társulat (Mai írók és gondolkodók) [Pierre Emmanuel]
ERLICH, Paul és Anne: A fajok kihalása: A pusztulás okai és következményei (ford. Gadó György Pál) Bp., Göncöl K.
Eszmék a politikában: a nacionalizmus (szerk. Bretter Zoltán, Deák Ágnes) (ford. Heil Tamás et al.) Pécs, Tanulmány K.
Fanni hagyományai (szerk. Odorics Ferenc) Szeged, Ictus K., (deKON-KÖNYVEK 2.)
FINLEY, Moses J.: Politika az ókorban (ford. Greskovits Endre) Bp., Európa K. (Mérleg)
FÖLDÉNYI F. László: A tágra nyílt szem. Pécs, Jelenkor K. (Ars Longa)
FONTANA, David: A szimbólumok titkos világa. Jelképek, jelképrendszerek és jelentések (ford. Bors Katalin Lídia) Bp., Tericum K.
FRAZER, James George: Az Aranyág (ford. Bodrogi Tibor, Bónis György) 2. kiadás Bp., Osiris-Századvég K.
FREUD, Anna: Az én és az elhárító mechanizmusok. (ford. Horgász Csaba) Bp., Párbeszéd Könyvek K.
FREUD, Sigmund: Esszék (ford. Bart István et al.) 2. kiadás Bp., Gondolat K.
FREUD, Sigmund: Három értekezés a szexualitásról (ford. Ferenczy Sándor) Nyíregyháza, Kötet K.
FREUD, Sigmund: Mûvei 5. Tömegpszichológia. Társadalomlélektani írások (ford. Pártos Zoltán, Szalai István) Bp., Cserépfalvi K.
FREUD, Sigmund: Mûvei IV. A szexuális élet pszichológiája (ford. Ferenczi Sándor, Petô Katalin, Vajda Júlia) Bp., Cserépfalvi K.
FREUD, Sigmund: Pszichoanalízis. Öt elôadás (ford. Ferenczi Sándor) (változatlan utánnyomás) Bp., Kossuth K.
FRIEDELL Egon: Az újkori kultúra története IV. Felvilágosodás és forradalom. 2. kiadás (ford. Adamik Lajos, Vas István) Bp., Holnap K.
FROMM, Erich: A szeretet mûvészete (ford. Várady Szabolcs) 4. kiad. Bp., Háttér K.
FROMM, Erich: Pszichoanalízis és vallás (ford. Szigeti Miklós G.) Bp., Akadémiai K. Famulus Könyvesbolt
FRYE, Nortroph: A Biblia igézetében: Esszé, prédikáció, interjú (ford. Erdô Zsuzsa et al.) (vál., szerk. Fabiny Tibor) Bp., Hermeneutikai Kutatóközpont (Hermeneutikai füzetek 4.)
FÜLEP Lajos levelezése 3. 1931-1938. Bp., MTA Könyvtára - MTA Mûvészettörténeti Kutató Intézet
FÜLEP Lajos: Egybegyûjtött írások. II. Cikkek, tanulmányok, 1909-1916. (szerk. Tímár Árpád) Bp., MTA Mûvészettört. Kut. Int.
GAARDER, Jostein: Sofie világa (ford. Szöllôsi Adrienne) Bp., Pesti Szalon K.
GÁBOR György: Gondolatok könyve (? kiadás) Bp., Szelle és Társai
GAZDAG László: A relativitáselméleten túl. Bp., Szenci Molnár Társaság
GIBRAN, Kahlil: A próféta Bp., Édesvíz K.
Görög gondolkodók 4. - A kürénéi hedonizmus. (ford. Lautner Péter) Bp., Kossuth K. (Kis filozófia)
Görög gondolkodók 5. kötet. Theophrasztosz: Az érzékekrôl / Jellemrajzok (ford. Steiger Kornél) Bp., Kossuth K. (Kis filozófia)
GRACIÁN Y MORALES, Baltasar: Az életbölcsesség kézikönyve (ford. Gáspár Endre) Bp., Windsor K.
GRAINER, Jean: Nietzsche Bp., Ferenczy K.
GUARDINI, Romano: Az élô Isten (ford. Kerényi Dénes) Bp., Jel K. (Teológia és élet)
GUÉNON, René: Dante ezoterizmusa / Szent Bernát (ford. Bódvai András, Orosz László) Bp., Stella Maris K.
GUTTMANN, Jacob - HUSIK, Isaac - SCHREIBER Sándor: Maimonidész. Zsidó filozófia. Zsidó és skolasztikus filozófusok a középkorban (ford. Schmelowszky Ágoston, Tatár György) Bp., Logosz K. (B'nai B'rith könyvek)
GYÖRGY Péter: Mûvészet és média találkozása a boncasztalon. Bp., Kulturtrade K.
HALÁSZ Elõd: Nietzsche és Ady. Szeged, Ictus K. 2. jav. kiad.
HAMVAS Béla mûvei 8. kötet Scientia sacra. Az ôskori emberiség szellemi hagyománya 1-2. 1. rész Szentendre, Medio Kft.
HAMVAS Béla mûvei 9. kötet Scientia sacra. Az ôskori emberiség szellemi hagyománya 1-2. 1. rész Szentendre, Medio Kft.
HANKISS Elemér: Hamlet színeváltozásai: Hamlet-értelmezések a XVIII. századtól napjainkig. Szombathely, Savaria UP. (Isis-könyvek)
HÁRSING László: Bevezetés az etikába. 2. átdolg., bôv. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó
HART, Herbert Lionel Adolphus: A jog fogalma (ford. Takács Péter) Bp., Osiris-Századvég K.
HÁSZ Erzsébet: A bûnprobléma genezise a világirodalomban - elsô megközelítés. Bp., KÖT
HATÁR Gyôzô: Léptékváltás: Három filozófiai tanulmány. Bp., Magyar Írószövetség - Belvárosi K. (Bibliotheca Hungarica)
HAVAS Katalin, G.: Arisztotelésztôl napjainkig: logika vagy logikák? Bp., Tárogató
HAWKING, Stephen W.: Az idô rövid története a nagy bummtôl a fekete lyukakig (ford. Molnár István) (3. kiadás) Bp., Maecenas K.
HAYEK, Friedrich August von: Piac és szabadság. (ford. Atkári János et al.) Bp., Közgazdasági és Jogi Kvk.
HEIDEGGER, Martin: Bevezetés a metafizikába (+ Jegyzetek és szövegek Martin Heidegger Bevezetés a metafizikába címû mûvéhez) (ford. Vajda Mihály) (Matúra bölcselet) Bp., Ikon K.
HEIDEGGER, Martin: Költemények: a gondolkodás tapasztalatából (magyarul és németül) (ford. Keresztúry Dezsô) Bp., Societas Philosophia Classica
HELL Judit: Medveczky Frigyes. Bp., Akadémiai K. (A múlt magyar tudósai)
HELLER Ágnes: Általános etika (ford. Berényi Gábor) Cserépfalvi K., Bp.
HELLER Ágnes: Leibniz egzisztenciális metafizikája (ford. Vándor Judit) Bp., Kossuth K. (Kis filozófia)
HERBST, Karl: A valódi Jézus: egy teljesen más istenkép (ford. Gromon András) Bp., Elpídia K.
HERMANN Imre: A pszichoanalízis mint módszer (ford. Linczényi Adorján) Bp., Gondolat K.
HERMÉSZ TRISZMEGISZTOSZ: Tabula Smaragdina / A Jó Pásztor (ford. Hornok Sándor) Bp., Farkas L. I. K.
HETÉNYI Ernô: A Nirvána megvalósítása. Bp., Trivium K.
HETÉNYI Ernô: Tibeti írók titkos tanításai. Bp., Trivium K.
Hölderlin a toronyban 1806-1843. Szövegdokumentumok. (Vál., ford. Báthori Csaba) Bp., Új Mandátum K.
HUIZINGA, Johan: Erasmus (ford. Gera Judit) Bp., Európa K. (Mérleg)
HUME, David: Tanulmány az emberi értelemrôl (ford. Vámosi Pál) 2. átdolg. kiad. Bp., Nippon K.
IBN KHALDÚN: Bevezetés a történelembe (ford. Simon Róbert) Bp., Osiris K.
IM HOF, Ulrich: A felvilágosodás Európája (ford. Zalán Péter) Bp., Atlantisz K. (Európa születése)
Írók, eszmék, világképek (Összeáll. Valaczka András) Bp., Nemzeti Tankönyvvkiadó
JANDA - BERY - GOLDMAN: Az amerikai demokrácia (ford. ) Bp., Osiris-Századvég K.
Joguralom és jogállam (szerk. Takács Péter) Bp., ELTE Állam és Jogtudományi Kar (Jogfilozófiák)
JOÓS Ernô: Látszat és Valóság. A hermeneutika filozófiai alapjai. Sárvár, Sylvester János Könyvtár
JOSURAN, Rudi: A spiritualizmus fertôjében + Grateanu, Cristiane: Rudolf Steinertôl Jézus Krisztusig (ford. ) Bp., Evangéliumi K.
JUNG, Carl Gustav et al.: Az ember és szimbólumai (ford. Dr. Matolcsi Ágnes) Bp., Göncöl K.
JUNG, Carl Gustav: Analitikus pszichológia (ford. Dr. Vizi János) 2. kiad. Bp., Göncöl K.
JUNG, Carl Gustav: Föld és lélek, az archaikus ember. (ford. Linczényi Adorján) Változatlan utánny. Bp., Kossuth K.
JUNG, Carl Gustav: Gondolatok a szexualitásról és a szerelemrôl (ford. S. Nyirô József) Bp., Kossuth K.
JUNG, Carl Gustav: Gondolatok az apáról, az anyáról és a gyermekrôl (ford. S. Nyirô József) Bp., Kossuth K.
JUNG, Carl Gustav: Válasz Jób könyvére (ford. Tandori Dezsô) 2. kiadás Bp., Akadémiai K. (Hermész Könyvek)
KACZVINSZKY József: Kelet világossága III. Misztikus jóga. Nyíregyháza, Kötet K.
KANT, Immanuel: A tiszta ész kritikája (ford. Kis János) Szeged, Ictus K.
KARÁCSONY András: Bevezetés a tudásszociológiába. Bp., Osiris-Századvég K.
KARIKÓ Sándor: A társadalmi-politikai megalkuvás: a konformizmus-kutatás alapkérdéseirôl. Bp., Gondolat K.
KERÉNYI Károly: Az égei ünnep. Tanulmányok a 40-es évekbôl (Vál., ford. Kocziszky Éva) Bp., Kráter Mûhely Egyesület
KIERKEGAARD, Sören: Építô keresztény beszédek (ford. Bohács Zoltán, Molnár Anna) (vál. Kocziszly Éva) Bp., Hermeneutikai Kutatóközpont (Hermeneutikai füzetek 5.)
KONFUCIUSZ: Beszélgetések és mondások. (ford. Tôkei Ferenc) Szeged, Szukits K.
KÖVÉR Lajos: Út, igazság, élet: Katolikus erkölcstan. Bp., Pázmány Péter Egyetem BTK
KRÁNITZ Mihály: Órigenész élete és az Órigenész-kutatás. Tanulmány Bp., Márton Á. K. (Studia theológica Budapestinensia)
KUNSZT György: A hagyomány jövôje: Prolegomena. Veszprém, Comitatus K.
KUNSZT György: Feljegyzések a Hagyomány jövôjéhez. Tata, Alleé-füzetek 1.
Lao-Ce utolsó tanításai = Wen-ce (ford. Varga Sándor) Bp., Farkas L.I. K.
LAO-CE: Tao te king (kínai és magyar nyelven) Cserépfalvi K., Bp.
LAO-CE: Tao te king - in seven languages (ford. Stephen Mitchell et al.) Bp., Farkas L. I. K.
LÁSZLÓ András: Tradicionalitás és létszemlélet. Nyíregyháza, Kötet K.
Léleküdítô azaz Szellemi kincsestár (szerk. Wildner Ödön) Hasonmás kiad. Bp., Háttér K.
LENDVAI L. Ferenc - NYÍRI Kristóf: A filozófia rövid története. 4. jav. kiad. Bp., Áron K. - Kossuth K.
LENDVAI L. Ferenc: Filozófiai vademecum. Bp., Móra K.
LENGYEL Dénes: Ókori bölcsek nyomában 2. kiad. Bp., Móra K.
LICHERI, Gianni: Hit-Történelem-Erkölcs. Beszélgetés Bernard Häringgel (ford. ) Bp., Egyházfórum Alapítvány
LICHTENBERG, Georg Christoph: Aforizmák (ford. Tatár Sándor) Bp., T-Twins K.
Lie-Ce. A Tao könyve (ford. Meier Lídia) Bp., Farkas L.I. K.
LIPMAN, Matthew: Gyermekek filozófiája. PIXI (ford. Tamássy Györgyi) Bp., Keraban K.
LIPSET, Seymour Martin: Homo politicus: A politika társadalmi alapjai (ford. Turai Tamás) Bp., Osiris K.
LORENZ, Konrad: A gondolat ösvényein (ford. Kôrös László) Debrecen, Totem K.
LORENZ, Konrad: Az agresszió (ford. Tandori Dezsô, Zoltai Ildikó) 2. kiadás Bp., Katalizátor Iroda
MAÁR Judit: A drámai és az elbeszélô szöveg szemantikai vizsgálata. Bp., Akadémiai K.
MAHESHWARANANDA PARAMHANS, Swami: Kundali és Csákrák (ford. ) Bp., Diwali Kvk.
Majdnem nem lehet másként. Tanulmányok Vajda Mihály 60. születésnapjára (írták: Almási Miklós et al.) Bp., Cserépfalvi K.
MANNHEIM Károly: A gondolkodás struktúrái. Kultúrszociológiai tanulmányok (ford. Adamik Lajos, Lissauer Zoltán) Bp., Atlantisz K. (Mesteriskola)
MÁRKUS György: A "rendszer" után. A filozófiai tudományok korában. Bp., Akadémiai K.
MCGINN, Bernard: Antikrisztus: Az emberiség kétezer éve a gonosz bûvöletében (ford. Kôrös László) Bp., ADUPRINT
MERESKOVSZKIJ, Dmitrij Szergejevics: Az ismeretlen Evangélium (ford. Trócsányi Zoltán) Bp., Farkas L.I. K.
MESTERHÁZI Miklós: Renault Clio - Védôbeszéd a történelemfilozófia tárgyában Bp., T-Twins K.
Mítosz és utópia. Bp., Argumentum K.
MONTESQUIEU, Charles - HOFFMANN, E.T.A. - BABITS Mihály: Igaz történet / A kis Zaches, más néven Cinóber/A gólyakalifa (ford. Tardos Tibor, Háy Gyula) Bp., Fekete Sas K.
MORRIS, Desmond: Az állati jogok szerzôdése (ford. Szapponos Gábor) Bp., Európa K. (Mérleg)
MUSIL, Robert: A tulajdonságok nélküli ember I-III. (ford. Tandori Dezsô) Pozsony, Kalligram
NÁDAS Péter: Esszék. Pécs, Jelenkor K.
NEMESSZEGHY Erwin SJ: Tudomány, hit, bölcselet. Összegyûjtött tanulmányok és elôadások. Kecskemét, Korda K.
NEUMER Katalin. Tévelygések a nyelv labirintusában. Filozófiai-irodalmi tanulmányok. Bp., MTA Filozófiai Intézete (Doxa-könyvek)
NIETZSCHE, Friedrich: A történelem hasznáról és káráról. 2. kiad (ford. Tatár György) Bp., Akadémiai K. (Hermész Könyvek)
NIETZSCHE, Friedrich: Túl jón és rosszon (ford. Tatár György) (Matúra bölcselet) Bp., Ikon K.
Nyelv, költészet, titok. Válogatás a francia szimbolisták esztétikai írásaiból (vál. Maár Judit, Ádám Anikó) (ford. ) Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó
ORTEGA Y GASSET, José: A tömegek lázadása (ford.Scholz László) Bp., Pont Könyvkereskedés
OUSPENSKY, Peter Demianovich: Egy ismeretlen tanítás töredékei (ford. Hollán László et al.) Bp., Püski - Új Ág K.
PAINE, Thomas: Az ember jogai (ford. Pap Mária) Bp., Osiris-Readers International (Politikai filozófia)
PAIS István: Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák (5. kiadás) Bp., Szerzô
PAIS István: Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák. 5. kiad. Bp., Szerzô
PERNECZKY Géza: Kapituláció a szabadság elôtt. Pécs, Jelenkor K.
PETH[[Otilde]] Bertalan: Elômérkôzések posztmodern csatározásokhoz. Két tételben. Bp., Platon K. (Posztmodern könyvek)
PÓCZIK Szilveszter: Fasizmusértelmezések. Bp., Biadrukt K.
Politikai filozófiák enciklopédiája (írta: Aziz al Azmeh et al.) (ford. Bánki Dezsô et al.) Bp., Kossuth K.
POPPER Péter: Belsô utakon (I. A belsô utak könyve 4. kiad. / II. Az önmagába térô ösvény 3. kiad. Bp., Türelem Háza Bt.
POSNER, Zalman J.: A zsidó gondolkodásmód: Hogyan látja a chaszidizmus... Bp., Chabad Lubavich Zsidó nevelési...,
PRANANAVANDA, Yogi: Tiszta jóga. A XV. századi klasszikus jógakönyvv, a Gherande Szamhitá és kommentárja (ford. Fejes Róbert) Szolnok, Szatmári Zs. (Kos könyvek)
PRIGOGINE, Ilya - STENGERS, Isabelle: Az új Szövetség. A tudomány metamorfózisa (ford. Dévényi Levente) Bp., Akadémiai K. Famulus Könyvesbolt (Hermész künyvek)
QUINTON, Anthony Meredith: A tökéletlenség politikája: az angol konzervatív gondolkodás vallásos és szekuláris tradíciója Hookertôl Oakeshottig (ford. Beck András) Pécs, Tanulmány K.
R. Schneider önmagáról. Bp., Szent István Társaság (Mai írók és gondolkodók)
RADNÓTI Sándor: Hamisítás. Bp., Magvetô K.
RICOEUR, Paul: Bibliai hermeneutika: A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása (ford. Bogárdi Szabó István, Mártonffy Marcell) Bp., Hermeneutikai Kutatóközpont (Hermeneutikai füzetek 6.)
SAGAN, Carl - DRUYAN, Ann: Elfeledett ôsök árnyai. Kutatás önmagunk után (ford. Sóskuthy György) Bp., Európa K.
SÁRI János: A hatalommegosztás történelmi dimenziói és mai értelme, avagy az alkotmányos rendszerk belsô logikája. Bp., Osiris-Századvég K.
SARTRE, Jean-Paul: Az Undor (ford. Réz Pál) Bp., Novella K.
SCHELER, Max: Az ember helye a kozmoszban (ford. Csatár Péter) Bp., Osiris K. (Horror Metaphysicae)
SCHMIDT József: Ázsia világossága. Buddha élete, tana és egyháza (hasonmás kiadás) Bp., Nippon Grafikai Stúdió
SCHMIDT József: Buddha élete, tana és egyháza. Bp., Farkas L.I. K.
SCHOLEM, Gershom: A kabbala helye az európai szellemtörténetben. Válogatott írások I-II. (ford. Bendl Júlia) Bp., Atlantisz K. (A kútnál)
SCHOPENHAUER, Arthur: Az ideálisról és a reálisról szóló tan (ford. Liebermann Pál) Bp., Farkas L.I. K.
SCHOPENHAUER, Arthur: Pesszimista írások (ford. Liebermann Pál, Kecskeméti György, Kecskeméti Pál) Bp., Farkas L.I. K.
SCRUTON, Roger: Mi a konzervativizmus? (ford. Jónás Csaba) Bp., Osiris K.
SLOTERDIJK, Peter: A varázsfa. A pszichoanalízis kialakulása az 1785-ös évben (ford. Nemes Péter) Bp., Balassi K.
SOMLÓ Bódog: Jogbölcsészet (szerk. Takács Péter) Miskolc, Bíbor K.
SOMOS Róbert: Órigenész és a görög filozófia: filozófiai jegyek Órigenész munkásságában. Pécs, JPTE Filozófia Tanszék
SPENGLER, Oswald: A Nyugat alkonya I-II. (2. kiadás) (ford.: Csejtei Dezsô, Juhász Anikó és Simon Ferenc) Bp., Európa K.
STEINER, Rudolf: Érzéki világ és szellemi világ (ford. Biczó Iván) 2. kiad. Bp., Biczó I.
STEINER, Rudolf: Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez? (ford. Biczó Iván) 3. kiad. Bp., Biczó I.
STEINER, Rudolf: Rózsakeresztes szellemtudomány: budapesti elôadások (ford. Biczó Iván) 4. kiad. Bp., Biczó I.
STRAUSS, Thomas: A modern mûvészetrôl: utólag: Az ötvenes évektôl a nyolcvanas évekig (ford. Bodnár Gyula, Vermes Géza) Pozsony, Kalligram
SZÉKELY János: A valódi világ. Bp., Osiris K.
SZERDAHALYI István: Irodalomelméleti enciklopédia. Bp., Eötvös K.
SZIKLAI László: Egyszer volt - hol nem volt. Eszmetörténeti esszék. Bp., T-Twins K.
SZILÁGYI Ákos: A tények és a lények. Bp., Liget Mûhely Alapítvány
SZÖGJAI rinpocse: Tibeti könyv életrôl és halálról Bp., Magyar Könyvklub
SZONDI, Peter: Bevezetés az irodalmi hermeneutikába (ford. ) Bp., T-Twins K.
SZUN-CE: A hadviselés törvényei (ford. Tôkei Ferenc) Bp., Balassi K.
Szuverenitás - nemzetállam - integráció (szerk. Galló Béla, Hülvely István) Bp., MTA Politikai Tud. Int. (Európa tanulmányok)
Támasz és talpkô. Tanulmányok az erkölcstan tanításához. Bp., Kálvin K.
TARNAS, Richard: A nyugati gondolat stációi (ford. Lázár A. Péter) Bp., ADUPRINT
TENGELYI László: Kant. 2. kiad. Bp., Áron K. (Nagy Gondolkodók)
TORNAI József: Mágia és metafizika. Bp., Kráter Mûhely Egyesület
TURGONYI Zoltán: A filozófia alapja és történetének vázlata. Bp., Egyházfórum K. 2. kiad.
VAJDA Mihály: A fasizmusról. Bp., Osiris K.
VAJDA Mihály: Mit lehet remélni? Esszék Fehér Ferencrôl. Debrecen, Határ Könyvek
VAJDA Zsuzsanna: A pszichoanalízis budapesti iskolája és a nevelés. Bp., Sík K.
Vallásfilozófia Magyarországon. A hazai egyházak szellemi helyzete (elôszó Nyíri Kristóf) Bp., Áron K.
VÁRKONYI Nándor: Az ötödik ember I. Széphalom Könyvmûhely
VOLTAIRE, Francois-Marie: Regények és elbeszélések (ford. Benedek Marcell et al.) Bp., Európa K.
WAGNER, Richard: Mûvészet és forradalom (ford. Alexander Erzsi, Radvány Ernô) Bp., Seneca K.
WARBURG, Aby M.: Mnemosyne. Aby M.Warburg válogatott tanulmányai (ford. Adamik Lajos et al.) Bp., Balassi K.-Magyar Képzômûvészeti Fôiskola
WARTBURTON, Nigel: A filozófia világa (ford. Bánki Dezsô) 2. kiad. Bp., Kossuth K.
WEBER, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (ford. Józsa Péter, Lissauer Zoltán, Somlai Péter) 2. bôv. kiad., Bp., Cserépfalvi K. (A Társadalomtudomány klasszikusai)
WEBER, Max: Gazdaság és társadalom: a megértô szociológia alapvonalai 2/2. A gazdaság és a társadalmi rend és a hatalom formái: jogszociológia (ford. Erdélyi Ágnes) Bp., Közgazdasági és Jogi Kvk.
WEBER, Max: Politika és tudomány mint hivatás (ford. Glavina Zsuzsa) Bp., Kossuth K. (Kis filozófia)
WEISS, János: Az esztétikum konstrukciója Adornónál. Bp., Akadémiai K.
WEISSMAHR Béla: Ontológia (ford. Gáspár Csaba László) 2. kiadás Bécs-Bp.-München, Mérleg-Távlatok
WEÖRES Sándor: A teljesség felé. Bp., Tericum K.
WICKERT, Ulrich: Bolond, aki tisztességes. Gondolatok felbomló értékrendünkrôl Bp., Officina Nova Kvk.
WITTGENSTEIN, Ludwig: Észrevételek (ford. Kertész Imre) Bp., Atlantisz K. (Kísértések)
WOLF, Eric R.: Európa és a történelem nélküli népek (ford. ) Bp., Akadémiai K.
YESUDIAN, Salvarajan - HAICH Erzsébet: Sursunk és a jóga Bp., Helikon K.
YESUDIAN, Selvarajan: Rádzsa-jóga (ford. Haich Erzsébet) Szeged, Szukits K.
Összeállította: Gulkai Márta
A SZAB Filozófia és Történettudományi Szakbizottsága valamint a Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskola Társadalomelméleti Tanszéke tisztelettel meghívja Önt és érdeklôdô munkatársait
A rendezvény színhelye: Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskola Tanácsterme (Szeged, Boldogasszony sgt. 6. I. em.)
A rendezvény idôpontja: 1996. október 31. (csütörtök) 9.30 óra.
Kérjük, jelezze, részt kíván-e venni a tanácskozáson, illetve, hogy igényel-e szállást október 30-ra (kollégiumi vendégszoba térítéssel).
Levélcímünk:
Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskola Társadalomelméleti Tanszék
6701 Szeged
Boldogasszony sgt. 6.
Tel.: (62) 310-244 / 6230
Fax: (62) 456-081
Szeged, 1996. február 13.
Tisztelettel:
Szabó Tibor
tanszékvezetô fôiskolai tanár
Karikó Sándor
fôiskolai tanár
szervezô