A Magyar
Tudomány Ünnepe alkalmából az ELTE
Tudománytörténet és Tudományfilozófia
Tanszék
a következő rendezvényt hirdeti meg:
Tudomány a társadalomban - adatok és elméletek Workshop a tudománymetria, tudományszociológia és tudományelemzés határterületén
Rendezvényünk
célja tudomány és társadalom dinamikusan
változó viszonyának
feltérképezése úgy
Az előadás a tudomány, mint intézményesített, kontextusban megvalósuló sajátos „tudástermelés” koevolúciós nézőpontú szociokognitív megközelítését nyújtja. Középpontjában, Arie Ripet követve, a három fő kontextuális transzformáció, a „pozitív” tudomány létrejötte, a szaktudomány mint intézmény működése és e rezsim kinyílása, új védett terek létrejötte áll. A reflexiótörténetből kitér Bush dichotómikus szemléletére és Stokes alkalmazásorientált alapkutatás koncepciójára. Felveti, hogy a változások összeállnak-e már egy Mode 2-vé?
Amikor a tudósokra nem mint a társadalom tanítóira tekintünk, hanem mint a társadalom által felruházott episztemikus erőforrásokra, akkor ez számos sztereotípia újragondolását teszi szükségessé mind a tudósok szerepével és társadalmi terével kapcsolatban, mind a laikusok tudományhoz fűződő attitűdjei és episztemikus alárendeltsége tekintetében.
A technotudomány kifejezés a technika és tudomány összefonódásából keletkező új képződmény megnevezésére szolgál. Használata nélkülözhetetlen a konvergáló (nano-, bio, info-, kogno-) technikák leírásában. Történeti és filozófiai elemzésekkel megmutatható, hogy tartósabb és lényegibb összefüggésről van szó: a technika és tudomány szükségszerű elválaszthatatlanságáról. Mindez különösen világossá válik, ha társadalmi beágyazottságukban szemléljük őket.
Átfogó bevezető előadás a több pályázat (OTKA, NKTH) által is résztámogatott tudományelemzési projekt munkájáról, a célok, eszközök, adatok, módszerek bemutatása. A vizsgálat alapja a Reuters-Thomson (WoS ISI) adatbázis 1975-2010 közötti teljes magyar anyaga. Bemutatjuk a regionális, országos és területi (főbb városokra vetített) adatokat, ezek időbeli változását, a fejlődés trendvonalait, az intézményekre bontás tanulságait. Az elemzések a TexTrend nagyprojekt keretében kifejlesztett szoftver eszközök segítségével készültek, röviden ismertetjük a rendszer főbb vonásait.
Az SCI és SSCI adatok alapján a 2001-2010 időszakban a magyar intézmények kibocsátási és impakt adatainak elemzése, a legfontosabb mutatok intézményi es szakterületi bontása, foglalkoztatási adatokra való vetítés, intézményi kibocsátásai és idézési struktúrák szakterületek közötti összehasonlításban.
Erősödő nemzetközi trend a tudománymetriaban a strukturális elemzések térnyerése. A K+F szereplők értékelésének egyik új eszköze a strukturális alapú tudománymetria kevésbé ismert, de fejlődő ága, a tudománytérképezés. Az előadás a főbb hazai K+F szereplők kompetenciáinak elemzésén keresztül mutatja be a módszert és alkalmazását, a kutatásértékelési indikátorok hagyományos körének megújítási lehetőségeit jelezve.
Eötvös
Loránd Tudományegyetem,
Tudománytörténet és
Tudományfilozófia Tanszék MTA
Kutatásszervezési Intézet PetaByte Nonprofit
Kutatási Kft. Támogatók: OTKA 84145 NKTH Jedlik Ányos Program 07-A2-2008-0213 - TEXTREND
|