Irodalom:

Albert Einsteinnek a vallás és a tudomány viszonyával foglalkozó írásai.

(Pl. a „Vallás és tudomány” és „A kutatás vallásossága” című esszéi a Hogyan látom a világot? című kötetben)

Platón: Timaiosz

Ross, David: Arisztotelész

Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség

Ropolyi László, Szegedi Péter (szerk.): A tudományos gondolkodás története. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2000.

Székely László: Az emberarcú kozmosz (Az antropikus elv) Bp.: 1997.

Székely László: A Nap magyar kutatója: Fényi Gyula és a jezsuita természettudomány.

Bp: 1999.

Székely László, „Hit és természettudomány” Vigília, 1999/8. 665-673. o.

További művek, melyek koncepciója, s a tárgy tekintetében elfoglalt álláspontja nem föltétlenül esik egybe – vagy éppen ellentétes – az előadáson elhangzottakkal:

Barbour, Ian: Religion in an Age of Science. San Fransico: Harper, 1990.

Dawkins, P.: Isten gondolatai. Budapest: Kultúrtrade, 1995.

Mc Grath, Alister E: Science and Religion: An Introduction. London: 1998, 1999.

Jáki Szansziszló: A tudomány megváltója. Bp.: Ecclesia: 1990.

Lindberg, D. C. and Numbers, R. L. (eds.): God and Nature: Historical Essays on the Encounter Between Christinianity and Science. Berkeley, Los Angeles, London: University of California Press, 1986.

Polkinghorne, John: Belief in god in an Age of Science. New Haven and London: Yela University Press, 1998.

Dr. H Rohrback: Természettudomány, világkép, hit. Bp.: Evangélium Kiadó 1994.

Vukanovic, V.: Világhírű tudósok istenről. Bp.: Kálvin Kiadó, 1998.

Ward, Keith: Isten, Véletlen, Szükségszerűség. Budapest: Ecclesia-Kairosz, év. Nélkül

A dolgozatok elbírálása során a konstruktív irodalomföldolgozás egyik kritériuma, hogy fölismeri-e a szerző, miben tér el a földolgozott szöveg az előadás koncepciójától, s jelzi-e ezt. (Ennek során természetesen a dolgozat írójának nem kell elfogadnia az előadás álláspontját, de ismernie és értenie kell azt, s értelmesen meg kell indokolnia, hogy miért nem ért vele egyet.)