Tudományfilozófia

Tudományfilozófia

egy féléves kollokvium írásbeli számonkéréssel, előismeretet nem igényel

Kampis György

ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia tanszék

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1.

A tudományfilozófia több dolgot foglal magában: (A) a tudományos tevékenység jellemzését, vagyis azt, hogy mi a tudomány és hogyan fejlődik, (B) a tudás általános filozófiáját, vagyis az ismeretelméletet, (C) a szaktudományok filozófiáját, vagyis alapkérdéseit. A tárgy elõadásai 12 tematikus elemet alkotnak, amelyek a fenti szempontok szerinti három blokkba tagozódnak.

A. A tudomány általános kérdései

A1. Tudományos módszer és magyarázat .Racionalitás és empíria. Spekulatív és pozitív tudás. A felvilágosodás tudásfelfogásának szerepe. A tudományok filozófiai eredete. A tudományok kezdeti fejlõdésének vitái és alternatívái (hermetizmus, romantika, stb.) A2. A tudományos elméletek fejlõdése . A XIX. szd. kumulatív felfogása. Kuhn és a tudományos forradalmak. Paradigma és normáltudomány, inkommenzurábilitás. Lakatos és a kutatási programok módszertana. Evolúcós modellek, Popper, Toulmin. Feyerabend és a fejlõdés alapproblémája. A3. Egyéni és társas tudás Robinson Crusoe tudomány és megfigyelõk közössége. Interperszonális tudás. A tudásszociológia Bloor-féle programja. A szociális konstruktivizmus és a kulturális relativizmus. Narratívumok. Realista kihívások, a Sokal-ügy.

B. A tudományos elméletek jellemzése

B1. Pozitivizmus . A brit empiristák. Comte és a pozitivizmus kezdetei. Mach empiriokriticizmusa. B. Russell. Wittgenstein és a Bécsi Kör. A pozitivizmus válságai: protokolltételek, jusztifikáció, demarkáció. B2. A deduktív-nomológikus modell .A Hempel modell. Magyarázat következtetéssel. A természet- és társadalomtudományok különbsége és egysége a d-n modell fényében. Történeti tudomány és historicizmus. Kontingens események és törvények. A magyarázat fajtái. B3. Fallibilizmus .Popper tudományfilozófiája. A fallibilizmus és a tudományos módszer kapcsolata. Menekülés az indukció és az igazolás kényszere elõl. A fallibilizmus elleni érvek. A fallibilizmus használhatósága. Lakatos és a tudományos fejlõdés problémája. B4. A realizmus és vetélytársai . A realizmus meghatározásai. Különbözõ realista felfogások. Tudományos elméletek és az igaz/hamis ellentétpár. Pozitivizmus, instrumentalizmus, konvencionalizmus, kritikai empirizmus, operacionalizmus öszehasonlítása realista szemmel és viszont.

C. A tudomány egyes alapkérdései

C1. Elmélet és megfigyelés viszonya . A tudomány Bacon-i modellje. A Novum Organum által hozott újítás és annak vitája. Az induktív következtetés és annak elõfeltételezései. Kísérlet és természet viszonya. A kísérlet és a megfigyelés különbsége; megfigyelési tipológiák. A megfigyelõ által gyakorolt befolyás és elemzése az egyes tudományokban. Alul- és fölülhatározottság. C2. A természeti fajták problémája . A fajták metafizikai elmélete. A “lényegek” filozófiája. Tudományos osztályozás és a valóság. Megfigyelhetõ tulajdonságok és osztálydefiníciók. Hempel és Goodman apradoxonai és megoldási kísérleteik. Quine megoldása és a kettõs darwini alternatíva. C3. Természeti törvények . Természeti törvény és alkalmi általánosítás. Konfirmáció és a Hempel paradoxon. Törvények mint kontrafaktuálist támogató általánosítások, és mint univerzálék közti viszonyok kifejezõi. C4. Oksági magyarázatok . Okság és megszokott kapcsolat szembeállítása. Okság és szükségszerûség. Az okság szerepét tagadó felfogások. Az okság a priori felfogásai. Az okságra vonatkozó következtetések. Teljes és specifikus ok. Többszörös okság. Az oksági kapcsolat fajtái. C5. Redukcionizmus .Visszavezetés és levezetés. A fizikalizmus. Sikerei és korlátai. Ismeretelméleti, módszertani és ontológiai redukcionizmus. A szintek filozófiája. A tervezési és a fizikai alapállás.

Irodalom:

· Szegedi, P. és Forrai, G. (szerk.) 1999: Tudományfilozófia, szöveggyűjtemény, Áron Kiadó, Budapest. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/forr_ed.htm