A tudományos megismerés –

trükkjei és csapdái

 

 

"A Harvard Egyetemen nemrégen elvégzett nagyhatású felmérés lesújtó képet rajzol arról, hogy akár csak e nagynevű intézmény hallgatói is pontosan értik-e az evolúciós elmélet legalapvetőbb fogalmait, vagy azt, hogy mit jelent egy tudományos elmélet. A kutatók nem arra voltak kíváncsiak, ki ért egyet az evolúcióelmélettel, hanem arra, hogy a megkérdezettek szerint mi az, amivel egyetértenek vagy nem értenek egyet. A szerzők, Lombrozo, Shtulman és Weisberg azzal zárják tanulmányukat, hogy a tudományfilozófiai ismeretek hiánya felelős a tudatlanság jelentős részéért: már ott elakad a legtöbb hallgató, hogy mit értsenek tudományos módszer és igazság alatt."

 

Miért van okunk hinni a tudományban? Van-e okunk hinni benne? Egyáltalán mik azok a kritériumok, amik alapján eldönthető, hogy valami tudományos-e, vagy sem? Vizsgálhatók-e nem tudományos kérdések tudományos módszerekkel? Ellentétes-e a tudományos ismeret a teológia állításaival? Elnyomja-e a tudomány a paratudományt? Min múlik, hogy helyes módszereket használunk-e a tudományban? Az előadás arra törekszik, hogy a hallgatók maguk is választ; megalapozott választ tudjanak adni hasonló kérdésekre, és tisztában legyenek a tudományos módszertan miértjeivel és hogyanjaival. Ha bevezető tudományelméleti kurzusként is, de a mélyére nézünk azoknak a tudományos alapfogalmaknak, amik minden természettudománnyal foglalkozót érintenek, és amikről mégis ritkán esik szó a hétköznapi munkában. Az olyan alapvető dolgoktól, mi a modell, a hipotézis és az elmélet, mit nevezünk törvénynek, néhány a filozófiát is érintő kérdésen keresztül, pl. mond-e valamit a tudomány a kauzalitásról, eljutunk a konkurrens elméletek közötti választás kérdéséig, és tovább az emberi kultúra egyéb területeinek a tudományhoz való viszonyáig. Megpróbáljuk megérteni, hogyan befolyásolja, befolyásolhatja a megismerés mikéntje világképünket. Lesz szó az áltudományról, a megkérdőjelezhető- vagy hibás alapokra épített tudományról, a hitről, a filozófiáról, és olyan vitatott területekről, mint a pszichoanalízis.

 

 

 

·       A tény és az interpretáció viszonya

-        az észlelés képessége

-        a megfigyelés mint előfeltevésekhez, előzetes ismerethez kötött tevékenység

-        a modellalkotás mint evolúciós eredetű kognitív képesség

-        a megfigyelés és a kísérlet viszonya

-        formalizáció

·       Ahol a tudomány kezdődik

-        mérés

-        operativitás

-        a mennyiség, a paraméter és a természeti állandó viszonya és matematikai reprezentációjuk

·       Ahogy kezdődik

-        modell

-        hipotézis és elmélet

-        törvény

-        deskripció, magyarázat, predikció

-        homológ-, analóg-, formális modell

-        szimuláció

·       A skálázás problémái

-        formális- és operatív rendszerek különbsége (pl. valószínűségi eloszlások típusai; mérési operáció szerepe)

-        intuitív prekoncepciók

-        a priori/a posteriori skálázás

·       Kategóriák

·       A mindennapi- és a tudományos megismerés viszonya

·       Kauzalitás és valószínűség

-        a korreláció és a kauzalitás viszonya

-        a valószínűségszámítás releváns fogalmai (pl. függetlenség, screening off, alapsokaság, várható érték, szórás, eloszlástípusok)

-        a valószínűség mint matematikai fogalom

-        a valószínűség mint intuitív ontológiai fogalom

-        a valószínűség mint fizikai mennyiség (no-probability interpretáció)

-        a valószínűséginterpretációk mint tudományos fogalmak

·       A konkurrens elméletek viszonya

-        a predikció szerepe

-        döntőkísérlet

-        aluldetermináltság

-        ekvivalens elméletek

-        episztemológiai relevanciák (az elmélet és a valóság viszonya, logikai pozitivizmus, fallibilizmus)

-        lokális- és globális ellenpéldák

·       Az emberi kultúra területeinek egy alapvető diszciplináris struktúrája

-        a felosztás klasszikus típusai

-        a felosztás lehetséges szempontjai (cél, módszer)

-        egy a jelenlegi világképünkkel leginkább kompatíbilis struktúra lehetősége és szemléleti jelentősége

-        a filozófia mint diszciplína speciális szerepe

-        a tudomány viszonya a többi diszciplínához

-        demarkáció (általános- és specifikus kérdések, matematika, metafizika, áltudomány, pszichoanalízis, társadalomtudomány, inoperatív tudomány)

-        bizonyítás (tudományban, matematikában, logikában, jogban, társadalomtudományban, hétköznapi gondolkodásban)

 

 

 

 

Alapfogalmak

Tételsor

Irodalom