Oktaeder logo Kötelezõ társadalomtudományi tárgyak


 
Az újkori filozófiatörténet nagy gondolataiból
Ajánlott Szakok: bármely szakos TTK-s hallgatónak
Kód:
Heti óraszám 2+0
Ajánlás szintje: választható tárgy
Elõadó Székely László, tudományos fõmunkatárs
MTA Filozófiai Intézet

 
Elõismeretek Tematika Számonkérés módja
Hírek, információk Naptár Irodalom

Vissza A Tantárgy Részletes Leírásához
 

 
 
 
 
 

Az újkori filozófiatörténet nagy gondolataiból
Heti 2 órás elõadás, amely TUDOMÁNYTÖRTÉNET elõadásként vehetõ fel.
 Elõadó:
Székely László
MTA Filozófiai Intézet
 

Helye: Ideje:
 
Ajánlás:
A filozófia iránt érdeklõdõ természettudományos hallgatók számára
Elõismeretek:
A speciálkollégium nem föltételez speciális filozófiai elõismereteket, csupán érdeklõdést a filozófia iránt, s a középiskolában megszerezhetõ általános mûveltséget.
Számonkérés:
Két kisebb dolgozat vagy egy nagyobb terjedelmû évfolyamfolyam-dolgozat, illetve szóbeli kollokvium formájában.
A számonkérés módja a hallgató által szabadon választható. Dolgozat beadása esetén ezt követõen, a dolgozat témájáról folytatott beszélgetésben alakul ki az érdemjegy. A vizsgajegy megszerzésének elõfeltétele a speciálkollégium rendszeres látogatása. Az elõadó a vizsgajegyet az órákon való aktív részvétel alapján is megajánlhatja.
Tematika:
A fél éves speciálkollégium keretében az újkori filozófiatörténet legfontosabb gondolataival, eszméivel ismerkedünk meg bevezetõ jelleggel Descartes-tól a francia fölvilágosodásig. Ezek az eszmék meghatározó módon formálták a modern európai kultúrát és gondolkodást, és - sokszor anélkül, hogy kifejezetten tudnánk errõl - ott rejlenek gondolkodásunk háttérében, befolyásolják a világról, a tudományról és az életrõl alkotott elképzeléseinket, ítéleteinket. 
Az elõadássorozat keretében nem iskolás jellegû, probléma- és a lehetõség szerint szövegcentrikus bevezetésre törekszünk, kifejezetten természettudományos szakos hallgatók számára, megmutatva azt, hogy a látszólag régi és sokszor elavultnak tûnõ kérdésföltevések és megoldási kísérletek ma is aktuálisak, ma is érintenek bennünket. Bár a problémákra és a rá adott válaszokra koncentrálunk, idõrendben fogunk haladni, s a filozófiatörténet nagy neveihez kapcsolódunk. 
Figyelembe fogjuk venni, hogy az elõadás a TTK-n kerül meghirdetésre, s ennek megfelelõen fokozott hangsúlyt fektetünk az ismeretelméleti, a módszertani s a tudományfilozófiai vonatkozásokra. Ugyancsak részletesebben foglalkozunk az ideális társadalommal kapcsolatos legjellemzõbb elképzelésekkel, így Morus Tamás Utópiájával, valaminta Hobbes és Rousseau elméletével a társadalmi szerzõdésrõl.
A tematika rugalmas: az érdeklõdésnek és a kívánságoknak megfelelõen egyes tárgykörökrõl, témákról az eredetileg tervezettnél részletesebben is szó lehet.
Mivel az elõadás bevezetõ jellegû, s számol azzal, hogy a középiskolákban többnyire nem tanítják a filozófiát, nem föltételez elõzetes filozófiai ismereteket, csupán érdeklõdést a filozófia iránt. 

Bár az órák a tanrendi követelménynek megfelelõen elméleti elõadásokként kerülnek meghirdetésre, az elõadó lehetõséget fog adni a témák megvitatására is. Látogatásuk csak azok számára kötelezõ, akik vizsgajegyet szeretnének a tárgyból szerezni. Alkalmi érdeklõdõket is szívesen látunk. A rendszeres résztvevõk számára fénymásolatok vagy internet formában filozófiai szövegeket is rendelkezésre fogunk bocsájtani, hogy így megkönnyítsük az anyag követését és alkotó földolgozását. Jegyet elsõsorban vizsgával vagy otthoni dolgozatokkal lehet szerezni, de az elõadó az elõadásokon való aktív részvételt is beszámíthatja.
 

Részletesebb tematika:

1.  Óramegbeszélés, a szeminárium elõkészítése

2. Bacon (1561-1626) a reneszánsz és az újkor határán. 
Bacon, mint az újkori angolszász empirista ismeretelméleti tradíció megalapozója.

3. Descartes (1596-1650) I.: az újkori európai filozófia kezdete.  A filozófia radikális ismeretelméleti fordulata és az új metafizika. A módszertani szkepszis és a racionalizmus. A velünk született eszmék és a megismerés transzcendens, metafizikai garanciája.

4.Descartes II. A természet, a természeti törvény és a modern természettudomány kartéziánus eszméje. Descartes lélektana és a test-lélek probléma.

5. Spinoza (1632-1677): etika geometriai módon. Panteizmus, szigorú oksági determinizmus, a teleológikus szemlélet radikális elutasítása. A szabadság spinózai fogalma, s Spinoza „földi” és „égi” etikája. Az erkölcs. autonóm fölfogása.

6. Leibniz.(1646-1716): A metafizika alapkérdése, az elégséges alap elve. A monadológia és az eleve elrendelt harmónia.   Az jó és a rossz és az erkölcs kérdése. Heteronóm erkölcs.
 Vita a newtoniánusok és a leibniziánusok között.

7. Pascal (1623-1662) mint az egyoldalú kartéziánus racionalizmus kritikusa. 

8. Hobbes (1558-1679) és Locke 1632-1704) ismeretelmélete. Locke szenzualizmusa és elmélete az elsõdleges és minõségekrõl.

9. Berkeley (1685-1753). Hume (1711-1776) mint az angolszász empirista tradíció csúcsa és logikai végpontja.

10. A "jó" társadalom problémája a korai utópiákban. MorusTamás (1478-1535) „utópiája” Utópia cím mûben. 

11. Hobbes elmélete a társadalmi szerzõdésrõl „Leviatán” címû mûvében.

12.  Hobbes társadalomelméletének kritikái és az erkölcs kérdése a brit morálfilozófiában.

13. Rousseau (1712-17778) a társadalomról és a nevelésrõl. A társadalmi szerzõdés rousseau-i elmélete.

14. A mechanikus világfölfogás és a racionalista optimizmus kiteljesedése a francia fölvilágosodásban.

15. Összefoglaló beszélgetés. Indexaláírás.

Irodalom:
Ajánlott irodalom:

Hirek, információk:
A kurzus a TTK-n társadalomtudományi tárgyként vehetõ föl. A társadalomtudományi   tárgykörön belül tudománytörténeti tantárgynak számít. 
Bár az órák a tanrendi követelménynek megfelelõen elméleti elõadásokként kerülnek meghirdetésre, az elõadó lehetõséget fog adni a témák megvitatására is. Látogatásuk csak azok számára  kötelezõ, akik vizsgajegyet szeretnének a tárgyból szerezni. Alkalmi érdeklõdõket is szívesen látunk. A rendszeres résztvevõk számára fénymásolatok vagy internet formában filozófiai szövegeket is rendelkezésre fogunk bocsájtani, hogy így megkönnyítsük az anyag követését és alkotó földolgozását.

Utolsó felfrissítés: 2001. február 15.