A fél éves speciálkollégium
keretében az újkori filozófiatörténet
legfontosabb gondolataival, eszméivel ismerkedünk meg bevezetõ
jelleggel Descartes-tól a francia fölvilágosodásig.
Ezek az eszmék meghatározó módon formálták
a modern európai kultúrát és gondolkodást,
és - sokszor anélkül, hogy kifejezetten tudnánk
errõl - ott rejlenek gondolkodásunk háttérében,
befolyásolják a világról, a tudományról
és az életrõl alkotott elképzeléseinket,
ítéleteinket.
Az elõadássorozat keretében
nem iskolás jellegû, probléma- és a lehetõség
szerint szövegcentrikus bevezetésre törekszünk, kifejezetten
természettudományos szakos hallgatók számára,
megmutatva azt, hogy a látszólag régi és sokszor
elavultnak tûnõ kérdésföltevések
és megoldási kísérletek ma is aktuálisak,
ma is érintenek bennünket. Bár a problémákra
és a rá adott válaszokra koncentrálunk, idõrendben
fogunk haladni, s a filozófiatörténet nagy neveihez
kapcsolódunk.
Figyelembe fogjuk venni, hogy az elõadás
a TTK-n kerül meghirdetésre, s ennek megfelelõen fokozott
hangsúlyt fektetünk az ismeretelméleti, a módszertani
s a tudományfilozófiai vonatkozásokra. Ugyancsak részletesebben
foglalkozunk az ideális társadalommal kapcsolatos legjellemzõbb
elképzelésekkel, így Morus Tamás Utópiájával,
valaminta Hobbes és Rousseau elméletével a társadalmi
szerzõdésrõl.
A tematika rugalmas: az érdeklõdésnek
és a kívánságoknak megfelelõen egyes
tárgykörökrõl, témákról az
eredetileg tervezettnél részletesebben is szó lehet.
Mivel az elõadás bevezetõ
jellegû, s számol azzal, hogy a középiskolákban
többnyire nem tanítják a filozófiát, nem
föltételez elõzetes filozófiai ismereteket, csupán
érdeklõdést a filozófia iránt.
Bár az órák a tanrendi követelménynek
megfelelõen elméleti elõadásokként kerülnek
meghirdetésre, az elõadó lehetõséget
fog adni a témák megvitatására is. Látogatásuk
csak azok számára kötelezõ, akik vizsgajegyet
szeretnének a tárgyból szerezni. Alkalmi érdeklõdõket
is szívesen látunk. A rendszeres résztvevõk
számára fénymásolatok vagy internet formában
filozófiai szövegeket is rendelkezésre fogunk bocsájtani,
hogy így megkönnyítsük az anyag követését
és alkotó földolgozását. Jegyet elsõsorban
vizsgával vagy otthoni dolgozatokkal lehet szerezni, de az elõadó
az elõadásokon való aktív részvételt
is beszámíthatja.
Részletesebb tematika:
1. Óramegbeszélés, a
szeminárium elõkészítése
2. Bacon (1561-1626) a reneszánsz és
az újkor határán.
Bacon, mint az újkori angolszász
empirista ismeretelméleti tradíció megalapozója.
3. Descartes (1596-1650) I.: az újkori európai
filozófia kezdete. A filozófia radikális ismeretelméleti
fordulata és az új metafizika. A módszertani szkepszis
és a racionalizmus. A velünk született eszmék és
a megismerés transzcendens, metafizikai garanciája.
4.Descartes II. A természet, a természeti
törvény és a modern természettudomány
kartéziánus eszméje. Descartes lélektana és
a test-lélek probléma.
5. Spinoza (1632-1677): etika geometriai módon.
Panteizmus, szigorú oksági determinizmus, a teleológikus
szemlélet radikális elutasítása. A szabadság
spinózai fogalma, s Spinoza „földi” és „égi”
etikája. Az erkölcs. autonóm fölfogása.
6. Leibniz.(1646-1716): A metafizika alapkérdése,
az elégséges alap elve. A monadológia és az
eleve elrendelt harmónia. Az jó és a rossz
és az erkölcs kérdése. Heteronóm erkölcs.
Vita a newtoniánusok és a
leibniziánusok között.
7. Pascal (1623-1662) mint az egyoldalú
kartéziánus racionalizmus kritikusa.
8. Hobbes (1558-1679) és Locke 1632-1704)
ismeretelmélete. Locke szenzualizmusa és elmélete
az elsõdleges és minõségekrõl.
9. Berkeley (1685-1753). Hume (1711-1776) mint
az angolszász empirista tradíció csúcsa és
logikai végpontja.
10. A "jó" társadalom problémája
a korai utópiákban. MorusTamás (1478-1535) „utópiája”
Utópia cím mûben.
11. Hobbes elmélete a társadalmi
szerzõdésrõl „Leviatán” címû mûvében.
12. Hobbes társadalomelméletének
kritikái és az erkölcs kérdése a brit
morálfilozófiában.
13. Rousseau (1712-17778) a társadalomról
és a nevelésrõl. A társadalmi szerzõdés
rousseau-i elmélete.
14. A mechanikus világfölfogás
és a racionalista optimizmus kiteljesedése a francia fölvilágosodásban.
15. Összefoglaló beszélgetés.
Indexaláírás. |