A kozmológia tudománytörténeti
szempontból az egyik legérdekesebb tudományág,
hiszen szemben a többi tudománnyal --- így a fizikával,
a kémiával, stb. --- a kozmológiát mitikus
formában már minden õsi nép világképében
megtalálhatjuk. Ám a kozmológia nemcsak az archaikus
kultúrákban játszott fontos szerepet, hanem az európai
gondolkodástörténetben is számtalanszor a kozmológiai
jellegû viták eredményeképpen születtek
meg s váltak meghatározóvá az új eszmék,
gondolatok: példaképpen gondoljunk csak arra, hogy az úgynevezett
kopernikuszi fordulat maga is kozmológiai jellegû fordulat
volt.
Speciálkollégiumunk keretében
az emberi gondolkodás ezen kitüntetett területének
kultúrtörténetét tekintjük át a naiv
mítoszoktól egészen a kozmológia einsteini
paradigmaváltásáig. Ennek során részletesebben
megismerkedünk a legjellegzetesebb görög kozmológiákkal;
Cusanus, Kopernikusz, G. Bruno világképével; az újkori
természettudomány történetének elsõ
nagy vitájával, mely a newtoni és a descartes-i kozmológia
követõi között bontakozott ki; valamint Immanuel
Kant nevezetes, hierarchikus világmodelljével. Látni
fogjuk, hogy e "régi" kozmológiai nézetek, viták,
és a velük kapcsolatban fölvetõdõ kérdések
nemcsak történetileg érdekesek, hanem a mai tudomány
szempontjából is tanulságosak.
A speciálkollégium féléves,
s mint ilyen önálló egységet képez, ám
a második félévben egy szintén önálló
egységet képezõ másik kollégium kapcsolódik
hozzá, amely speciálisan a XX. századi kozmológiával
fog foglalkozni. Mivel a kozmológia története a modern
kozmológia szempontjából is tanulságos, a mostani
félévet azoknak is ajánljuk, akiket elsõsorban
a XX. századi kozmológia érdekel.
A speciálkollégiumunkra konkrét
szakterületétõl függetlenül várunk
mindenkit, akit érdekel a gondolkodás története
és a kozmológia.
Részletes tematika:
(A tematikában megadott irodalom ajánlott
irodalomként értendõ., mely egyúttal kiindulópontot
nyújt azok számára, akik egy-egy tárgykörben
részletesebben szeretnének elmélyülni.)
1. A kozmológia, mint a gondolkodás-
és kultúrtörténet sajátos összetevõje.
A metafizikai és a fizikai
kozmológia. Naiv, mitikus kozmológiák.
Hésziodosz: Istenek születése
/ Munkák és napok. (Trencsényi Waldapfel Imre fordítása.)
Bp.: Magyar Helikon, 1976.; G.S. Kirk, J.E. Raven, M. Schofield:
A preszókratikus filozófusok. Bp.: Atlantisz: 1998., 37-122
o.
P. Courdec: A csillagászat története.
Bp.: 1964. 10-37. o.; Arrhenius: A világegyetem élete. Bp.:
Franklin, 1914. 13-60. o.; ---- A világ teremtése. Bp: Notárius,
1990.; H. v. Glasenapp: Az öt világvallás. Bp: Gondolat,
1975, 1978.;
P. Jensen: Die Kosmologie der Babyloner. Berlin,
New York: Walter De Gruyter 1974. (Strassburg 1890); F. Lukas: Die Grundbegriffe
in den Kosmogonien der altern Völker. Leipzig: 1893.; J. Hertel: Die
Himmelstore im Veda und Awesta, Leipzig: 1924.; Mircea Eliade: Gods, Goddesses
and Myths of Creation. New York, etc.: 1967, 1974.; Charles H. Long: Alpha:
The Myths of Creation. New York: 1963.
2. Kozmológiák az ókori görög
filozófiában I.
A jón természetbölcselõk,
a püthagoreusok és az éleaták kozmológiája.
Görög gondolkodók, 1. Bp.:
Kossuth, 1992.; Steiger Kornél: Parmenidész és
Empedoklész töredékei.
Bp: 1987., Kirk, Raven, Schofield: id. mû: 125-244.
o., 485-492. o., 353-384. o. 407-239. o., S. Sambursky: The Physical World
of the Greeks. London: Routlege and Kegan Paul, 1956. 1-30. o.
3. Kozmológiák az ókori görög
filozófiában II. Anaxagorász és a görög
atomisták
kozmológiája.
Görög gondolkodók 2. Bp: Kossuth,
1992.; Sambursky: id. mû: 105-131. o.
Kirk, Raven, Schofield: id. mû: 503-546,
569-610. o.
4. Kozmológiák az ókori görög
filozófiában III. Platón.
Részletek Platon Timaiosz címû
mûvébõl. Platón Öszzes Mûvei, III.
324-372. o.
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete.
Bp: Gondolat: 1981. 49-53., 56-58., 66-68. o.
5. Kozmológiák az ókori görög
filozófiában IV. Arisztotelész.
Aristoteles: Metafizika. XII. könyv. Bp:
Hatágú Síp Alapítvány, 1992. 294-315.
o.
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete.
64-66., 68-72., 81-86. o.; Sambursky: id. mû:
80-104. o.
6. A hellenisztikus csillagászat és
a ptolemaioszi rendszer. Arisztarkhosz.
Simonyi Károly: id. mû, Neugebauer,
Otto: Az egzakt tudományok az ókorban. Budapest, Gondolat,
1984., Sarton, G.: Ancient Science and modern civilization. Euclid and
Ptolemy. Lincoln, 1954., Taub, L. C. , Ptolemy’s Universe. Chicago, La
Salle, 1993.
7. A zárt világtól a végtelen
világegyetemig, I. Cusanus, Kopernikusz, Bruno
Nicolaus Copernicus: De Revolutionibus Orbium
Caelestium. Liber Primus.--- Über die Kreisbewegung der Weltkörper.
I. Buch. (Latin --- német kétnyelvû kiadás.)
Berlin: Akademie-Verlag, 1959.;
Simonyi Károly: id. mû, 134-157.
o.; Koyré: From the Closed Word to the Infinite Universe. Baltimore:
1957. 27-87. o. (1957-es kiadás: 5-57. o.); Th. Kuhn: The Copernican
Revolution. Cambridge: 1957.; The Reception of Copernicus Heliocentric
Theory. Dordrecht, Boston: 1972. (ed: Dobryzki.)
8. A zárt világtól a végtelen
világegyetemig, II. Bruno, Kepler, Galilei.
Bruno: A végtelenrõl,
a világegyetemrõl és a világokról.
in.:Két párbeszéd. Bp. 1972.; P. Rossi: Az ember nemessége
és a világok sokasága. in: Rossi:
A filozófusok és a gépek. Bp.: 1975. 259-294. o.
Koyré: From the Closed Word to the Infinite Universe. Baltimore:
1957.; Yates, F: Giordano Bruno and the Hermetic Tradition.
London: 1974.
P. Rossi: id. mû, valamint "Vázlat
Galileirõl" (uo.); Simonyi Károly: id. mû, 158-167.
S. Günther: Kepler, Galilei. Berlin: 1895.;
E Rosen: Kepler's Conservation with Galilei's Siderial Messenger. New York,
London: 1965.; W. H. Donahue: Kepler's First Thought of Oval Orbits: Text,
Translation and Commentary. in: Journal for the Hist. of Astr. 24/1-2.
(1993. febr.-may) 71-100. o.
9. Descartes.
Descartes: A filozófia alapelvei II. in:
Descartes: A filozófia alapelvei. Budapest, Osiris Kiadó,
1996. (A kartéziánus kozmológia a II. és III.
részben található. A magyar kiadás sajnos
a III. részt elhagyta.) Descartes: Principia philosophiae II.-III.
in: Oeuvres 8/1. Paris: 1964. (latin), és Ouvres 9/2. Paris: 1964.
(francia); illetve in: Die Prinzipien der Philosophie. Berlin: 1965. (német).
Simonyi: id. mû: 181-188. o.; Koyré: id. mû.
10. Newton. A kartéziánusok és
newtoniánusok közötti vita.
Newton: A világ rendszerérõl.
Bp: Helikon, 1977. 179-307. és 311-355. o.; uõ: Az Optikából.
Levelek Bentley-hez. Bukarest: Kriterion, 1981; Fehér Márta:
Bevezetés Fontenelle mûvéhez. in: Fontenelle: Beszélgetések
a világok sokaságáról. Bp: Helikon, 1979; uõ:
Utószó Newton "A világ rendszerérõl"
címû mûvéhez. in: Newton: id. mû.
The Leibniz-Clarke Correspondence. (Edited with
Introduction and Notes by H. G. Alexander) New York: 1956.
11. Wright, Lambert és Kant kozmológiája.
G. Jackisch (Hrsg.): Lamberts Kosmologische
Briefe. Berlin: 1979. 88-97.,
203-207. o. Kant: Allgemeine Naturgeschichte
und Theorie des Himmels.
in: Kants Werke I. Berlin:
1968. 241-258., 306-330. o.
12. Herschel és a XIX századi természettudomány
és a kozmológia.
Whitney: A Tejútrendszer fölfedezése.
Bp.: 1978., 52-119, 171-202. o.;
M. A. Hoskin: William Herschel and the
Construction of the Heavens. London: 1963.; D. B. Hermann: Geschichte der
Astronomie von Herschell bis Hertzsprung. Berlin: 1975.
13. A XIX századi végtelen világegyetem-modell
empirikus és teoretikus
paradoxonai.
G. J. Whitrow: Elméleti
kozmológia a XX. században. in.: A filozófia idõszerû
kérdései 36. 156-159. o. ; Einstein: A speciális
és általános relativitás elmélete.
Bp.: 1972. 156-159. o.; Ferris: A vörös határ. Bp. 1985.
22-38. o., S. T. Jaki: The Paradox of Olbers-paradox.
New York: 1969.
14. Kötetlen,
összefoglaló beszélgetés. Index-aláírás
|
