Vallás
és természettudomány
viszonya
mint filozófiai probléma |
| Heti 2 órás előadás,
amely TUDOMÁNYTÖRTÉNET vagy TUDOMÁNYFILOZÓFIA
előadásként vehető fel. |
|
| Előadó:
|
| Helye:
Kémia Épület 0.63
(Bruckner terem) |
Ideje:
szerda 15-16:30 |
|
| Ajánlás: |
| A téma iránt érdeklődő
természettudományos hallgatók számára |
|
| Előismeretek: |
| Az előadás nem föltételez
speciális filozófiai előismereteket, csupán
érdeklődést a filozófia iránt, s a középiskolában
megszerezhető általános műveltséget. |
|
| Számonkérés: |
| A tárgyból a tanulmányi szabályzatnak megfelelően kollokviumi jegy
szerezhető. A jegyszerzés feltételeit az eladó az előadáson ismerteti. A
jegyszerzés nem kötelező, de az előadás látogatása csak akkor számít be a
tanulmányi kötelezettségek teljesítésébe, ha a hallgató a jegyet megszerezte. |
|
| Tematika: |
A vallás és a természettudománnyal
viszonyával kapcsolatos talán még ma is leginkább
elterjedt vélekedés szerint a kettő között
elkerülhetetlen ellentét van, s a természettudomány
megcáfolta, illetve feleslegessé tette a vallási tanításokat.
Ez a népszerű elképzelés, amely többek
között a római katolikus egyház és Galilei,
valamint a keresztény tanítás és a darwinizmus
közötti történeti konfliktusra hivatkozik, ma olyan
népszerű természettudósok műveiben fogalmazódik
meg, mint Dawkins (vö. pl.: A vak órásmester) vagy Hawking
(pl.: Az idő rövid története).
Ugyanakkor gyakran találkozhatunk a fentivel
ellentétes állásponttal, illetve érvekkel is,
amelyek a természettudományos ismeretekre, felfedezésekre,
elméletekre (pl. az ősrobbanás és a táguló
világegyetem elméletére, a kvantumechanikára,
stb.) mint a keresztény – vagy éppen valamely keleti – vallás
tanításának bizonyítékaira hivatkoznak.
Előadásunkon kritikailag fogunk
közelíteni e fenti nézetekhez, s meg fogjuk vizsgálni
azt, hogy azok mennyire megalapozottak, illetve mennyiben tévesek.
Meg fogjuk mutatni, hogy a fenti két, ellentétes álláspont
végső alapjában közös, mert mindkettő
- hibásan - előföltételezi, hogy a természettudomány
illetékes és képes dönteni vallási, illetve
teológiai kérdésekben.
A kritikai megközelítéssel
párhuzamosan az előadás tartalmában történeti
lesz, amennyiben a filozófiai-kritikai elemzés során
be fogja mutatni a tárgyterület legjellemzőbb európai
gondolkodástörténeti vitáit, érveit és
ellenérveit. Így foglalkozni fogunk a tervezett és
véletlen kozmosz eszméjének görög eszméjével,
valamint a két elképzelés közötti filozófiai
vitával (Platón, Arisztotelész az egyik oldalon, a
görög atomisták a másikon), s ennek kapcsán
az ún. „design argumentum”-mal (azaz a kozmosz szabályszerű,
rendezett voltára, „szépségére” hivatkozó
istenérvvel), amely később a vallás és
a természettudomány viszonyával kapcsolatos teológiai
és filozófiai vitának egyik központi elemévé
vált. Elemezni fogjuk a Kopernikusz- és Galilei-vitát
és a katolikus egyház ezzel kapcsolatos mai álláspontját.
Fölidézzük a fölvilágosodás természettudományos
materializmusának érveit és a vele szembenálló
modern természeti teológiát, valamint a darwinizmussal
kapcsolatos konfliktust. A XX. század időszakából
pedig foglalkozni fogunk Einsteinnek a vallás és a természettudomány
viszonyával kapcsolatos nézeteivel, s megtárgyaljuk
Stephen Hawkingnak Az idő rövid története
című könyvében megfogalmazott teológiai
állításait. Az utolsó előadások
témakörét az ún. antropikus kozmológiai
elv és a vele kapcsolatos vita fogja alkotni.
Részletesebb tematikát az órán
kapnak a hallgatók. |
|
| Irodalom |
|
| Ajánlott irodalom: |
Albert Einsteinnek a vallás és a tudomány viszonyával
foglalkozó írásai.
(Pl. a „Vallás és tudomány” és „A kutatás
vallásossága” címû esszéi a Hogyan
látom a világot? című kötetben)
Platón: Timaiosz
Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség
Ropolyi László, Szegedi Péter (szerk.): A tudományos
gondolkodás története. Budapest: ELTE Eötvös
Kiadó, 2000.
Székely László: Az emberarcú kozmosz (Az
antropikus elv) Bp.: 1997.
Székely László: A Nap magyar kutatója:
Fényi Gyula és a jezsuita természettudomány.
Bp: 1999. |
|
| Hirek,
információk: |
| Az első óra szeptember 17-én lesz. Az előadás a TTK-n
társadalomtudományi tárgyként vehető
föl. A társadalomtudományi tárgykörön
belül mind tudományfilozófiai mind tudománytörténeti
tantárgyként fölvehető.
Figyelembe véve az indexben lévő
szűk helyet, javasolt rövid beírási mód:
„Vallás és term. tud. (tud.tört.)”
vagy „Vallás és term. tud. (tud.fil.)”, annak függvényében,
hogy a tárgyat ki milyen jelleggel szeretné tanulmányi
kötelezettségei közé beszámítani.
Bár a kurzus előadás formájú,
az előadások után vagy közben szeminárium
jellegű diszkussziókra is lesz lehetőség Az
előadások látogatása csak azok számára
kötelező, akik vizsgajegyet szeretnének a tárgyból
szerezni. Alkalmi érdeklődőket is szívesen
látunk. |
|
Utolsó felfrissítés: 2003.
szeptember 16. |
|
