|
A XIX. század közepére a természettudományos
megismerés jelent?s sikereket ért el a természet kutatásában,
s alaposan átformálta az európai ember világképét.
Általánossá vált az a meggy?z?dés, hogy
a megismerés minden területén – így az emberi
élet és a társadalom területén is – a
természettudományos módszer követend?, és
az az optimista elképzelés, hogy természettudományokon
alapuló technika segítségével az emberiség
problémái megoldhatóak.
Ezzel az uralkodó fölfogással szemben
fogalmazódtak meg azok a filozófiai kritikák, melyek
rámutattak arra, hogy maga a természettudomány is
emberi alkotás, mely a kultúra részét képezi,
s módszere, világmegértése – legyen az bármily
sikeres is a saját határain belül – szükségképpen
korlátolt, s nem terjeszthet? ki a megismerés minden területére.
Az el?adás célja, hogy bevezesse a hallgatókat
a természettudományos megismeréssel, s az egyoldalú
természettudományos világképpel kapcsolatos
legjellegzetesebb XIX. és XX. századi filozófiai kritikákba,
s ez által "küls?" – kultúrfilozófiai-hermeneutikai
– perspektívából nyújtson képet a természettudományokról,
s segítsen hozzá a természettudományos világmegértés
mibenlétének jobb megértéséhez. Ennek
részeként foglalkozni fogunk a kultúr-, illetve szellemtudományok
és a természettudomány neokantiánus
illetve Dilthey-i megkülönböztetésével,
Spengler, Husserl és Heidegger nézeteivel. |
|
Óramegbeszélés,
jelentkezés: szeptember 15., 17 óra. Találkozás
a tanszéki hirdet?tábla el?tt. (Északi
Tömb, VI. emelet)
(Jelentkezni
lehet vagy az ETR rendszeren, vagy személyesen, az óramegbeszélésen
vagy az els? órán!) |
