Department of HISTORY AND PHILOSOPHY OF SCIENCE
Eötvös University, Budapest

Pázmány P. sétány 1/A
Budapest, Hungary
Phone/Fax: (36-1) 372 2924
Location?
Philosophy of Science Seminar
Room 6.54 (6th floor)  Monday 4:00 PM
April Program
 2* April 4:00 PM 6th floor 6.54Language of presentation: Hungarian
György Darvas
MTA Kutatásszervezési Intézet
Anyagfejlõdés és szimmetriasértés
(Evolution of matter and symmetry breaking)

   Az anyag általunk ismert fejlõdéstörténete (a legkoraibb fizikai stádiumtól kezdve, az élõ anyagon át, a társadalmasult tudatig) arról tanúskodik, hogy az egyes minõségileg különbözõ szintek közötti átmeneteket közös törvényszerûségek jellemzik, amelyek egy-egy szimmetria-tulajdonság sérülésével állnak korrelációban. Az elõadás elõször ennek a folyamatnak az általánosítható törvényszerûségeit foglalja ontológiai keretbe. Bár a bemutatandó megállapítások konzisztens egységbe állnak össze, számos problémát is felvetnek. Az elõadás másodsorban  e jogosan felvetõdõ, részben nyitott kérdéseket tekinti át, az egész tárgylásnak keretet adó szintelmélet(ek) fogalmi és ontológiai hátterétõl kezdve, érvényességi körükön át,  viszonyukig a fejlõdéselméletekhez, entrópianövekedéshez, redukcionizmushoz.
One of the lecturer's papers on the issue:  http://hps.elte.hu/seminar/2001/Aprilis/darvas_text.html
 2* April6:00 PM 6th floor 6.54
Jointly with the Department for Etology of Eötvös University
Frédéric Kaplan
Sony CSL Paris
Animal-like robots: designing artificial pets

   Animal-like robots are not the slaves we used to know in the 20th century. They seem to be apparently useless machines, which only purpose is to establish a relationship with their owner. They are designed to act  a companion, maybe as friends. Would we ever feel attachment toward these artificial creatures? How far can the engineer use pet studies to design new ways for interacting with these robots? What can we learn from these new hybrid objects?
One of the lecturer's papers on the issue: http://hps.elte.hu/seminar/2001/Aprilis/kaplan-er.pdf
Some other publications are available here!
* The organizer of the seminar wants to apologize to the lecturers and the participants for being absent from the talks of 2 April, because of the Cesena IQSA meeting.
 9 April 4:00 PM 6th floor 6.54Language of presentation: Hungarian
Tibor Schwendtner
University of Miskolc, Department for History of Philosophy
Heidegger tudományfelfogása
(Heidegger's conception of science)

   Martin Heidegger a tudományra vonatkozó nézeteit összefüggõ formában soha nem fejtette ki, hanem kizárólag rövidebb szövegrészletek, töredékes megjegyzések állnak a rekonstrukció rendelkezésére. A heideggeri tudomány-fogalom helyes megítélését ezenfelül sok mítosz és tévhit is nehezíti. Ezért az elõadás bevezetõ részében szükségesnek látszik a tudomány problematikájának elhelyezése a heideggeri gondolatvilágon belül. Röviden át kell tekinteni, hogy milyen módon, milyen filozófiai eszközökkel, s mi célból foglalkozott Heidegger a tudomány kérdésével. 
   Az elõadás fõ részében Heidegger tudományfogalmának strukturális összefüggéseit fogom elemezni. Ezt az összefüggést egyfelõl a filozófia, másfelõl a mindennapi életvilág vonatkozásában célszerû vizsgálnunk. A legfontosabb kérdések a következõk lesznek: milyen értelemben lehet a filozófiát tudományosnak tekinteni, illetve milyen helyzetet foglal el a tudomány a filozófia vonatkozásában; hogyan jön létre a tudományos beállítódás az életvilágból; hogyan lehet megalapozni a tudományokat, s milyen megismerõ képességet tulajdoníthatunk a tudománynak. 
   Befejezésül a tudomány mûvelésének a fenti felfogásból következõ alternatíváit szeretném felvázolni, mindenekelõtt az úgynevezett echte Wissenschaft lehetõségét, mely a 20-as években komolyan foglalkoztatta Heideggert.
The lecturer's book on the issue: "Heidegger tudományfelfogása", Osiris, Budapest, 2000.
 23 April 4:00 PM 6th floor 6.54
Howard Robinson
CEU, Budapest, Philosophy Program 
University of Liverpool
Various kinds of reductionism

   Reductionism in the philosophy of science is associated with the logical positivists' attempt to produce a unified science. In their eyes, as they disliked ontology, this unity was essentially a matter of the relation of theories one to another. For those who fear ontology less, it can be conceived in a more realist fashion. The different sciences, and many things we say in ordinary, non-scientific language, are all true of the same physical world. What constraints are there on theories for it to be possible for them to be different ways of conceptualising the same reality? Reductionism can be seen as the principle attempt explain these constraints.
   I shall look at the different accounts of reduction that have been given. First, I shall give a typology of the various accounts that have been given of the relations between the ontologies of different theories, stretching from the most reductive to those that are explicitly emergentist. Second I shall focus on the 'weak reductionism' defended by Jerry Fodor in 'Special sciences: the disunity of science as a working hypothesis', (Synthese, 1974: variously reprinted, including in The Philosophy of Science, eds Boyd, Gasper and Trout). I shall question whether this kind of weak reduction is adequate for a naturalist, on the grounds that it presupposes that the science-producing subject is external to the world about which he is producing his theories.
 30 April 4:00 PM 6th floor 6.54Language of presentation: Hungarian
Since 30th April is a day to be kept as a holiday, this lecture is moved to 14th May!
Péter Gnädig
Eötvös University, Department of Atomic Physics
Ki lehetett volna ,,találni'' a speciális
relativitáselméletet 50 évvel Einstein elött?
(Could special relativity have been "figured out" 50 years before Einstein?)

   Közismert, hogy az elektrodinamika törvényei teljes összhangban állnak a specialis relativitáselmelettel, sõt, Einstein éppen a ,,mozgó testek elektrodinamikájából'' jött rá a tér és idõ újszerû viszonyára. 
   Meglepõ azonban, hogy ezt a kapcsolatot már az elektrosztatika (Coulomb-törvény) és az egyenáramok (pl. egy hosszú, egyenes vezetõ) Ampere-féle mágneses tere magában rejti, s ez a kapcsolat elemi lépésekkel (az eltolási áramra, vagy az elektromágneses hullámokra való hivatkozás nélkül, s felsõbb matematikai apparátust mellõzve) felszinre hozható. 
   Megfelelõ töltéselrendezést választva néhány egyszerû lépés után eljuthatunk a Lorentz-kontrakciót, az idõdilatációt, az egyidejûség relativitását, az általános Lorentz-transzformációt és az elektromágneses térerõsségek transzformációs képleteit megadó formulákhoz. 
   Érdekes tudományfilozófiai kérdés, hogy ha mindez ennyire készen állt már az 1800-as évek közepén, akkor mi volt az a mozzanat, ami egy fél évszázadon keresztül még hiányzott a relativitáselmelet megfogalmazásához. Az elõadó véleménye szerint, a töltések ,,darabosságának'' felismerésére, az atomi részecskék felfedezésére kellett várni.
The web site of the seminar: http://hps.elte.hu/seminar
The organizer of the seminar: E. Szabó László