Department of HISTORY
AND PHILOSOPHY OF SCIENCE
Eötvös University, Budapest
Pázmány P. sétány
1/A
Budapest, Hungary
Phone/Fax: (36-1) 372 2924
Location? |
Philosophy of Science
Seminar
Room 6.54 (6th
floor) Monday 4:00 PM
|
April
Program
|
|
|
|
2*
April
4:00 PM
6th floor 6.54 |
György
Darvas |
MTA Kutatásszervezési
Intézet
|
|
Anyagfejlõdés
és szimmetriasértés
(Evolution of matter and symmetry breaking)
|
Az anyag általunk ismert fejlõdéstörténete
(a legkoraibb fizikai stádiumtól kezdve, az élõ
anyagon át, a társadalmasult tudatig) arról tanúskodik,
hogy az egyes minõségileg különbözõ
szintek közötti átmeneteket közös törvényszerûségek
jellemzik, amelyek egy-egy szimmetria-tulajdonság sérülésével
állnak korrelációban. Az elõadás elõször
ennek a folyamatnak az általánosítható törvényszerûségeit
foglalja ontológiai keretbe. Bár a bemutatandó megállapítások
konzisztens egységbe állnak össze, számos problémát
is felvetnek. Az elõadás másodsorban e jogosan
felvetõdõ, részben nyitott kérdéseket
tekinti át, az egész tárgylásnak keretet adó
szintelmélet(ek) fogalmi és ontológiai hátterétõl
kezdve, érvényességi körükön át,
viszonyukig a fejlõdéselméletekhez, entrópianövekedéshez,
redukcionizmushoz. |
|
One of the lecturer's papers on the issue: http://hps.elte.hu/seminar/2001/Aprilis/darvas_text.html |
|
|
|
2*
April
6th floor 6.54
Jointly with the Department for Etology of
Eötvös University |
Frédéric
Kaplan |
Sony
CSL Paris
|
|
Animal-like robots: designing
artificial pets
|
Animal-like robots are not the slaves we
used to know in the 20th century. They seem to be apparently useless machines,
which only purpose is to establish a relationship with their owner. They
are designed to act a companion, maybe as friends. Would we ever
feel attachment toward these artificial creatures? How far can the engineer
use pet studies to design new ways for interacting with these robots? What
can we learn from these new hybrid objects? |
|
One of the lecturer's papers on the issue: http://hps.elte.hu/seminar/2001/Aprilis/kaplan-er.pdf
Some other publications are available here! |
* The organizer of the seminar wants to apologize
to the lecturers and the participants for being absent from the talks of
2 April, because of the Cesena
IQSA meeting. |
|
|
9
April
4:00 PM
6th floor 6.54 |
Tibor
Schwendtner |
University of Miskolc, Department for History of Philosophy
|
|
Heidegger tudományfelfogása
(Heidegger's conception of science)
|
Martin Heidegger a tudományra vonatkozó
nézeteit összefüggõ formában soha nem fejtette
ki, hanem kizárólag rövidebb szövegrészletek,
töredékes megjegyzések állnak a rekonstrukció
rendelkezésére. A heideggeri tudomány-fogalom helyes
megítélését ezenfelül sok mítosz
és tévhit is nehezíti. Ezért az elõadás
bevezetõ részében szükségesnek látszik
a tudomány problematikájának elhelyezése a
heideggeri gondolatvilágon belül. Röviden át kell
tekinteni, hogy milyen módon, milyen filozófiai eszközökkel,
s mi célból foglalkozott Heidegger a tudomány kérdésével.
Az elõadás fõ részében
Heidegger tudományfogalmának strukturális összefüggéseit
fogom elemezni. Ezt az összefüggést egyfelõl a
filozófia, másfelõl a mindennapi életvilág
vonatkozásában célszerû vizsgálnunk.
A legfontosabb kérdések a következõk lesznek:
milyen értelemben lehet a filozófiát tudományosnak
tekinteni, illetve milyen helyzetet foglal el a tudomány a filozófia
vonatkozásában; hogyan jön létre a tudományos
beállítódás az életvilágból;
hogyan lehet megalapozni a tudományokat, s milyen megismerõ
képességet tulajdoníthatunk a tudománynak.
Befejezésül a tudomány
mûvelésének a fenti felfogásból következõ
alternatíváit szeretném felvázolni, mindenekelõtt
az úgynevezett echte Wissenschaft lehetõségét,
mely a 20-as években komolyan foglalkoztatta Heideggert. |
|
The
lecturer's book on the issue: "Heidegger tudományfelfogása",
Osiris, Budapest, 2000. |
|
|
|
23
April
4:00 PM
6th floor 6.54 |
Howard
Robinson |
CEU, Budapest, Philosophy Program
University of Liverpool
|
|
Various kinds of reductionism
|
Reductionism in the philosophy of science
is associated with the logical positivists' attempt to produce a unified
science. In their eyes, as they disliked ontology, this unity was essentially
a matter of the relation of theories one to another. For those who fear
ontology less, it can be conceived in a more realist fashion. The different
sciences, and many things we say in ordinary, non-scientific language,
are all true
of the same physical world. What constraints are there
on theories for it to be possible for them to be different ways of conceptualising
the same reality? Reductionism can be seen as the principle attempt explain
these constraints.
I shall look at the different accounts of
reduction that have been given. First, I shall give a typology of the various
accounts that have been given of the relations between the ontologies of
different theories, stretching from the most reductive to those that are
explicitly emergentist. Second I shall focus on the 'weak reductionism'
defended by Jerry Fodor in 'Special sciences: the disunity of science as
a working hypothesis', (Synthese, 1974: variously reprinted, including
in
The Philosophy of Science, eds Boyd, Gasper and Trout). I shall
question whether this kind of weak reduction is adequate for a naturalist,
on the grounds that it presupposes that the science-producing subject is
external to the world about which he is producing his theories. |
|
|
|
|
|
30
April
4:00 PM
6th floor 6.54
Since 30th April is a day to be kept as a
holiday, this lecture is moved to May! |
Péter
Gnädig |
Eötvös University, Department of Atomic Physics
|
|
Ki lehetett volna ,,találni''
a speciális
relativitáselméletet
50 évvel Einstein elött?
(Could special relativity have been "figured
out" 50 years before Einstein?)
|
Közismert, hogy az elektrodinamika
törvényei teljes összhangban állnak a specialis
relativitáselmelettel, sõt, Einstein éppen a ,,mozgó
testek elektrodinamikájából'' jött rá
a tér és idõ újszerû viszonyára.
Meglepõ azonban, hogy ezt a kapcsolatot
már az elektrosztatika (Coulomb-törvény) és az
egyenáramok (pl. egy hosszú, egyenes vezetõ) Ampere-féle
mágneses tere magában rejti, s ez a kapcsolat elemi lépésekkel
(az eltolási áramra, vagy az elektromágneses hullámokra
való hivatkozás nélkül, s felsõbb matematikai
apparátust mellõzve) felszinre hozható.
Megfelelõ töltéselrendezést
választva néhány egyszerû lépés
után eljuthatunk a Lorentz-kontrakciót, az idõdilatációt,
az egyidejûség relativitását, az általános
Lorentz-transzformációt és az elektromágneses
térerõsségek transzformációs képleteit
megadó formulákhoz.
Érdekes tudományfilozófiai
kérdés, hogy ha mindez ennyire készen állt
már az 1800-as évek közepén, akkor mi volt az
a mozzanat, ami egy fél évszázadon keresztül
még hiányzott a relativitáselmelet megfogalmazásához.
Az elõadó véleménye szerint, a töltések
,,darabosságának'' felismerésére, az atomi
részecskék felfedezésére kellett várni. |
|
|
|
|