Tudománytörténet
és Tudományfilozófia Tanszék
Eötvös Loránd
Tudományegyetem
|
| Budapest, Pázmány
P. sétány 1/A |
|
Tudományfilozófia
Szeminárium
_____________________
2001, március
| Március 5. |
16:00 |
6. em. 6.54 |
|
|
|
Csaba Ferenc
|
|
ELTE, BTK
Filozófiai Intézet, Logika Tanszék
|
|
|
Gödel nemteljességi
tételei
|
Az elõadás elsõ felében, a technikai részletek
ésszerû adagolásával áttekintjük
a gödeli gomdolatmenetet, kiemelve a logikai komplexitás fogalmának
jelentõségét, s kitérve néhány
késõbbi fejleményre is. A második részben
néhány, a tételek által felvetett filozófiai
kérdésrõl lesz szó. Az egyik a matematikai
igazság fogalmának létjogosultsága és
a tételek bizonyításában játszott szerepe.
Gödel: "(A)z eldönthetetlen matematikai állítások
megkonstruálásának heurisztikus alapelve az objektív
matematikai igazság alapvetõen transzfinit fogalma volt."
A másik a "mechanizmus és optimizmus'' kérdéskör,
amely az utóbbi évtizedekben újra és újra
felmerült, de nem mindig más megvilágításban.
Gödel: "A matematika vagy lényege szerint befejezhetetlen,
abban az értelemben, hogy evidens axiómái soha nem
ragadhatók meg valamely véges szabály segítségével,
vagyis az emberi elme (még a tiszta matematika területén
is) végtelenül meghaladja bármely véges gép
teljesítõképességét, vagy pedig
léteznek (...) abszolút megoldhatatlan diofantikus problémák
(az sem zárható ki, hogy a két lehetõség
mindegyike fennáll, így szigorúan véve három
alternatívával van dolgunk)." |
|
|
|
| Március 12. |
16:00 |
6. em. 6.54 |
|
|
|
György
Márkus
|
CEU, Budapest, Philosophy Program
University of Sydney
|
|
|
Condorcet: Communication/Science/Democracy
|
Condorcet is usually regarded as the last footnote to the history of
French Enlightenment. The paper - an attempt at his "rehabilitation" -
tries to disclose the conceptual connections between his philosophy of
history, his views of science as simultaneously an epistemic and social
formation, and his political philosophy. His ideas not only prefigure some
more
contemporary theories - his dispute with Rousseau represents the first
great confrontation between the two great cultural trends of modernity,
between (the broadly understood) "Enlightenment" and "Romanticism". |
|
|
|
| Március 19. |
16:00 |
6. em. 6.54 |
|
|
|
Peeter
Müürsepp
|
The University of Mainor
Tallinn, Estonia
|
|
|
Chaos, Irreversibility and
Indeterminism
|
| There is a debate going on concerning the nature of science of today
that centres round the problems of chaos, irreversibility and indeterminism.
The debate has been provoked by the works of Ilya Prigogine, who advocates
a principal turn in science during the last decades of XX-th century. The
claims of Ilya Prigogine have been criticised by Jean Bricmont, who refuses
to recognise the novelty of the approach of I. Prigogine. It seems, however,
that J. Bricmont has not hit the target with his criticism. Putting it
somewhat roughly, the main reason of I. Bricmont's misfire seems to be
his concentration on the problem of determinism, whereas the heart of the
matter lies in irreversibility. Therefore, the aim of the talk is clarifying
the issues of indeterminism and irreversibility in the light of the debate
mentioned above. It is useful to fulfil this purpose by addressing the
nature of the different types of chaos, deterministic and quantum. Although
the main source of the discussion is contemporary, I need to take a short
look back at the ideas of Ludwig Boltzmann, whose works have clearly inspired
both of the debating parties. |
|
|
|
| Március 26. |
16:00 |
6. em. 6.54 |
|
|
|
Nenad
Miscevic
|
CEU, Budapest, Philosophy Program
Philosophy Department, University of Maribor, Slovenia
|
|
|
HOW TO THINK OF CONCEPTUAL
CHANGE?
|
| Historians of science routinely talk about conceptual change. Semanticians
are worried: can concepts change, and how, especially if they are abstract
entities. In the talk several alternatives are proposed, in line with Kripke-Putnam
view of reference. |
|
|
|
|
