Department of HISTORY
AND PHILOSOPHY OF SCIENCE
Eötvös University, Budapest
|
Pázmány P. sétány
1/A
Budapest, Hungary
Phone/Fax: (36-1) 372 2924
Location?
The web site of the seminar:
http://hps.elte.hu/seminar |
Philosophy of Science
Seminar
Room 6.54 (6th floor)
Monday 4:00 PM
|
|
|
12
November4:00 PM
6th floor 6.54 |
Panel
Discussion |
Panelists:
Imre Kondor(1)(2)
Tamás Matolcsi(3)
István Németi(4)
László Palla(5)
Miklós Rédei(6)
Péter Ván(7)
Moderator:
László E. Szabó(5)(6)
____________
(1) Raiffeisen Bank, Budapest
(2) Physics of Complex Systems,
Eötvös University, Budapest
(3) Applied Analysis, Eötvös
University, Budapest
(4) A. Rényi Institute
of Mathematics, Budapest
(5) Theoretical Physics, Eötvös
University, Budapest
(6) History and Philosophy
of Science, Eötvös University, Budapest
(7) Chemical Physics, Technical
University, Budapest |
|
A fizika és a matematika viszonya
(Relation Between Physics and Mathematics) |
"Úgy tûnik, a Nagy Épitõmester
matematikus volt", idézi Feynman Jeans szavait, majd hozzáteszi,
"A fizikusok ... ha a természetrõl akarnak ismereteket
szerezni, méltányolni akarják annak szépségeit,
akkor érteniük kell azt a nyelvet, amelyen hozzánk szól."
Igaz-e, hogy a természet egy meghatározott
nyelven szól hozzánk? Ha igen, honnan tudjuk mi ezt a nyelvet?
A természettõl tanuljuk meg? Ha nem, ha a matematikának
van egy belsõ, öntörvényû fejlõdése,
ha a matematika az emberi szellem terméke, akkor honnan az a párhuzam,
hogy a természet ugyanazt a nyelvet beszéli, mint amit mi,
tõle függetlenül,
kitalálunk?
Egyáltalán, csupán nyelvrõl
van itt szó? A matematika szerepe a fizikában nem több,
mint egy nyelv, amelyen a "természet szépségét"
elmeséljük? Vagy a matematikai struktúrák valahol
mélyen ott ülnek a fizikai valóságban? Ha nem,
akkor csak mi belevetítjük, belelátjuk
ezeket a struktúrákat a fizikai
világba? Ha ez így volna, belevetíthetnénk
egészen más struktúrákat is? És ha igen,
ha a természet nem kontrollálja azokat a struktúrákat,
amiket ráaggatunk, akkor a matematikus bármit kitalálhat?
Mi ezeknek a matematikai struktúráknak
az ontológiai státusza? Léteznek ezek? Valahol vannak,
az embertõl, az emberi gondolkodástól, az emberiség
történelmétõl függetlenül? Az a matematikus
dolga, hogy ezeket "felfedezze", vagy az, hogy "megalkossa"? Van értelme
a SETI program keretében az "a2+b2=c2"
formulát elküldeni távoli értelmes lényeknek?
És a Maxwell-egyenleteket?
Egyáltalán, érdekli a fizikust,
miközben a matematikát használja, hogy milyen válaszokat
adunk a matematika alapjait érintõ kérdésekre?
Van különbség a fizikus számára a platonista,
az intuicionista vagy a formalista álláspont között? |
|
Comments
& Discussion |
Németi István |
2001 nov. 9. (elõzetes) |
Dávid Gyula |
2001 nov. 9. (elõzetes) |
Ván Péter |
2001 dec. 13. |
Comments
must be sent by e-mail (to leszabo@hps.elte.hu)
in HTML form
(prefered), or in WinWord (fonts included!), or LaTeX/TeX. Everything
will be published in HTML format. |
|
|
|
|
19
November4:00 PM
6th floor 6.54 |
Péter
Szegedi |
Department of History and Philosophy Science
Eötvös University, Budapest
|
|
A
kvantummechanika stochasztikus interpretációjának
története
(The History of the Stochastic Interpretation
of Quantum Mechanics) |
Már Schrödinger felfedezte, hogy a róla elnevezett
egyenlet formailag hasonló egyes stochasztikus folyamatokat leíró
egyenletekhez, de felfedezésével nem kezdett semmi különöset.
Elsõként Fényes Imre vette komolyan az analógiát,
aki elõször egy máig is jóformán ismeretlen
rövid angol nyelvû közleményben, majd egy híres
német nyelvû cikkben dolgozta ki elképzeléseit.
Az utóbbi tanulmányhoz már interpretációt
is fûzött, amely szerint a kvantummechanika nem különbözik
lényegesen a klasszikus fizika stochasztikus jelenségkörétõl,
sajátosságai csupán a valószínûségi
tárgyalásmód következményei. Fényes
század közepi munkáját néhányan
azonnal követték, de igazán nevezetessé csak
Nelson vált a 60-as évek közepén, aki a kvantummechanikai
jelenségeket tulajdonképpen egy "alacsonyabb szinten" lévõ
Brown-mozgásnak tulajdonította. Idõközben az
elektrodinamikában elkezdték vizsgálni, hogy milyen
következményekkel jár bizonyos fizikai rendszerekre,
ha határfeltételül stochasztikus elektrodinamikai erõket
(tereket) tételeznek fel. Az így kapott eredmények
konvergáltak a stochasztikus interpretáción munkálkodók
eredményeivel. Létrejött a stochasztikus elektrodinamika
mint a kvantummechanika lehetséges interpretációja,
sõt alternatívája. Az elõadás a történeti
leírás mellett megpróbálja felvázolni
az egyes elméletek alapjait, fõ gondolatait, valamint ezek
következményeit is. |
|
Szegedi: Fényes Imre kvantummechanika
interpretációja (winword 6.0 doc)
Az elõadás fóliái
(winword)
|
|
|
|
26
November4:00 PM
6th floor 6.54 |
Ryszard
Wojcicki |
Institute of Philosophy and Sociology, Polish Academe
of Sciences, Warsaw
|
|
MULTI-REFERENTIAL
SEMANTICS |
The talk is related to some results I have presented in my book on
consequence operation published by Kluwer. We expect consequence operation
to preserve truth. Now the idea of truth might be in a sense "multidimentional".
Depending on a reference point one might view the same sentence as either
true of false.
I shall focus on informal (philosophical) questions rather than formal
ones. |
|
|
|
The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then
we hold a 30-60-minute discussion. The language of the presentation is indicated
in the following way:
English
English, except if all participants speak Hungarian
Hungarian
The participants
may comment on the talks and are encouraged to initiate discussion through the
Internet. The comments should be written in the language of the presentation.
The organizer of the seminar: László
E. Szabó (email: leszabo@hps.elte.hu) |
|