October 2001

*Department of HISTORY AND PHILOSOPHY OF SCIENCE* *Eötvös University, Budapest*
Pázmány P. sétány 1/A Budapest, Hungary Phone/Fax: (36-1) 372 2924 Location? The web site of the seminar: http://hps.elte.hu/seminar	Philosophy of Science Seminar *Room 6.54 (6th floor) Monday 4:00 PM*


*Program Preliminary!*		October

1* October 4:00 PM 6th floor 6.54

John Bickle

Department of Philosophy and Neuroscience Graduate Program
University of Cincinnati, Cincinnati, OH, USA

Multiple realization, meet molecular neuroscience

In the philosophy of mind, multiple realization refers to the claim that one and the same psychological kind (property, state, event) is realized in vastly different physical kinds that share nothing of explanatory relevance in common. Although puzzles about the realization relation remain, this claim has acquired consensus status as a true and important premise in an argument against all forms of psychoneural reduction and type identity. In this paper, I challenge the truth of multiple realization based on some recent discoveries in cellular and molecular neuroscience shared across a variety of species and forms of learning and memory. From sensitization and aversive conditioning in fruit flies and sea slugs through hippocampal-mediated memories for context in mammals, the same "second messenger" intracellular biochemical pathway and molecular genetic process underlies specifically the "consolidation switch" from short-term to long-term memory. Furthermore, this single example illustrates a general principle of evolutionary conservatism at the cellular/molecular level that we can expect to find at work in the mechanisms for all psychological processes. Multiple realization, meet molecular neuroscience. The biochemical and molecular-genetic details that carry the bulk of the argument here will be unfamiliar to many philosophers and cognitive scientists. But they reflect the current state of our scientific knowledge. These details thus serve a useful secondary purpose: they inform scientifically-inspired philosophers and cognitive scientists about recent developments in the cellular and molecular core of current mainstream neuroscience.

* The organizer of the seminar wants to apologize to the lecturer and the participants for being absent from the talk of 1 October, because of the ESF Workshop, Bertinoro, Italy.

8 October 4:00 PM 6th floor 6.54

László E. Szabó

Theoretical Physics Research Group of HAS
Department of History and Philosophy Science
Eötvös University, Budapest

A Physicalist Interpretation of Probability

There is no such property of an event as its "probability." Rather, I argue that probability is a derivative concept, supervening on physical quantities characterizing the state of affairs corresponding to the event in question. The term "probability" can be used only collectively: it means different dimensionless [0,1]-valued physical quantities (measures) in the different particular situations. I also argue that probability is not the limiting value of relative frequency, and not even necessarily related to the notion of frequency. In some cases, the conditions of the sequential repetitions of a particular situation are such, however, that the probability (the corresponding physical quantity) is approximately equal to the relative frequency of the event in question. Sometimes we do not know the value of the physical quantity X, corresponding to the probability of an event A. In this case, if we are convinced about the relationship between X and the relative frequency of A, we can measure X by counting the relative frequency of A. Furthermore, I will argue that probability, as a derivative concept, has nothing to do with (objective) indeterminism and, on the other hand, has nothing to do with "lack of knowledge," even if world is deterministic.

_________

Readable version of the seminar talk

Related paper: A Physicalist Interpretation of Probability, Talk presented on the International Interdisciplinary Workshop on Determinism, Ringberg Castle, Germany, June 4 - 8, 2001. (To be published by Imprint Academic, UK.)

15 October 4:00 PM 6th floor 6.54

Ferenc Huoranszki

Philosophy, Central European University, Budapest

Tudomány és metafizika
(Science and metaphysics)

Az elõadás egy meglehetõsen általános, ám mind a filozófia, mind a tudományok számára érdekes kérdést tárgyal: a tudomány és a metafizika viszonyát. A probléma a következõképp fogalmazható meg. Descartes a metafizikát a tudományok alapjának tekintette. Ez azt jelentette, hogy a tudományos tevékenység végtermékét csak akkor tekinthetjük tudásnak, ha az összhangban áll, sõt talán le is vezethetõ, bizonyos metafizikai elvekbõl. E megközelítés alternatívája a szkepticizmus volt. Ha lehetetlen a metafizikai megalapozás, tudományos ismeret (tudás) sem lehetséges. David Hume filozófiai szkepticizmusa részben így értelmezhetõ. A következõ században Kant nyomán a neokantiánusok egy *harmadik utat" fogalmaztak meg. Eszerint a tudományos ismeretek kitüntettek, a filozófia feladata pedig ezek episztémikus megalapozása. Ami viszont a metafizikai elveket illeti, ezek ismeretelméletileg megalapozhatatlanok, ezért *tudománytalanok", és egyáltalában nem tekinthetõk ismereteknek.
A huszadik század elejének számos filozófiai irányzata, köztük a logikai empirizmus, elfogadta ezt a neokantiánus megközelítést. Ismeretelméleti alapul a verifikacionizmus, illetve a különbözõ verifikációs elvek szolgáltak. Kiderült azonban, hogy ezek segítségével a tudományos igazságok sem alapozhatók meg. Nem értelmezhetõk sem a korlátlan általánosításokat megfogalmazó törvények, sem pedig az úgynevezett *elméleti terminusok" használatának jogosultsága. A következõ alternatívával szembesülünk tehát: vagy elfogadjuk a tudományos ismeretekkel kapcsolatos szkepticizmust, vagy pedig elismerjük, hogy a tudományos igazság nem zárja ki a metafizikai elvek értelmességét. Bár azt ma már senki sem állítaná, hogy a metafizika a tudományok megalapozója, azt sokan elismerik, hogy a tudományos elméletek és az (implicit vagy explicit) metafizikai elvek között létezik kapcsolat, illetve hogy nincs jó indok arra, hogy a metafizikai kérdéseket értelmetlennek tekintsük. Az elõadás végén ezt röviden néhány példával szeretnem szemléltetni: az univerzálék, az okság és a modalitás példáját említeném.

______________
Az elõadás témájáról bõvebben olvashatunk Huoranszki Ferenc most megjelenõ könyvében: Modern metafizika, Osiris, Budapest 2001.

29** October 4:00 PM 6th floor 6.54

Sándor Soós

Department of History and Philosophy Science
Eötvös University, Budapest

Mit jelent a "Mit jelent a faj?" kérdés?
(What does the "What do species mean?" question mean? )

A címbe ágyazott kérdés egy speciális fajtából való: egyaránt fölmerül - és egyaránt vitatott - a biológia és a tudományfilozófia területén, s szövevényesen összefonódik a metafizika/ontológia õsrégi problemáival. Speciális helyzetébõl adódóan a válasz számos irányban kereshetõ - más elégítené ki a biológust, s megint más a metaszintû diszciplinák
képviselõjét. Az elõadás fõ célkitûzése éppen annak feltárása, hogy hány ill. hányféle értelmét explikálhatjuk a kérdésnek az eddigi válaszkisérletek, s azon kontextusok alapján, amelyekben gyakran elõfordul. A "species problem" elnevezesû tematika egy olyan, áttekintõ
térképét kívánja megrajzolni, ahol a biológia fajfogalmai, az arisztotelianus és a Quine-i (valamint a kognitív pszichológiai) természeti fajták, a formális ontológia osztály- és individuumfogalmai stb. nyújtanak támpontot a tájékozódáshoz.

** The organizer of the seminar wants to apologize to the lecturer and the participants for being absent from the talk of 29 October, because of a short visit to Holland.

The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we hold a 30-60-minute discussion. The language of the presentation is indicated in the following way:

English

English, except if all participants speak Hungarian

Hungarian
The participants may comment on the talks and are encouraged to initiate discussion through the Internet. The comments should be written in the language of the presentation.

The organizer of the seminar: László E. Szabó (email: leszabo@hps.elte.hu)

Events & News HPS Preprints Seminar's main page