Pázmány P. sétány 1/A
Budapest, Hungary
Phone/Fax: (36-1) 372 2924
Location?
The web site of the seminar: 
http://hps.elte.hu/seminar
 Philosophy of Science Colloquium
Room 6.54 (6th floor)  Monday 4:00 PM


Program              
February



10 February 4:00 PM 6th floor 6.54  
Péter Mekis
Department of Logic
Eötvös University, Budapest

A logikai tér mint szemléleti forma Wittgenstein Tractatusában
Wittgenstein korai filozófiája “a tiszta nyelv kritikájára” tett kísérletként vált a filozófia klasszikusává. Előadásomban a Tractatus kantianizmusát a logikai tér fogalmából kiindulva szeretném tesztelni. Elgondolásom szerint – a szakirodalmi konszenzussal szemben – a logikai tér nem csupán a szimbolikus reprezentáció tere, hanem az észlelésé is; következésképpen ugyanaz a funkciója, mint a szemléleti formáknak Kant transzcendentális esztétikájában.
(Wittgensteint nem kötik közvetlen történeti szálak Kanthoz. A Tractatus híres képelmélete nem kanti kontextusban, hanem a logikai formák russelli elméletének kritikájaként jelent meg. Reális vagy ideális természetűek a logikai formák? E probléma wittgensteini megoldása a történeti távolság ellenére feltűnő párhuzamot mutat azzal, ahogy Kant rövidre zárta a tér és az idő reális vagy ideális volta körüli vitákat.)
Ha tartható az az értelmezés, amely szerint a logikai tér szemléleti forma, annak több fontos következménye van:
1. A logika mintegy a logikai tér geometriája. Az észlelés és a szimbolikus reprezentáció lehetőségfeltételeit ragadja meg; ilyen értelemben transzcendentális.
2. Minden nyelv. Az észlelés és az észleletek nyelvi kifejezése között nincs lényegi különbség; mindkettő a logikai szimbolika törvényeinek van alávetve.
3. A logikai igazságok szemléleti evidenciával bírnak. A talányos wittgensteini megmutatkozás a kanti szemléleti evidencia örököse. Wittgenstein, a közkeletű felfogással szemben, nem kiküszöböli a szintetikus a priori kijelentéseket, hanem felszámolja a szintetikus-analitikus distinkciót. A tautológiák igazságát sajátos logikai szemléletre – a megmutatkozásra – támaszkodva lehet bizonyítani.
A logikai térnek tehát tézisem szerint a szemléleti forma szerepét kell betölteni a Tractatusban. Hogy valóban be tudja-e tölteni, azt a fogalom részletes elemzése mutatja meg. Több, egymással összeegyeztethetetlen kísérlet született a fogalom formális és/vagy szemléletes rekonstrukciójára. (Ezek közül Erik Steniusét, Max Blackét és Robert Fogelinét fogom megvizsgálni az előadáson.) Az egymással nem konzisztens, de egyaránt védhető értelmezések azt mutatják, hogy a Tractatusban is két, egymással összeegyeztethetetlen értelemben szerepel a logikai forma és a logikai tér fogalma. Előadásom végkövetkeztetése az lesz, hogy e két értelem közül csak az egyik alkalmas arra, hogy a szemléleti forma funkcióját betöltse. Az, hogy a Tractatus rendszerében létezik a szemlélet számára hozzáférhetetlen logikai forma is, már a kantiánus értelmezés korlátait mutatja.

17 February 4:00 PM 6th floor 6.54  
Gábor Betegh
Deprtment of Philosophy
Central European University, Budapest

MEGRAJZOLNI A VÉGTELENSÉG TÉRKÉPÉT
Vizuális reprezentációk szerepe az antik kozmológiában
(The role of visual representation in the ancient cosmology)
Az előadás a következô, egymással szorosan összefüggô kérdéseket fogja tárgyalni:

(a) milyen módszerekkel vizualizálták a korai görög szerzôk a kozmoszt illetve annak legfontosabb alkotórészeit?

(b) a vizuális reprezentációk különbözô formái (diagrammok, globuszok, armilláris gyűrűk stb.) milyen szerepet játszhattak az egyes szerzôk fogalom- és elméletalkotásában?

(c) a vizualizálás különbözô módjai mennyiben lehettek hatással a görög kozmológiai diszkurzus fejlődésére, annak specifikus irányára?

A vizsgálat módszertanában azt a fajta „kognitív archeológiát” kívánja alkalmazni, amelyet Reviel Netz The Shaping of Deduction in Greek Mathematics: a Study in Cognitiv History (Cambridge, 1999) címû kiemelkedő jelentőségű munkájában a geometria diszciplinájára dolgozott ki. Netz alapkérdése az, hogy a betûkkel jelzett diagrammok alkalmazása milyen szerepet játszott a görög geometriai gondolkodás, a geometria nyelvének és bizonyítási formáinak kialakulásában. Könnyen belátható, hogy a két- és háromdimenziós ábrázolások központi jeletőségűek voltak nem csak a geometria, de a csillagászat és a kozmológia történetében is. Mi az, amit ebből forrásaink alapján rekonstruálhatunk történeti és episztemológiai szempontból? Mint látni fogjuk, a vizualizálásra történő hivatkozások nem pont ott szerepelnek, ahol azt elvárnánk. Vajon miért?

24 February 4:00 PM 6th floor 6.54  
Loránd Ambrus-Lakatos
Deprtment of Philosophy
Central European University, Budapest

John Rawls: Getting beyond Social Choice Theory
I will present first the main tenets of Arrovian social choice theory, and explain its relationship to decision and game theory. Then I will offer conjectures why it was thought by many that this theory could ground political philosophy. At the end, I will sketch John Rawls' solution to the social choice problem.

The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we hold a 30-60-minute discussion. The language of the presentation is indicated in the following way:
English
English, except if all participants speak Hungarian
Hungarian
The participants may comment on the talks and are encouraged to initiate discussion through the Internet. The comments  should be written in the language of the presentation.

The organizer of the seminar: László E. Szabó (email: leszabo@hps.elte.hu)