Pázmány P. sétány 1/A
Budapest, Hungary
Phone/Fax: (36-1) 372 2924
Location?
The web site of the seminar: 
http://hps.elte.hu/seminar
 Philosophy of Science Colloquium
Room 6.54 (6th floor)  Monday 4:00 PM


Program              
May



5 May4:00 PM 6th floor 6.54   
CANCELLATION!

M r s.   T i b o r   M a d a r á s z   &   G y ö r g y   F a r k a s' seminar
talk originally scheduled for 5 May is postponed through conflicting with the
Putnam Conference!
Mrs. Tibor Madarász & György Farkas
Department of Logic, Eötvös University

A "miért" kérdések szemantikájához és pragmatikájához
(logikai megközelítés)
(On the semantics and pragmatics of "Why?" questions -- a logical approach)
A "miért" kérdések logikájának kidolgozását elsősorban a tudás megszerzésének módjai, az információ kereső procedúrák megalapozása teszi elengedhetetlenné. A miért kérdések centrális jelentőségűek a tudományos magyarázat elméleteiben. A "miért" kérdések logikai elmélete --  szemben más kérdéstípusokkal (eldöntendő, ki? mi? hol? kérdőszós kérdések) -- 
nem tekinthető megelelően kidolgozottnak. Ennek oka valószínüleg a miért kérdések komplexitásában rejlik. 
 
A különböző interrogatív modellek, a kérdés-válasz reláció általános (szemantikai és pragmatikai) elmélete. (Hintikka, Aquist)

A "miért" kérdés-válasz reláció logikai rekonstrukciója. A magyarázat, mint a "miért" kérdésre adandó válasz.

A magyarázat covering-law modellje. (Hempel) A válaszként adott magyarázat oksági és kontrafaktuális feltételei. (Lewis) A "jó" válasz adekvátsági feltétele.  A szemantikailag  illetve  a pragmatikailag adekvát válaszok  megkülönböztetése. (Koura)

Kitekintés: magyarázatok covering-law nélkül, nem oksági magyarázatok lehetősége. 

12 May 4:00 PM 6th floor 6.54 
Günther Fleck

Department of Human and Social Sciences
National Defence Academy, Vienna, Austria

THE ANTI-SCIENCE PHENOMENON:
PSYCHOLOGICAL ROOTS OF RISKY DEVELOPMENTS CONCERNING SCIENCE
In recent years we have been witnessing various movements attacking the position of science. These attacks originated in different domains,such as political and religious fundamentalism, esotericism, or relativism. They all share a more or less radical rejection of science emphasizing their own brand of world view as absolute truth. Some of these attacks on science (e.g., the New Age Movement) may be considered as a reaction against the extreme version of science – scientism. Viewing science as the only way of gaining genuine (true) knowledge, scientism has provoked and promoted anti-scientific movements. Unsatisfied with the position of scientism, even many students and young graduates in the Western culture have become susceptible to modern versions of superstition and pseudo-science. The obvious side-effects are the loss of the ability of critical thinking and the increase of superstitious thinking. This paper offers an attempt to analyse and to understand these movements from a psychological perspective.

19 May 4:00 PM 6th floor 6.54 
János Tanács
Philosophy and History of Science, Technical University of Budapest

Jelentésváltozás versus jelentésállandóság a geometria axiómarendszerei közötti átmenetben
(Change versus invariance of meaning when switching between different axiomatic systems of geometry)
Az előadásban a geometria három, egymással szoros összefüggésben álló axiómarendszerének szemantikai problémáit vizsgálom.
A három vizsgált axiómarendszer a Bolyai-féle abszolút geometria (AGB) axiómarendszere, valamint a kiterjesztéseivel kapott euklideszi (EG), illetve Bolyai-Lobacsevszkij-féle hiperbolikus (nemeuklideszi, NEG) geometria axiómarendszerei. A kérdés első lépésben az, hogy vajon a három axiómarendszer formálisan azonos alapfogalmai azonos jelentésűek-e is egyben?  Ugyanez a kérdés a definiált fogalmak szintjén is felvethető.
Az előadásban két, egymással ellentétes nézőpont rekonstruálásra és konfrontálására teszek kísérletet. Az egyik nézőpont Tóth Imre modellelméleti megfontolásokra alapozott érvelése, amely az alapfogalmak szemantikai invarianciáját képviseli. A másik álláspont értelemszerűen az alapfogalmak szemantikai varianciáját állítja, méghozzá olyan megfontolások alapján, amelyet szemantikai holizmusnak nevezhetünk. Ezt az álláspontot, többek között, David Hilbert neve fémjelzi.
Röviden összegzem az axiómák szemantikai felfogásával kapcsolatos Frege-Hilbert vitát; a vita középpontjában az axiómák „implicit definíciókként” történő felfogása állt. Megmutatom, hogy Hilbert az axiómarendszerekkel összefüggésben, a várakozásokkal ellentétben, nem „szuperformalista” álláspontot tett magáévá (amely az axiómákat minden jelentést nélkülöző jelek halmazának tekinti), hanem mind elvi síkon, mind konkrétan, választott példáival a szemantikai holizmust, és az alapfogalmak szemantikai varianciáját képviselte. 
A szemantikai invarianciát, illetve varianciát képviselő álláspontok hátterében álló jelentésfelfogások legfontosabb ismérveinek vázolását követően a definiált fogalmak szintjén előálló problémák vizsgálata felé fordulok. Evert W. Beth és Alfred Tarski definiálhatósággal/definiálhatatlansággal kapcsolatos eredményeit felhasználva a definiált fogalmak szemantikai holizmusa mellett érvelek. Beth és Tarski módszerét elemezve kiderül, hogy az alapfogalmak jelentésének invarianciáját képviselve a definiált fogalmak szintjén a szemantikai varianciát és a definiált fogalmak szemantikai holizmusát kell képviselnünk az axiómarendszerek közötti átmenetben. Ez az alapfogalmak szemantikai invarianciáját képviselő álláspontok, például Tóth Imre álláspontjának inkoherens jellegét mutatja, amely így hátrányba kerül a másikkal szemben: mást képvisel az alapfogalmak, és mást a definiált fogalmak szintjén.

26 May 4:00 PM 6th floor 6.54 
György Kampis
History and Philosophy of Science, Eötvös University, Budapest

Aktív percepció
(Active perception)
A kognitív tudomány és a kognitív idegtudomány egyre inkább felismeri az organizmus és a környezet közötti kölcsönhatások jelentőségét, ami a percepciót és a cselekvést a kognitív kutatás középpontjába helyezi. A két aspektus összekapcsolása azonban ma meg hiányzik, vagy legalábbis töredékes. Ennek hiányában, a perceptuális kogníció jelenlegi megközelítései általában megállnak annál, amit az "utazó szem" metaforával fejezhetünk ki. Az előadás egy aktív percepciós modellt fogalmaz meg a viselkedés etológiai modellje meg kauzális megfontolások alapján. Megbeszéljük az aktív percepció különféle vonásait és az elme, illetve az agy szamara felállított követelményeit.

Az aktív percepciót úgy értem, mint olyan folyamatot, amelyben a különféle akciókülönfélek és az általuk közvetlenül vagy közvetve kiváltott éészleletekszleletek egyetlen, oszthatatlan, komplex tér- és időbeni egységet alkotnak, melyet epizódusnak nevezek. Az epizódusokat különféle szempontból fogom jellemezni: mint a különféle szenzoros modalitások kombinációját, mint kauzális struktúrákat, és mint a narratívumok alapját.


The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we hold a 30-60-minute discussion. The language of the presentation is indicated in the following way:
English
English, except if all participants speak Hungarian
Hungarian
The participants may comment on the talks and are encouraged to initiate discussion through the Internet. The comments  should be written in the language of the presentation.

The organizer of the seminar: László E. Szabó (email: leszabo@hps.elte.hu)