A miért kérdések logikájának kidolgozását elsősorban a tudás megszerzésének módjai, az információ kereső procedúrák megalapozása tette (teszi) elengedhetetlenné. A miért kérdéseknek centrális szerepe van a tudományos magyarázat elméleteiben. A miért kérdéseket általában információkereső kérdésekként értelmezik. Az információ alapvető fogalom a kérdés válasz reláció bármely akceptálható elméletében.
A miért kérdések elemzése előtt a kérdések logikájának, szemantikájának és pragmatikájának néhány alapvető eredményét felvázoljuk. Ezek az eredmények a miért kérdések logikájának elméleti bázisául is szolgálnak.
A miért kérdések sokfélék. Sokféleségükből adódóan több mechanizmus párhuzamos vagy akár együttes működésére van szükség feldolgozásukhoz.
A miért kérdések megválaszolása a kontextus függvénye. A miért kérdések kontextusa azonban vala milyen információ kereső kutatás. A kontextusok radikális különbsége az információ kereső módszerek és az ismeretek, a tudás különbségeiből adódik. Más fajta információt, más módszerekkel keres a tudományos kutató és a hétköznapi ember (még ha személyük éppen azonos is). Céljaik és módszereik különbsége tükröződik nyelvhasználatukban. Nem kérdéseik szintaxisa különbözik, és nem is csak a szóhasználatuk. Néhány esetben szóról-szóra azonos kérdésekre különböző választ fognak elfogadni.
A kérdések logikai, szemantikai és pragmatikai feldolgozása e különbség legfontosabb oka.
A legfontosabb érintett elméletek:
1. A kérdés-válasz reláció általános szemantikai elmélete
1.1 A direkt és indirekt kérdések és válaszok fogalma
1.2 A konklúzív válasz fogalma
1.3 A kérdéstípusok szerkezete
1.5 A lehetséges válaszok pragmatikai megközelítése
1.6 A kérdések keletkezése deklaratív mondatokból
2. A miért kérdések általános természetéről
2.2 A magyarázat relativitása, kontestusfüggősége
2.3 Az átfogó törvény elv Hintikka miért kérdés koncepciójában
2.4 A miért kérdés és az abdukció problémaköre
2.5 A magyarázat és a Hempel doktrína univerzalitása
3. A miért kérdések és a kontrafaktuálisok
3.1 A miért kérdések egységes kezelésének igénye
3.2 A kontrafaktuálisok szemantikája
3.3 Lewis okság és magyarázat elmélete
3.4 Akkomodáció és a kontrafaktuálisok
|