History and Philosophy of Science
Eötvös University, Budapest
Philosophy of Science Colloquium
Room 6.54 (6th floor) Monday 4:00 PM
Pázmány P. sétány 1/A  Budapest Phone/Fax: (36-1) 372 2924 Location?



May/June
2004


3 May  4:00 PM   6th floor 6.54   
Mund Katalin
 Eötvös Loránd University, Budapest
 
Hogyan hisznek a biológushallgatók?
(How do biology students believe?)
Vallás és evolúció viszonya a XIX. század óta aktuális kérdés. Az evolúciós polémia az elmúlt évtizedben Magyarországon is egyre erősödni látszik, ezért úgy gondoltam, érdemes megvizsgálni, miként vélekednek a kérdésről azok, akik konkrét ismeretekkel is rendelkeznek a témáról (ti. akik tisztában vannak az evolúció fogalmával, tanulnak róla, laboratóriumokban figyelemmel kísérhetik, stb.), akiknek attitűdjét tehát nem egyszerűen valamely világkép iránti elköteleződés formálja.
A kutatást a Vallás és evolúció a XX. századi és a jelenkori Magyarországon című NKFP keretében (témavezető: Kampis György) folytatom, melynek első lépéseként a 2003-as tanév őszi féléve során az ELTE TTK hallgatói között végeztem kérdőíves felmérést. A kérdőívet 369 diák töltötte ki, elsős és negyedéves hallgatók, akik közül 306 biológiát tanul, 63 fő pedig a TTK valamely más szakára jár. A kutatás során a következő kérdésekre kerestünk választ:
1.    Hogyan vélekednek a hallgatók a tudományról általában, azaz úgy gondolják-e, hogy a tudomány biztos ismereteket szolgáltat, avagy kétségek is felmerülhetnek ezzel kapcsolatban? Minthogy a kutatás elsősorban a biológushallgatókra irányult, a kérdést tovább pontosítottuk, és az evolúcióra vonatkozó vélekedésükre is rákérdeztünk.
2.    Mennyire és milyen módon vallásosak a hallgatók? Feltételeztük, hogy a vallásosság és a tudomány megbízhatóságába vetett hit összefügg, azaz a vallásos hallgatók kevésbé tartják kizárólagos érvényű világmagyarázatnak a tudományt, mint a nem vallásos hallgatók. Különösen erős negatív attitűdre számítottunk az evolúció elméletével kapcsolatban.
3.    Végezetül azt kívántuk megtudni, milyen fokú inkonzisztencia jelenik meg a vallásos hallgatók gondolkodásában, amikor az evolúcióról vagy általában a tudományról elmélkednek. Jelent-e problémát számukra, hogy a két látszólag ellentmondásban álló világmagyarázatot összehangolják? Egyáltalán látnak-e ellentmondást a két magyarázat között? Valamint: Miféle módon kísérelik meg a két rendszer összebékítését, ha egyáltalán tesznek ilyen kísérletet?
Az előadásomban a kutatás eddigi eredményeit ismertetem.

10 May  4:00 PM   6th floor 6.54   
  Tamar Szabó Gendler
Department of Philosophy, Cornell University
and Collegium Budapest
 
Imaginative Resistance Reconsidered
In general, an author can make something true in a story by a simple actof stipulation, and thereby bring the reader to imagine that thing. So,for example, when Conan Doyle writes that Sherlock Holmes lives at 221bBaker Street, he thereby makes it true in the context of the Holmesstories that Holmes lives at that address, and, under normalcircumstances, he thereby does everything it takes to bring thecooperative reader to imagine such a scenario. But, interestingly, thereseem to be cases where this sort of authorial prerogative breaks down.One such class of cases, noticed by Hume, and discussed more recently bya number of authors (Moran 1990, Walton 1994, Gendler 2000), are casesinvolving deviant morality: while for the most part, we have no troublefictionally entertaining all sorts of far-fetched and implausiblescenarios, we seem to encounter certain impediments when we are asked toimagine fictional worlds that we take to be morally deviant. This puzzlehas come to be known as the <i>puzzle of imaginative resistance.
In earlier work (Gendler 2000 -- available at http://www.people.cornell.edu/pages/tsg3/imagresist.pdf) defended an account of this puzzle which traced the source of ourunwillingness to imagine morally deviant scenarios to a general desirenot to be manipulated into taking on points of view that we would notreflectively endorse as authentically our own. Since then, a largeliterature has emerged on the topic, which has brought out a number ofways in which my initial account was radically inadequate to thephenomena at hand. In this paper, I will try to offer a new account ofimaginative resistance that deals with these objections.

17 May  4:00 PM   6th floor 6.54   
  George Gabor
Department of Mathematics and Statistics, Dalhousie University
 
Classical Statistics: Smoke and Mirrors
Classical (orthodox, frequentist) statistics is, and has been for acentury, the ruling inferential paradigm in statistical thinking and thesciences that make use of statistical methods. In its present form, it isan incoherent mélange of Neyman-Pearsonian rigidity made palatable by someFisherian sanity. At its foundation lie a misguided physicalisticinterpretation of probability as frequency; two well hidden but, whenrevealed, simple mistakes, and a never explicitly spelled out dogma thatthe two mistakes combined would somehow lend the logic on its feet. In thefirst half of the talk, I will try to show that probability-as-frequencyis untenable, and that the fundamental dogma is fatally flawed. Characteristically perhaps, it was not so much statisticians but a groupof physicists who attempted to address and redress these problems byrethinking the concepts of probability and inference (their work is stilllargely unknown by statisticians). In the second half of my talk, I willpresent the result of their work which identifies probability as anextension of Aristotelian logic, and Bayesian inference as the onlyreasoning consistent with a few very weak and eminently reasonabledesiderata.

An extended version of my talk: PDF

4 June  2:00 PM   6th floor 6.54   
  István Karsai
Department of Biological Sciences, East Tennessee State University
 
Megjelenő mintázatok rovartársadalmakban
(Emergent Patterns in Insect Societies)
A rovartársadalmak komplex önorganizált rendszerek. A rovaregyedek intelligenciája meglehetősen mérsekelt, ugyanakkor a kolónia mint egész mégis képes komplex épitményeket létrehozni és optimális, nagyléptékű döntéseket hozni. Az igazi kihívás olyan elemi ("bottom up") modellek megépítése, amelyek képesek áthidalni ezt a látszólagos ellentmondást. Az eloadó az önorganizációs megközelítés rövid áttekintése után saját kutatásait mutatja be ezen a tudományterületen.


The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we hold a 30-60-minute discussion. The language of the presentation is indicated in the following way:
          English
    English, except if all participants speak Hungarian
          Hungarian
The participants may comment on the talks and are encouraged to initiate discussion through the Internet. The comments  should be written in the language of the presentation.

The organizer of the colloquium for the academic year 2003/2004: Miklós Rédei  (email: redei@hps.elte.hu)