Témavezető:

Kampis György (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

biológiát tanulóknak

Rövid leírás:

Minden, ami körülötte érdekes, de legfőként történeti kutatás.

Témavezető:

Kutrovátz Gábor (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

matematikát tanulóknak

Rövid leírás:

A görög matematika a tudománytörténet egyik "állatorvosi lova": bár rengeteg kutatás tárgyát képezte, a vele kapcsolatos álláspontok igencsak változatosak. Kutatói gyakran keveredtek vitába, és ezen viták sokszor hoztak felszíre alapvető kérdéseket részben a matematikai tudás természetével, részben a tudománytörténet módszereivel és céljaival kapcsolatban. E viták tanulmányozása kitűnő lehetőséget nyújt a tudománytörténet-írás néhány fontos problémájának és kérdésének vizsgálatához, valamint a matematika gyökereiről való elmélkedéshez. A téma feldolgozásához az angolul olvasás képessége erősen ajánlott.

Témavezető:

Kutrovátz Gábor (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

főként csillagászatot, fizikát tanulóknak

Rövid leírás:

A tudománytörténet ún. kopernikuszi fordulatát ma főként a modern kor tudománytörténészei által megfogalmazott közhelyek kínálta formában ismerjük. Egy TDK munka célja lehet a fontos esemény szellemi kontextusának közelebbi és közvetlenebb megismerése, feldolgozása, elsősorban a forrásmunkákban megfogalmazott érveken és ellenérveken keresztül. Elsődlegesen Kopernikusz De revolutionibusának tanulmányozását ajánlom Ptolemaiosz Almagestjével összehasonlítva, főként a művek első könyveiben kifejtett kozmosz-szerkezetek pontról pontra történő összehasonlítását az egymásnak feszülő érvek rekonstrukcióján keresztül. A munkához szükség van idegen nyelvek ismeretére, az eredeti forrásnyelvek ismeretének hiánya esetén egy elrejedt tudományos alapnyelv, leginkább az angol olvasási képességére.

Témavezető:

Martnás Katalin (Atomfizika Tanszék)

Ajánlás:

főként fizikát és/vagy matematikát tanulóknak

Rövid leírás:

Farkas Gyula (1947, Pusztasárosd - 1930, Pestszentlőrinc) a legjelentősebb magyar elméleti fizikusok sorába tartozik, de munkássága a matematika egyes részterületeire is számottevő hatást gyakorolt. Azon nagy magyar tudósok közé tartozott, akik a lehető legközvetlenebbül reagáltak a fizika átfogó változásaira. Einsteinről és a relativitáselméletről Magyarországon elsőként tartott egyetemi előadást. Nemzetközileg ismertté a termodinamikai eredményeivel vált. 1950-es évekre esik Farkas Gyula eredményeinek matematikai szempontú újrafelfedezése. A virtuális munkára irányuló kutatásai kapcsán kidolgozott matematikai apparátus tette Farkas Gyulát a lineáris egyenlőtlenségek elméletének klasszikusává, s ennek nyomán vált a lineáris programozás, a játékelmélet és az optimalizáció előfutárává. Mindezen érdemek ellenére Farkas Gyula neve még nem foglalta el az őt megillető helyet a magyar tudományos-tudománytörténeti köztudatban. Egy TDK dolgozat kitűnő és hatékony lehetőséget nyújt a Farkas-kutatásba való érdemi bekapcsolódásra.

Témavezető:

Munkácsy Katalin (TFK Matematika Tanszék)

Ajánlás:

matematika tanár szakosoknak

Rövid leírás:

A feladat a matematikatörténet és a matematika oktatásának viszonyához kapcsolódik.

Témavezető:

Munkácsy Katalin (TFK Matematika Tanszék)

Ajánlás:

matematikát tanulóknak

Rövid leírás:

A ma általánosan alkalmazott algoritmusoktól eltérő eljárások a számtani alapműveletek végzésére, kialakulásuk, történetük, összefüggéseik a kultúra más elemeivel.

Témavezető:

Oláh Anna (Bolyai Pedagógiai Alapítvány)

Ajánlás:

matematikát, fizikát tanulóknak, a magyar tudománypolitika történetete iránt érdeklődőknek

Rövid leírás:

A Bolyaiak iránt érdeklődők körében köztudomású, hogy Bolyai Farkas a MTA levelező tagja volt. Jelölésének és tagságának azonban érdekesek az előzményei. (I) Az Aranka György-féle Nyelvmívelő Társasági tagja, másokkal együtt akadémiai tervezet ír egy felállítandó magyar tudós társaság célkitűzéseiről, feladatairól. (II) Kapcsolata Döbrentei Gáborral, az Erdélyi Múzéum szerkesztőjével (1814), aki később a MTT titoknoka lesz. (III) Bolyai Farkas matematikai és egyéb kiadványai, amiket a MTT-nak küldött, azok fogadtatása. (IV) Hogyan, melyik osztályba és milyen munkáért válik Bolyai Farkas a MTT levelező tagjává? (V) Döbrentei Gábor javaslattétele a két Bolyai akadémiai tagságával kapcsolatosan. (VI) Bolyai Farkas kapcsolata Toldy Ferenccel, a MTA titoknokával. (VIII) Bolyai Farkasnak a MTT-hoz küldött szakvéleményei különféle természettudományos kérdésekben. (IX) Bolyai Farkas és Széchenyi István vélekedése egymásról. (X) Kikkel és milyen személyes, tudományos kapcsolatban állt Bolyai Farkas a MTT tagjaival és milyen tudományos, társadalmi, nemzetpolitikai kérdésekben próbálta érvényesíteni véleményét? -- A kutatáshoz felhasználható források: 1. Ács Tibor: Bolyai Farkas akadémiai levelező tagságának történetéhez. In: Egy halhatatlan erdélyi tudós-Bolyai Farkas. Akadémiai Kiadó, 2002. 2. További források: lásd a következő témaleírást ("A Bolyai kézirathagyaték és a MTA ezzel kapcsolatos vizsgálatai").

Témavezető:

Oláh Anna (Bolyai Pedagógiai Alapítvány)

Ajánlás:

matematikát tanulóknak, a magyar tudománypolitika történetete iránt érdeklődőknek

Rövid leírás:

(I) Az "Appendix" fogadtatása francia, német, amerikai szakmai körökben Bolyai János halála után. (1867-től, annak felfedezésétől a Gauss hagyatékban.) (II) Miért, mikor, milyen körülmények között kerültek az addig Marosvásárhelyen őrzött kéziratok a MTA-hoz? (III) A bordeuax-i és a római akadémiák levelezése a MTA-val a kéziratok ügyében. (IV) Eötvös József, Pauler Tivadar, Arany János szerepe a Bolyai kéziratok vizsgálatában és értékelésében. (V) Kik voltak a kéziratvizsgáló bizottság tagjai, milyen szakvéleményeket adtak az átvizsgált iratokról? (VI) Az "Appendix" magyar fordításáról készült szakavélemény. (VII) A Bolyai kéziratok kutatási lehetőségei napjainkban a MAT kézirat-, mikrofilmtárában. (VIII) Bolyai Farkas és János annotált kézirat-katalógusai. -- A legfontosabb forrásmunkák: (1) Bolyai kéziratok, a Bolyai kutatás iratai, a MTA korabeli levelezése a Bolyiak kézirataival kapcsolatban, a MTT ülésein készült jegyzőkönyvek stb., amik a MTAK Kézirattárában találhatóak. (2) Fráter Jánosné: A Bolyai-gyűjtemény. A MTAK Kézirattárának katalógusai. 4. 1968. (3) Dávid Lajos: A két Bolyai élete és munkássága, Gondolat Kiadó, 1979. (4) Vekerdi László: "A tudománynak háza vagyon". Reáliák a Régi Akadémia terveiben és működésében. Budapest, 1996. (5) A Magyar Tudós Társaság évkönyvei (1831-től). (6) www.bolyaitestamentum.hu -- A kiadványok és az évkönyvek a MTA Könyvtárában és Kézirattárában egyaránt megtalálhatóak és olvasóteremben használhatóak.

Témavezető:

Radnai Gyula (Általános Fizika Tanszék)

Ajánlás:

fizikusoknak, geofizikusoknak, fizika szakos tanároknak

Rövid leírás:

Az lenne a hallgató feladata, hogy az illető tudós-tanár publikációit, valamint a családnál és másutt - például volt munkahelyén - fellelhető dokumentumokat kutassa fel, másolja vagy fotózza le, s ezek alapján írja meg a dolgozatot. Kiválasztottam húsz olyan személyt, akik - más-más okból - mind érdekesek lehetnek, de szóba kerülhetnek természetesen mások is. A javasolt személyek (születési sorrendben): Bartoniek Géza (1854-1930), Szabó Gábor (1876-1956), Zemplén Győző (1879-1916), Nagy L. József (1882-1962), Selényi Pál (1884-1954), Rybár István (1886-1971), Porcsalmy Zoltán ( 1890-1968), Náray-Szabó István (1899-1972), Bay Zoltán (1900-1992), Csekő Árpád (1902-1993), Kunfalvi Rezső (1905-1998), Vermes Miklós (1905-1990), Párkányi László (1907-1982), Huszka Ernőné (1907-2001), Tarján Imre (1912-2000), Turchányi György (1913-2001), Pócza Jenő (1915-1975), Cornides István (1920-1999), Szabó János (1925-1990), Györgyi Géza (1930-1973)

Témavezető:

Rédei Miklós (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

matematikát, fizikát, számítástechnikát tanulóknak

Rövid leírás:

John von Neumann (1903, Budapest, 1957, Washington), was a brilliant mathematician who contributed not only to almost all branches of mathematics but was the creator of many new fields and mathematical disciplines, and was also an extremely influential adviser to the political-military establishment of the U.S.A. during and after the second World War. A brief review of von Neumann's life and his views on the nature of mathematics is described in M. Redei: "John von Neumann 1903-1957" European Mathematical Society Newsletter, March 2004, 17-20 ( preprint pdf file). Students interested in history of 20th Century science (especially mathematics and mathematical physics) are welcome to work with me on different aspects of von Neumann's life and work.

Témavezető:

Ropolyi László (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

matematikát, fizikát vagy számítástechnikát tanulóknak

Rövid leírás:

Eleai Zénon az i. e. V. században apóriákat (nehéz kérdéseket) konstruált, amelyekkel az volt a célja, hogy tanulmányozásuk megfelelően nyilvánvalóvá tegye: nincs mozgás és nincs sok, csak a változatlan egy létezhet. Zénon gondolatmenete logikus és világos, az eredmény azonban nyilvánvalóan ellentmond tapasztalatainknak. Az ebből az ellentmondásból származtatott paradoxonok a tudományos gondolkodás történetének gyakori szereplői. Így pl. szükségszerűen találkozunk velük a matematika alapjainak és a mozgások fizikai értelmezésének tanulmányozása során. Sokan azt gondolják, hogy Zénon paradoxonait a modern tudomány már - úgymond - "megoldotta", és jelenleg már nincs tudományos jelentőségük. Valójában azonban arról van szó, hogy bizonyos esetekben és sajátos formákban képesek vagyunk ugyan kezelni a zénoni problémákat, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat, hiszen nagyon lényeges összefüggéseket fogalmaznak meg. A javasolt kutatási téma egyes Zénon paradoxonok történeti, ill. logikai rekonstrukcióját, a kérdéses paradoxon centrális problémájának szokásos tudományos szemléletmódjait, az esetleges "megoldások" vizsgálatát, és a paradoxon tanulmányozásából adódó további lehetséges tudományos szemléletmódok ill. eredmények bemutatását foglalhatná magába. Matematikai, fizikai, számítástechnikai ismeretek hasznosak lehetnek, mivel elsősorban ezeken a területeken lehet könnyebben eredményeket elérni.

Témavezető:

Ropolyi László (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

matematikát, fizikát tanulóknak

Rövid leírás:

Tisza László a múlt (!) század elején Budapesten született s itt is járt iskolába. Magyarországon, majd Németországban tanult matematikát és fizikát, később Landau mellett is dolgozott Harkovban, majd Párizsba és végül az USA-beli Bostonba került, ahol az MIT-n dolgozott évtizedekig, jelenleg a fizika nyugalmazott professzora. Leghíresebb eredményei közé tartozik a szuperfolyékonyság egyik első magyarázó elmélete, leghíresebb műve - a "Generalized Thermodynamics" - az egyik legjobb termodinamikakönyv. Kutatási tevékenysége során azt a sajátos "módszert" alkalmazta, hogy a fizikai problémához gyakran inkább létrehozta (és nem egyszerűen felhasználta) a szükséges matematikát, így nála a matematika, a fizika (és a filozófia) tudatosan egymást kiegészítő szerepet játszanak a tudományos elméletek felállításában. A javasolt kutatási téma Tisza életét és munkásságát dolgozná fel, különös tekintettel sajátos és eredményes kutatási módszerére. Fizikai és matematikai előismeretek segítséget jelentenek a téma sikeres művelésében.

Témavezető:

Szegedi Péter (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

fizika tanárszakosoknak

Rövid leírás:

Milyen fizikatörténeti számítógépes szemléltetű anyagok vannak a nagyvilágban és itthon? Anyagok összeállítása. Hogyan lehet ezeket hasznosítani az oktatásban?

Témavezető:

Szegedi Péter (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

fizikát tanulóknak

Rövid leírás:

A XX. század második felének jelentős tudományfilozófusai - tudománytörténeti példákkal is érvelve - szinte mind azt állítják, hogy az elmélet elsődleges a kísérlethez képest. A feladat megvizsgálni egy más oldalról jól ismert történeten, hogy ez ebben az esetben is elmondható-e (lehet, hogy nem). A múlt század közepén egy üvegfúvó mester - na jó, egy fizikus is volt a környéken - talán a színképvizsgálatok megkönnyítésére kételektródos, ritkított levegőjű, illetve gázzal feltölthető üvegcsöveket kezdett el gyártani. Ezeket eleinte - és mások még ma is - díszként árusította, de azután valóban használták őket színképelemzésre is. Azonban nemcsak arra. Ennek a csőnek a különböző fajtáit használták később világításra (neon), katódsugarak, röntgensugarak előállítására stb. Vagyis ennek segítségével fedezték fel az elektront, a fényelektromos hatást, következményeiben az anyag diszkrét szerkezetét, a kvantumos effektusokat. Ennek köszönhetjük a rádiócsöveket, a képcsövet stb. Hogyan kezdték el azonban magyarázni ezeket az eleinte kétségkívül igen rejtélyes jelenségeket? Valóban voltak hozzá előzetes elméleti koncepciók, vagy éppen ellenkezőleg, az új jelenségek sokasága váltotta ki az elméleti forradalmat? Az eredeti cikkek tanulmányozásához valószínűleg szükség lesz a német nyelv ismeretére.

Témavezető:

Zemplén Gábor (BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék)

Ajánlás:

főleg biológia, fizika, esetleg matematika vagy pszichológia szakosoknak

Rövid leírás:

A cél a szak- és nyelvismeret függvényében kidolgozni egy, a látáselméletek fejlődéséhez kapcsolódó témát. Ajánlatok: a görög (illetve latin) színterminusok; a geometrikai optika az ókorban; a középkori optika Grosseteste és Roger Bacon munkáiban (az arab tudomány hatása, különös tekintettel Alhazenre); a fordított, kicsinyített kép feldolgozása a tizenhetedik században (Kepler, Descartes, Leonardo, ...); optikai illúziók (Berkeley, Descartes, stb.); Newton optikai írásai; a fiziológiai optika születése (a romantika lázadása, Goethe, Schopenhauer); a kvantitatív korszak: a XIX. sz-i pszichológia; színelméletek: Hering elmélete és a Young-Helmholtz elmélet.

Témavezető:

Zemplén Gábor (BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék)

Ajánlás:

bármilyen szakosoknak

Rövid leírás:

Szaknak, előképzettségnek és nyelvismeretnek megfelelő téma válsztása. Lehet pl.: Oersted munkássága (avagy mi köze a világléleknek az elektromágnesességhez); az angol romantikusok, Coleridge és tudományos kapcsolataik (Humphry Davy); Goethe természetszemlélete; Novalis; a neptunizmus és vulkanizus harca a földtanban; Darwin előtti fejlődéselméletek, és még rengeteg egyéb téma.

Témavezető:

E. Szabó László (Elméleti Fizika Tanszék)

Ajánlás:

fizika, matematika és csillagász szakosoknak

Rövid leírás:

Az antropikus elv az elmúlt évtized kozmológiai elméleteinek egyik olyan mellékterméke, amely joggal került a filozófiai irodalom fókuszába. Az elv nem kevesebbet állít, mint hogy az univerzum fejlődésének nagyon korai pillanatában bizonyos fizikai állandók olyan "finoman" lettek hangolva, hogy ezzel lehetőség teremtődjék az emberi életnek a Földön történő megszületésére. Ez a finom hangolás, szól az elv (legalábbis az erősebb változata), nem lehet a "véletlen" műve, hanem csak valamilyen "alkotó elme" munkája. Az antropikus elv ilyen módon csatlakozik ahhoz az érvrendszerhez - egyik reprezentánsa a keresztény filozófus Richard Swinburne -, amely a Bayes-i confirmáció elmélet felhasználásával igyekszik "bizonyítani" Isten létezését. A TDK munka keretében, a vonatkozó irodalom feldolgozásával, arra keresünk választ, hogy helyénvaló-e a Bayes-i confirmáció elmélet ilyetén alkalmazása, valamint értelmesek-e az antropikus elvben hivatkozott valószínűségek.

Témavezető:

E. Szabó László (Elméleti Fizika Tanszék)

Ajánlás:

fizikát tanuló hallgatóknak

Rövid leírás:

"Prizma-modell" néven Arthur Fine 1982-ben egy olyan megoldást javasolt az EPR-Bell problémára, és általában a kvantummechanika lokális-realista interpretációjára, amelyről, mint később ő maga kiderítette, már Einstein is említést tett egy 1936-os cikkében, illetve néhány Rosenhez és Schrödingerhez írt levelében. E megoldás nem kapott különösebb visszhangot, sőt maga Fine sem vette igazán komolyan, hiszen későbbi cikkeiben úgy ír a Bell-tételről, mintha az Einstein-Fine-interpretáció nem is létezne. Ennek oka, hogy tévesen, Fine ezt a megoldást a valóságban végrehajtott kísérletekben használt detektorok nem 100%-os hatásfokával hozta kapcsolatba. Úgy tűnik azonban, az Einstein-Fine interpretációnak semmi köze nincs a detektorok hatásfokának sokat diszkutált problémájához. A valóságban elvégzett EPR-Bell kísérletek elemzése azt mutatja, hogy e kísérletek logikai szerkezetüknél fogva teljesen kompatibilisek az Einstein-Fine-interpretációval, amely viszont tökéletesen feloldja az EPR-Bell paradoxont. A TDK munka két lehetséges kérdésre irányulhatna: 1) rekonstruálni az irodalom alapján, hogy mi is volt Einstein álláspontja a kvantummechanika statisztikus interpretációját illetően, és/vagy 2) egy kvantumoptikában már valamelyest jártas hallgató áttekinthetné a folyó EPR típusú kísérleteket abból a szempontból, vajon kompatibilisek-e az Einstein-Fine-interpretációval.

Témavezető:

E. Szabó László (Elméleti Fizika Tanszék)

Ajánlás:

fizikát, matematikát hallgatóknak

Rövid leírás:

A Reichenbach-féle közös-ok elv szerint minden a világban tapasztalható korreláció, ha nem direkt kauzális kapcsolat eredménye, akkor létezik egy közös-ok, amely a korrelációt megmagyarázza. A közös-ok fogalmát egy stochasztikus elméletben Reichenbach pontosan definiálta. Amit eddig tudunk: 1) nem létezik lokális közös közös-ok-rendszer (és persze közös-ok) az EPR-Bell szituációra. Felmerült a kérdés, hogy 2) vajon létezik-e nem-közös közös-ok-rendszer. A közelmúltban sikerült azt bebizonyítani, hogy 3) létezik nem-közös, nem feltétlenül lokális közös-ok. Továbbá sikerült kimutatni, hogy 4) létezik nem-közös "majdnem lokális" közös-ok, ahol "majdnem lokális" alatt az értendő, amit eddig szokás volt lokalitás címén megkövetelni az irodalomban. A lokalitásnak azonban trükkösebb sérülései merültek fel. Komputeres analízis azt mutatja, hogy 5) nem találni nem-közös, valóban lokális közös-okot, sőt, közös-ok-rendszert. A TDK munka keretében azt kellene egzaktul bebizonyítani, hogy nem létezik nem-közös, valóban lokális közös-ok/közös-ok-rendszer. Ezzel voltaképpen a Bell-tétel egy erősítését bizonyítjuk.

Témavezető:

Kampis György (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

főként biológiát tanulóknak

Rövid leírás:

Fajok közötti összehasonlító vizsgálatok a komplex tudati korrelátumok tanulmányozására. Lehetséges tevékenységek: irodalmazás, adatbázis fejlesztés, (esetleg) kísérleti munka.

Témavezető:

Kampis György (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

biológiát tanulóknak

Rövid leírás:

Evolúciós kutatás, részfeladatokkal az ökológia, növény-és állattan, a populációs elméletek, az evolúciógenetika és az „evo-devo” határvidékén (bármelyik vagy több is választható).

Témavezető:

Kampis György (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

biológiát vagy matematikát vagy programozást tanulóknak

Rövid leírás:

Számítógépes modellezés rész- és komplex feladatokkal Java alapú RePast környezetben, fejlett kényelmi eszközökkel. Lehetséges tevékenységek: modellező, modellező programozó, programozó.

Témavezető:

Kutrovátz Gábor (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

matematikát tanulóknak

Rövid leírás:

A modern matematika "klasszikus" felfogását a következő főbb ismérvekkel szokás jellemezni: formalista (a matematika "igazi" nyelvét axiomatikus-deduktív formális rendszerekkel azonosítja), platonista (hisz a matematikai igazások objektív, örökérvényű fennállásában, vagyis egyfajta tiszta matematikai "igazságbirodalomban"), fundácionalista (érdekelt a matematikai tudás megalapozásában), internalista (a matematika vizsgálatából kizár minden matematikán kívüli szempontot és módszert). A feladat itt néhány (vagy akár egy) olyan szerző tanulmányozása, aki valamilyen szempontból bírálat alá veszi a klasszikus felfogást (pl. Lakatos Imre, Pólya György, David Bloor, Wittgenstein, stb.). Ajánlott a klasszikus matematikafilozófiai iskolák felfogásának ismerete - ez alapszinten elsajátítható akár magyar nyelvű irodalomból is, de az angolul olvasás képessége ajánlott.

Témavezető:

Kutrovátz Gábor (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

bármely szakosoknak

Rövid leírás:

1996-ban Alan Sokal amerikai fizikus egy olyan cikket adott le az ún. "culture studies" folyóiratok egyikének, amelyik az "ellenség", vagyis a posztmodern filozófiai áramlatok köntösébe bújtatott titkos paródia volt. A kísérlet sikerült: a szerkesztők nem vették észre a tréfát, és leközölték a valójában teljesen értelmetlen cikket. Sokal ezzel azt akarta bizonyítani, hogy a posztmodern szerzők úgy hivatkoznak lépten-nyomon a természettudományokra és a matematikára, hogy sem nekik, sem pedig az olvasóknak a leghalványabb fogalmuk sincs ezen tudományok valódi tartalmáról, és ezért a szerzők intellektuális "csalásokat", "visszaéléseket" követnek el. A botrány óriásra nőtt, a megítélés azonban nem volt és ma sem egyértelmű. Feladat a hírhedt botrány feldolgozása és önálló értékelése, vagy pedig hátterének, illetve utóhatásánának vizsgálata. Angolul kell tudni olvasni.

Témavezető:

Kutrovátz Gábor (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

bármely szakosoknak

Rövid leírás:

A téma keretében a tudomány/áltudomány problematika kerül terítékre. Míg számos tudományfilozófiai, tudománytörténeti és tudományszociológiai megközelítés próbál kritériumot találni arra, hogy hogyan tudjuk elválasztani az értelmes tudományos tevékeységet az értelmetlen áltudományoskodástól, ezek az elméleti kritériumok a legtöbb konkrét esetben nem alkalmazhatók sikeresen. Pedig a kérdés vizsgálata különösen fontos ma, amikor soha nem látott mértékben divatba jöttek olyan hagyományok, melyeket a tudósok "áltudományosnak" bélyegeznek. A TDK-munka keretei között megvizsgálhatók egy adott területtel kapcsolatos érvek és ellenérvek, méghozzá nem pusztán elméleti szinten, hanem konkrét viták tanulmányozásával. Az elfogadás vagy elutasítás igazolására felhozott érvek különböző retorikai stratégiákat fednek fel, és ezen stratégiák vizsgálata tanulsággal szolgálhat arra nézve, hogy milyen érdekek, szándékok és indulatok rajzolják ki a tudomány határait.

Témavezető:

Németi István (MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Logika Osztály)

Ajánlás:

fizika és matematika szakosoknak

Rövid leírás:

Az MKI Algebrai Logika Osztály honlapján elérhető a következő jegyzet: "Andréka-Madarász-Németi-Sain-Sagi: Logical analysis of relativity theory" Ez tartalmaz "Question for future research" című kérdéseket (ezek sorszámozva vannak es majdnem minden alfejezetben található ilyen). A feladat: kiválasztani egy vagy több ilyen "Question"-t és kidolgozni rá a választ. A jegyzet olvasásához es a fenti típusú kérdések megválaszolásához csak az elsőrendű logika ismeretére van szükség. Ez könnyen elsajátítható pl. Csirmaz László (rovid) ELTE jegyzetéből (Matematikai Logika), vagypedig Ruzsa Imre könyvéből (mely vastagabb es a logika modellelmélete terén néhány olyan dolgot nem tárgyal, ami fenti jegyzet olvasásához szükséges).

Témavezető:

Németi István (MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Logika Osztály)

Ajánlás:

fizika és matematika szakosoknak

Rövid leírás:

Az előző témában (Logical analysis of relativity theory) említett AMNSS jegyzetnek a harmadik fejezetében van egy nagyon vázlatos alfejezet, mely azt vázolja, hogy a speciális relativitáselmélet Reichenbach-féle változatát hogyan lehetne elsőrendű logikában felépíteni. A feladat ennek a felépítésnek részletes kidolgozása a jegyzet 2. fejezetének utánzása utján (ahol a 2. fejezet a szokásos einsteini spec. rel. felépítése elsőrendű logikában. Itt segédeszközként még felhasználható Goldblatt ide vonatkozó könyve (Orthogonality and spacetime geometry).

Témavezető:

Németi István (MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Logika Osztály)

Ajánlás:

fizika és matematika szakosoknak

Rövid leírás:

(I) Gödel második nemteljességi tételének (logika) [Peano Aritmetika |-/- Cons(Peano Aritmetika)] bizonyításában szerepel egy ún. önreferencia. (II) Tarskinak az igazsag definiálhatatlanságára vonatkozó bizonyításában szerepel egy további önreferencia. (III) A modern kozmológiában (ill. ált. rel-ben) a Kerr-típusú forgó fekete lyukak elvben lehetővé tesznek egy hasonló önrefrenciát (pl. nagypapa-paradoxon). A (III)-beli önreferencia irodalma jóval kevésbé kiforrott, mint mondjuk (I)-é, lásd. pl. Hofstadter könyvét vagy Smullyan ide vonatkozó könyveit. A feladat: Kidolgozni a fenti háromféle önreferencia közötti kapcsolatot (valamilyen szinten).

Témavezető:

Németi István (MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Logika Osztály)

Ajánlás:

fizika és matematika szakosoknak

Rövid leírás:

Kurt Gödel Collected Works Vol. III-ben találhatók olyan relativitáselméleti-kozmológiai munkák, melyek egyrészt valamilyen metodológiai szinten kapcsolódnak Gödel korábbi logikai tételeihez, másrészt kapcsolódnak a modern kozmológia bizonyos eredményeihez (pl. Kerr-típusú fekete lyukak által potenciálisan lehetővé tett oksági hurkok). A feladat ezen kapcsolatok (részleges) feldolgozása és explicitté tétele.

Témavezető:

Rédei Milkós (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

fizika és matematika szakosoknak

Rövid leírás:

In a well-known book published in 1956, Hans Reichenbach, a key figure in 20th century philosophy of science, introduced the notion of common cause of a correlation. The common cause of a correlation between two events A and B is a third event C that is supposed to satisfy four simple probabilistic conditions. The notion has become indispensable in the analysis and explanation of all sorts of correlations, including correlations predicted by physics. Reichenbach's Common Cause Principle is the claim that if there is a correlation between two events A and B then the correlation is either due to a causal relation between A and B or there is a common cause of the correlation in terms of which the correlation can be explained. The aim of the project is to analyse Reichenbach's Common Cause Principle and Reichenbach's notion of common cause. [Note: BALAZS GYENIS has solved many problems related to common cause closedness of classical probability spaces while he was a freshman, philosophy major. His results are summarized in Hungarian in his TDK work here (in doc) or here (in pdf). With his TDK work B. Gyenis won First Prize in the National Student Conference (Országos TDK) in April 2002. A paper (in English) containing results on the problems mentioned here is forthcoming in B. Gyenis, M. Redei: "When can statistical theories be causally closed? " Foundations of Physics (in print) preprint available at the Pittsburgh University Preprint Archive.]

Témavezető:

Ropolyi László (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

bármely szakos hallgatóknak

Rövid leírás:

A kultúra termékeit hagyományosan szóbeli és írásbeli formákban állítjuk elő és őrizzük meg. Az ősi társadalmak a szóbeli formákat részesítették előnyben, és bár a szóbeliség ma is fontos része a kultúrának, az európai kultúra kétezer év óta inkább az írásbeliség hatása alatt fejlődik. Az utóbbi néhány évtizedben azonban a fotó, a film, a televízió és a videó elterjedésével a képek kezdenek sok területen meghatározó szerepet játszani. Természetesen a tudás reprezentációja is követi a meghatározó kulturális mintákat. Az Internet megjelenése mindezek szempontjából döntő fontosságú. Az Interneten megjelenített ismeretek (a tudományosak is) elsősorban valamiféle képi szerkezettel jellemezhetők. A javasolt kutatási téma az Internet "képszerűségének" vizsgálata volna. Tulajdonképpen nem követel különösebb előismereteket, de azt hiszem, hogy némi Internetes gyakorlat, elmélkedési hajlam, és vizuális érzékenység esetleg hasznos lehet a téma feldolgozása során.

Témavezető:

Ropolyi László (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

matematikát, számítástechnikát tanulóknak

Rövid leírás:

Mandelbrot szerint a fraktálgeometria a természetes alakzatok geometriája. Így aztán érthető, hogy a fraktálokkal kapcsolatos kutatások legnagyobbrészt természeti objektumok és folyamatok fraktálokkal való jellemzését célozzák. Az efféle célokra kidolgozott eljárásokról azonban kiderült, hogy hasznosak a művészi és különféle egyéb társadalmi objektumok és folyamatok tanulmányozására is - a grafikáktól a zeneműveken át az irodalomtudományig, sőt filozófiai rendszerek szerkezetének leírására is. A javasolt kutatási téma a fraktálok "humán" alkalmazásainak áttekintése, a lehetséges tanulságok tanulmányozása és esetleg hasonló alkalmazások előállítása volna. A téma feldolgozásához némi matematikai ill. számítástechnikai készség hasznos lehet, és persze társadalomtudományi ill. műelemző érdeklődés sem hátrány.

Témavezető:

Ropolyi László (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

fizkát tanulóknak

Rövid leírás:

A kvantummechanika elméleteinek nagyszámú interpretációja ismeretes. Ezek az értelmezések - az elfogadott filozófiai előfeltevések függvényében - sokszor nagyonis eltérőek lehetnek. Sokan a kvantumelmélet kialakulásának körülményeivel magyarázzák, hogy az elmélet leginkább az akkoriban elterjedt pozitivizmus filozófiai rendszerével értelmezhető. Az utóbbi évek kutatásai azonban arra mutatnak, hogy pl. Niels Bohr filozófiai álláspontja sokkalinkább egy fenomenológiai - hermeneutikai filozófiával volt rokonságban, s valójában nem a pozitivizmust követte. Más problémakörök (pl. paradoxonok, szemléletesség) elemzései is a hermeneutikai szemléletmód használhatóságára mutatnak. Mindezek alapján lehetségesnek látszik a kvantumelmélet hermeneutikai interpretációja, ami Husserl, Heidegger, Merleau-Ponty és Foucault egyes filozófiai nézeteinek hasznosítását jelenti, pl. abban a formában, ahogyan Patrick Heelan próbálkozik vele. A javasolt kutatási téma a kvantumelmélet néhány fontosabb problémájának és jellegzetes paradoxonainak fenomenológiai-hermeneutikai értelmezése volna. A téma feldolgozásához a kvantumelmélet néminemű ismeretére és (nem könnyű) filozófiai olvasmányokkal való bíbelődésre is szükség lehet.

Témavezető:

Szegedi Péter (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

fizikusoknak

Rövid leírás:

A kvantummechanikai mérés különböző interpretációi. A mérési és normál időfejlődési folyamatok közti különbség az egyes iskoláknál. Ezek kritikája.

Témavezető:

Szegedi Péter (Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék)

Ajánlás:

fizikát tanulóknak

Rövid leírás:

Egy, a közelmúltban történt híres eset - a szobahőmérsékletű magreakció bejelentése - történeti és szociológiai feldolgozása. Milyen tényezők hatottak az ügyben szereplő kutatókra és a tudós közösségre? Melyek azok a vágyak, érdekek, amelyek tévedéshez vagy csaláshoz vezetnek? Külföldi és magyar események.

Témavezető:

Székely László (MTA Filozófiai Kutatóintézet)

Ajánlás:

fizika, matematika és csillagász szakosoknak

Rövid leírás:

Szükség van angol nyelvű szöveg olvasására, s önálló, konstruktív kutatómunkára elsősorban a irodalom áttekintésében és földolgozásában.

Témavezető:

Székely László (MTA Filozófiai Kutatóintézet)

Ajánlás:

fizika, matematika és csillagász szakosoknak

Rövid leírás:

Szükség van angol nyelvű szöveg olvasására, s önálló, konstruktív kutatómunkára elsősorban a irodalom áttekintésében és földolgozásában.

Témavezető:

Székely László (MTA Filozófiai Kutatóintézet)

Ajánlás:

fizika, matematika és csillagász szakosoknak

Rövid leírás:

Nem a könyvemben szereplő konkrét gondolatmenetek megismétlését, hanem újak keresését várnám. Szükség van angol nyelvű szöveg olvasására, s önálló, konstruktív kutatómunkára elsősorban a irodalom áttekintésében és földolgozásában.