A csillagászat története 2
Kód: cg1n1ct2 vagy ft2csitor2g17ea
Oktató: Kutrovátz Gábor, BME Filozófia és
Tudománytörténet Tanszék
Időpont, helyszín:* szerda 14:00-15:30, D 0-803
*Oktatási forma: A szemeszter elején a kurzus
biztosan aszinkron távoktatási formában lesz megtartva. Ez azt jelenti, hogy az
előadások nem lesznek stream-elve vagy feltöltve. Ehelyett az előadások alapját
képező diasorok lesznek megosztva hétről hétre, a haladás ütemében. A kurzus
online oktatási felülete az ELTE Moodle rendszerben elérhető.
A hivatalos álláspont szerint lehetséges, hogy a félév egy adott pontján
visszaáll az oktatás jelenléti formára. Ebben az esetben természetesen
mérlegelem (amennyiben lesz rá mód), hogy ez a jelen kurzust mennyiben érinti.
Ajánlás szintje: A kurzus elsősorban a csillagász szakirányos hallgatók számára kerül meghirdetésre. Felvehető más szakos hallgatók által is szabad kreditek terhére, ám a követelmények meghaladják egy átlagos közismereti tárgy szintjét.
Követelmény: A kurzus formája előadás. A teljesítés feltétele szóbeli vizsga. A vizsga kiváltható egy zárthelyi dolgozattal.
Pluszpontok: A hétről hétre történő haladást elősegítendő minden anyagrészhez kapcsolódik egy ellenőrző feladatsor. Ezen tesztek kitöltésével plusz pontokat lehet szerezni. A feladatsorok mindig az aktuális anyagrész naptár szerinti hetében, hétfőtől péntekig lesznek elérhetők a Moodle-felületen, ahol minden hallgató egyszer (de nem többször) kitöltheti őket. Kitöltésük nem kötelező, azonban a szerzett pluszpontok beszámítanak a vizsgaeredménybe (tehát hozzáadódnak a zh-n szerzett pontszámhoz, illetve szóbeli vizsga esetén arányosan felhúzhatják a vizsgajegyet). A pontozásuk jóindulatú (már a rossz kitöltésért is jár némi töredékpont), a részletek az egyes tesztek leírásában olvashatók.
Virtuális tematika:
Február 10: Csillagászat a 16. sz. második felében: Kopernikusz fogadtatása
Február 17: Johannes Kepler
Február 24: Galileo Galilei
Március 3: Csillagászat a 17. sz.
második felében: a tudományos forradalom
Március 10: Isaac Newton
Március 17: Megfigyelőcsillagászat a 18. században
Március 24: 19-20. sz.: Égi mechanika a 18. században
Április 7: 19-20. sz.: A Naprendszer felfedezése
Április 14: Spektroszkópia, fotometria, műszertechnika
Április 21: 19-20. sz.: Asztrofizika
Április 28: 19-20. sz.: Kozmológia
Május 5: Űrkutatás
Május 12: zárthelyi dolgozat
Tanyagok:
Az órákon vetített, ill. tervezett diasorok elérhetők a Moodle-ben.
Ajánlott irodalmak:
Néhány összefoglaló és egyéb hasznos szöveg magyarul:
Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete (Gondolat,
1978 vagy Akadémiai, 1998)
Ropolyi L. - Szegedi P. (szerk): A tudományos gondolkodás története (Eötvös,
2000)
ifj. Gazda I. - Marik M.: Csillagászattörténeti ABC (Tankönyvkiadó,
1986)
Balázs B. - ifj. Bartha L. - Marik M.: Csillagászatörténet életrajzi
lexikon (TIT, 1982)
Koestler, A.: Alvajárók (Európa, 1996)
Vekerdi L.: Így él Galilei (Typotex, 1997)
North, J.: A követek titka - Holbein és a reneszánsz világa (Typotex,
2005)
Székely L.: Einstein kozmoszától a felfúvódó világegyetemig (ELTE, 1990)
+ bármilyen csillagászattörténeti témájú mű
Elsődleges irodalom magyarul:
Bruno, G.: A végtelenrõl, a világegyetemről
és a világokról (Kriterion, 1990)
„Michael Mästlin Előszava Rheticus Első beszámolója elé. Forrásközlés bevezető
tanulmánnyal” Kaleidoscope 10: 147-179. Online: http://www.kaleidoscopehistory.hu/index.php?subpage=cikk&cikkid=507
Kepler, J.: „Álom” In Piknik a senkiföldjén. Tudósok sci-fi írásai
(Kriterion, 1895), 5-21. o. Letölthető változat: http://hps.elte.hu/~kutrovatz/courses/kepler_alom.pdf
Galilei, G.: Párbeszédek (a két legnagyobb világrendszerről) (Európa,
1959) Online változat: http://mek.oszk.hu/00500/00557/00557.htm
Galilei, G.: Matematikai érvelések és bizonyítások (Európa, 1986)
Galilei, G.: Sidereus Nuncius. In Benkő J., Mizser A. (szerk.): Meteor
csillagászati évkönyv 2009 (MCSE 2008), 237-274. o. Online
részletek: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0901/hirnok.html
„Galilei Csillaghírnöke mint óvatos kiállás az új világrend mellett. Forrásközlés
bevezető tanulmánnyal” Világtörténet 9 (41): 93-132. Online: http://real.mtak.hu/94154/1/VT_2019_Kutrovatz_Suszta_Vassanyi.pdf
Fontenelle, B.: Beszélgetések a világok sokaságáról (Helikon, 1979)
Newton, I.: A világ rendszeréről (Magyar Helikon, 1977)
Newton, I.: A principiából és az optikából – Levelek Richard Bentleyhez
(Kriterion, 1981)
„Isaac Newton: Általános Magyarázat – Forrásközlés bevezető tanulmánnyal"
In Olay Cs., Schmal D. (szerk.): Értelem és érzelem az európai
gondolkodásban: Tanulmányok a 60 éves Boros Gábor tiszteletére. Károli
Gáspár Református Egyetem és L'Harmattan Kiadó, 2019. Pp. 99-112.
Einstein, A. : A speciális és általános reletivitás elmélete (Gondolat,
Budapest, 1978)
Einstein, A.: Válogatott tanulmányok (Gondolat, 1971)
Székely László (szerk.): Albert Einstein válogatott írásai (Typotex
Elektronikus Kiadó, 2010)
Néhány összefoglaló szöveg angolul:
J. North: Cosmos: An Illustrated History of Astronomy and
Cosmology (UCP, 2008)
A. Berry: A Short History of Astrnomy (Dover, 1961)
J.L.E. Dreyer: A History of Astronomy from Thales to Kepler (Dover,
1953)
A. Pannekoek: A History of Astronomy (Dover, 1961)
P. Doig: A Concise History of Astronomy (London, 1950)
M. Hoskin: The Cambridge Concise History of Astronomy (Cambridge, 1999)
C.M. Linton: From Eudoxus to Einstein (Cambridge, 2004)
R. Grant: History of Physical Astronomy (London, 1852)
H. Kragh: Conceptions pf Cosmos (Oxford, 2007)
D. Leverington: A History of Astronomy from 1890 to the Present
(Springer, 1995)
M.J. Dyson: Space and Astronomy: Decade by Decade (New York, 2007)
Konzultáció: Bármilyen kérdés esetén örömmel nyújtok
lehetőséget a konzultációra, akár emailben (kutrov@filozofia.bme.hu), akár
valós idejű platformon (pl. Skype, Google Meet, stb.). Kérem, hogy az utóbbira
való igényüket emailen tudassák velem az időpont és egyebek egyeztetése végett.