| A görög
matematika |
| Heti 2 órás
előadás,
amely szabad kretites közismereti kurzusként vehető
fel. |
|
| Előadó:
|
|
HELYE:
É 0.83 |
IDEJE:
csütörtök, 14:00-15.30 |
|
| Ajánlás: |
| Minden kedves
érdeklődő
számára. |
|
| Előismeretek: |
| Előismeret az
órák hallgatásához
és megértéséhez nem szükséges. |
|
| Számonkérés: |
|
A jegyszerzés
feltétele
a félév végén egy zárthelyi dolgozat
megírása. A dolgozat kiváltható
szóbeli
vizsgával.
|
|
| Tematika: |
A félév
során a matematika
fejlődésének ókori görög
szakaszát
szeretnénk áttekinteni, az első ismert
görög
tudományos eredményektől a hellén
tudomány
hanyatlásáig. Szó esik:
-
A görög matematika történeti szerepéről
és sajátosságairól, a történeti hozzáférés módjairól
-
A görög matematikai kifejezésmód,
nyelv és fogalomhasználat sajátosságairól
-
Az első ismert görög
“matematikusokról” és a nekik tulajdonított eredményekről
-
A püthagóreus
matematikáról:
a számokba foglalt világ tudományáról
-
A görög
matematika első nagy
válságáról, az
összemérhetetlenség
szerepéről
-
A klasszikus megoldott és
megoldatlan geometriai problémákról, a geometriai keretről.
-
A Platón-féle
Akadémiáról
és nagy matematikusairól (Theaitétosz, Eudoxosz…)
-
Eukleidész Elemek-jéről:
a görög matematika klasszikus rendszeréről
-
A hellenizmus nagy
matematikusairól:
Arkhimédész, Apollóniosz…
-
A szigorú
eukleidészi keretek
fellazulásáról (Hérón, Ptolemaiosz,
Papposz…)
-
A késői
eredményekről
(trigonometria, aritmetika, csillagászat)
|
|
| Ajánlott
irodalom: |
|
Euklidész: Elemek (Gondolat, 1983)
Sain M.: Nincs királyi út! (Gondolat, 1986)
Filep L.: A tudományok királynője (Typotex, 1997)
Vekerdi L.: A matematikai absztrakció
történetéből
(Kriterion, 1972)
Neugebauer, O.: Egzakt tudományok az ókorban (Gondolat,
1984)
van der Waerden, B. L.: Egy tudomány ébredése
(Gondolat,
1977)
Szabó Á.: A görög matematika
kibontakozása
(Magvető, 1978)
Szabó Á.: A görög matematika (Magyar
Tudománytörténeti
Intézet, 1997)
Tóth Imre: Isten és geometria (Osiris, 2000)
Freud
Róbert (szerk.):Nagy pillanatok a matematika
történetében
(Gondolat, 1981)
Rényi A.: Dialógusok a matematikáról
(Typotex,
1994)
Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete (Gondolat, 1978 vagy Akadémiai,
1998) |
| |
| Online segédanyagok: |
| |
|
Hallgatók által készített jegyzet
(alternatív
link)
A legrégebbről
fennmaradt görög tudományos szöveg (P. Hib. i 27)
Az
Elemek egyik
legrégebbről fennmaradt töredéke (P. Oxy. i 29)
Az
Elemek
legrégebbről fennmaradt teljes példányának lapjai
Az ógörög számírás (forrás: Filep László: A tudományok
királynője)
Figurális számok elmélete
Püthagorasz és a zene
Hippokratész holdacskái
Problémák összehasonlítása a kínai, illetve a görög matematikából
A váltakozva kivonás módszere és az összemérhetetlenség
Szabályos
testek Platón Timaioszában
Euklidész: Elemek - Első könyv online
Az Elemek témakörei könyvekre lebontva
Az Elemek bizonyításainak szerkezete
Az Első könyv szerkezeti vázlata
"Geometrikus algebra" a Második könyvben
Az YBC 6967 agyagtábla és az Elemek II.6 tétele
A Harmadik könyv szerkezeti vázlata
Az ötszög szerkesztésének feltételei
Az Ötödik könyv szerkezeti vázlata
Az Ötödik könyv tartalmának modern átirata
Területillesztés többlettel (VI.29)
A Hetedik könyv szerkezete és felépítése (P.S. anyaga)
A sík- és téridomokra vonatkozó ismeretek felépítésének
összehasonlítása
A kimerítés módszere a XII. könyvben
Proklosz kommentárja az "elemek" jelentéséről
Proklosz kommentárja az alaptételekről
Az Elemek (és hasonló szövegek) nyelvi sajátosságai
Arkhimédész heurisztikai gondolatmenete – példa
Arkhimédész csorda-problémájának szövegezése
Apollóniosz "meghatározása" a parabolára
A trigonometria görög megfelelője Ptolemaiosznál
Papposz és az analízis/szintézis módszere
Hilbert geometriájának axiómarendszere (angol) |
|
| Hirek,
információk: |
|
|
|
|
| Utolsó
felfrissítés: 2019. február 4. |
|