Háttér: Eleai Zénón (i.e. 5. század) annak a Parmenídésznek volt a tanítványa, akitõl az elsõ filozófiai érvelés fennmaradt (lásd: Görög gondolkodók 1. (Kossuth, 1993), 83-93. oldal). Zénón mesterének különös filozófiai téziseit (a világban csupán egyetlen létezõ van, ez változatlan és örök, mozdulatlan és folytonos, stb.) próbálta meg alátámasztani különbözõ érvek segítségével. Mind Zénón, mind Parmenídész nagy szerepet játszott abban, hogy a logikus, tapasztalati evidenciát elvetõ gondolkodás elterjedt a görög bölcseltben, és ezen keresztül a matematikában.
Az egyetlen létezõ létezésének, vagyis a "sok" nemlétezésének bizonyítására egyetlen érv maradt ránk, bár ez számos formában.

Feladat: Próbáld meg rekonstruálni az érvet az alább megjelölt ókori forrásszövegek alapján! Milyen matematikai vonatkozásai vannak? Mit gondolsz, a matematika milyen felfogása egyeztethetõ össze az érv menetével? Helytálló-e az érv a mai matematikai és logikai ismereteid alapján, és ha nem, akkor hol van benne a hiba?

Elsõdleges szövegek:

Steiger Kornél: Parmenidész és Empedoklész kozmológiája (Áron, 1998), 105-110. odal. (Ez a legjobb.)
Görög gondolkodók 1. (Kossuth, 1993), 98-99. oldal (2. ,3. töredék).
Kirk-Raven-Schofield: A preszókratikus filozófusok (Atlantisz, 1998), 388-390. oldal.

Ajánlott segédirodalom:

Pl. a Steiger Kornél vagy Kirk-Raven-Schofield könyvében olvasható elemzések.