Oktaeder logo Kötelezõ társadalomtudományi tárgyak ELTE


 
A logika története
Ajánlott Szakok: bármely szakosok számára ajánlott
Kód: xxxn9805
Heti óraszám 2+0
Ajánlás szintje: szabadon választható kredit
Elõadó Kutrovátz Gábor, adjunktus
Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék
Elõismeretek Tematika Számonkérés módja
Hírek, információk Naptár Irodalom

Vissza A Tantárgy Részletes Leírásához
 

 
 
 

A logika története (xxxn9805)
Heti 2 órás elõadás, amely TUDOMÁNYFILOZÓFIA elõadásként vehetõ fel.

 Elõadók:
Kutrovátz Gábor
Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék

 

HELYE: DT 0-817 terem IDEJE: hétfő 16.00-17.30
 
Ajánlás:
Minden érdeklõdõ számára.

Elõismeretek:
Nem szükséges.

Számonkérés:
Megajánlott jegy zárthelyi dolgozat alapján (félév vége) VAGY szóbeli vizsga.

Tematika:
Óraterv: 

1.  Fogalmak tisztázása. A kezdetek: Parmenidész, Zénón, Platón. A görög matematika. 
2.  Arisztotelész: a Kategóriák és a Hermeneutika. Szemantikai alapok. Kijelentéstípusok. 
3.  Arisztotelész: szillogisztika, modális logika, tudományelmélet. Az „eszköz”. 
4.  A sztoikusok logikája. A következtetés. Kijelentéslogika, modalitások, kondicionálisok. 
5.  A középkor: a szemantika gazdagsága. A terminusok sajátságai. 
6.  A középkor: kijelentések, következtetések: „konszekvenciák”. 
7.  Leibniz: a tökéletes logikai nyelv felé. Metafizikai háttér: lehetséges világok, monászok. 
8.  Az algebrai logika kialakulása a XIX. században. Kalkulus, formális rendszerek. 
9.  Frege: az aritmetika megalapozásától a „tökéletes” logikai nyelvhez. Szintaxis. 
10.  Frege: a szemantikai elmélet. A „dolgok” szerkezete. Jelentés és jelölet, igazságérték.
11.  Matematikai logika és matematikafilozófia a XX. század kezdetén. Programok. 
12.  A deduktív rendszerek „kudarca”: Gödel, Church, Tarski metalogikai eredményei. 
13.  A modális logika reinkarnációja: a kalkulusoktól a lehetséges világok szemantikájáig.


Irodalom:
  • Ruzsa I. - Máté A.: Bevezetés a modern logikába (Osiris, 1997) (Különösen: 9-168, 243-285, 367-503 oldal) 
  • W.  Kneale - M. Kneale: A logika fejlõdése (Gondolat, 1987)
Segédanyag:
      Hallgatói jegyzet (nagyon hasznos, de nem "lektorált" :) )
Ajánlott irodalom:
         Parmenidész B1-B8 (in: Görög gondolkodók 1 (Kossuth, 1992 ) 83-88 oldal) 
         Platón: Theaitétosz (in: Platón összes mûvei (Európa, 1984) második kötet, 895-1071 oldal) 
                      A szofista (ugyanott, 1071-1229 oldal) 
         Arisztotelész: Kategóriák (Kossuth, 1993) ; Hermeneutika (Kossuth, 1994) 
                Elsõ analitika (in: Arisztotelész: Organon (Akadémiai, 1979) - Ebben mindhárom mû szerepel.)
         Arisztotelész: Topika - részletek: http://hps.elte.hu/~kutrovatz/Topika.html
         Arisztotelész: Szofisztikus cáfolatok - részletek: http://hps.elte.hu/~kutrovatz/Szofcaf.html
         Porphüriosz: Bevezetés a Kategóriákhoz (in Magyar Filozófiai Szemle 28 (1984))
         Maróth Miklós: A görög logika keleten (Akadémiai, 1980)
         Gennádiosz Szkholáriosz: Petrus Hispanus mester logikájából (Jószöveg, 1999)
         Frege: Logika, szemantika, matematika (Gondolat, 1980)  vagy: Logikai vizsgálódások (Osiris, 2000)
         Frege: Az aritmetika alapjai (Áron, 1999)
         G. Cantor: Végtelenség a filozófiában és a matematikában (in: Filozófiai figyelõ 88/4, 56-84 oldal) 
         R. Carnap: A régi és az új logika (in: A Bécsi Kör filozófiája (Gondolat, 1972,  Altrichter F.) 197-217) 
         A. Tarski: Igazság és bizonyítás (in: Tarski: Bizonyítás és igazság (Gondolat, 1990) 365-391 oldal) 
         B. Russell: A denotálásról (Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseirõl (Gondolat, 1985)143-167) 
         W. v. O. Quine: Arról, ami van (ugyanott, 273-297 oldal)
         S.Read: Bevezetés a logika filozófiájába (Kossuth, 2001)
Vizsgatémák:

A kezdetek: Parmenidész, Zénón, Platón. Érvelések a matematikában, a logikában és a filozófiában.
Arisztotelész 1.: jelentéselmélet, kijelentések fajtái (négyszög), szillogisztika
Arisztotelész 2.: modalitások, tudományelmélet, informális logika és tévesztések
Sztoikusok: jelentéselmélet, összetett kijelentések, kijelentéslogika
Középkor 1.: a késõ-középkori logika elõzményei, dialektika
Középkor 2.: nominalizmus és realizmus, szemantika, a terminusok sajátságai
Leibniz: metafizikai háttér, a kijelentések szerkezete, lehetséges világok, az univerzális nyelv
Nézetek a logikáról a 18-19. században (Kant, Mill, Boole, stb.)
Frege 1: szintaktikai alapelvek, a logika axiomatikus felépítése, számkonstrukció
Frege 2:  jelentés és jelölet, szemantikai háromszög, extenzionaliás és intenzionalitás
A modern logika elemei. Szintaktikai és szemantikai alapfogalmak, metalogikai tételek, alternatív logikák.


Hirek, információk:
A zárthelyik eredményei ITT olvashatók. Ponthatárok: 0-3,5: 1; 4-7,5: 2; 8-11,5: 3; 12-15,5: 4; 16-20: 5. Pontátlag: 9,48. Jegyátlag: 2,96.

Kérek minden hallgatót, hogy jelentkezzen fel egy vizsgaidőpontra, különben nem tudom bevinni a jegyet a Neptunba. Ha valaki nem jön el az adott vizsgaidőpontra, akkor automatikusan beírom neki a megajánlott jegyet. Ha eljön, akkor szóban javíthat, ill. pótolhatja a vizsgát. A kijavított dolgozatokat megnézni szintén a vizsgaidőpontokban lehet, ehhez természetesen nem kell feljelentkezni.

Utolsó felfrissítés: 2015. december 16.