Eleai Zénón (i.e. 5. század) annak a nagy Parmenídésznek a tanítványa volt, akitõl az elsõ filozófiai érvelés fennmaradt (lásd: Görög gondolkodók 1. (Kossuth, 1993), 83-93. oldal). Zénón mesterének különös filozófiai téziseit (a világban csupán egyetlen létezõ van, ez változatlan és örök, mozdulatlan és folytonos, stb.) próbálta meg alátámasztani különbözõ érvek segítségével.

a. Nem létezik a "sok"

Az egyetlen létezõ létezésének, tehát a "sok" nemlétezésének bizonyítására egyetlen érv maradt ránk, bár ez számos formában. Feladat: Próbáld meg rekonstruálni az érvet az alább megjelölt ókori forrásszövegek alapján! Milyen matematikai vonatkozásai vannak? Mit gondolsz, a matematika milyen felfogása egyeztethetõ össze az érv menetével? Helytálló-e az érv a mai matematikai ismereteid alapján, és ha nem, akkor hol van benne a hiba?

Elsõdleges szövegek:

Steiger Kornél: Parmenidész és Empedoklész kozmológiája (Áron, 1998), 105-110. odal. (Ez a legjobb.)
Görög gondolkodók 1. (Kossuth, 1993), 98-99. oldal (2. ,3. töredék).
Kirk-Raven-Schofield: A preszókratikus filozófusok (Atlantisz, 1998), 388-390. oldal.

b. Nincs mozgás

Közismertek Zénón azon érvei, melyekkel a mozgás lehetetlenségét próbálja bizonyítani. Négy ilyen érvet ismerünk, több-kevesebb részletességgel.
Feladat: Próbáld meg rekonstruálni az érveket (vagy némelyiküket) az alább megjelölt ókori forrásszövegek alapján! Milyen matematikai vonatkozásaik vannak? Mit gondolsz, a matematika milyen felfogása egyeztethetõ össze az érvek menetével? Helytállóak-e az érvek a mai matematikai ismereteid alapján, és ha nem, akkor hol van bennük a hiba?

Elsõdleges szövegek:

Görög gondolkodók 1. (Kossuth, 1993), 99-100. oldal (5.-8. töredék).
Kirk-Raven-Schofield: A preszókratikus filozófusok (Atlantisz, 1998), 393-402. oldal.
(+ egyéb helyek -- önállóan felkutatható)