Oktaeder logo Kötelezõ társadalomtudományi tárgyak

 
A tudományháború
Ajánlott Szakok: nincs kikötés
Kód:
Heti óraszám 2+0
Ajánlás szintje: választható tárgy
Elõadó Kutrovátz Gábor, tanársegéd
Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék
Elõismeretek Tematika Számonkérés módja
Hírek, információk Naptár Irodalom
Vissza A Tantárgy Részletes Leírásához
 

 
 
 

A tudományháború
Heti 2 órás elõadás, amely TUDOMÁNYFILOZÓFIA kurzusként vehetõ fel.
 Elõadó:
Kutrovátz Gábor
Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék
 
HELYE: 6.86 terem IDEJE: csütörtök 16.00-17.30
 
Ajánlás:
Minden kedves komolyan érdeklõdõ számára.
Elõismeretek:
Elõismeret az órák hallgatásához és megértéséhez nem szükséges. (Megjegyzendõ, hogy mivel az órákon aktivitást várok, kérem, hogy csak azok jelentkezzenek, akik vállalják az aktív részvételt.)
Számonkérés:
Egy kiválasztott szöveg ismertetése (kb. 25 perc) a félév során egy alkalommal, valamint aktív részvétel az órákon kibontakozó beszélgetésekben, vitákban.
Tematika:
    Az 1990-es években – elsõsorban az Egyesült Államokban – komoly vita bontakozott ki bizonyos értelmiségi körökben a modern tudomány és technológia értékeirõl, szerepérõl, funkcióiról és lehetõségeirõl. Nagy vonalakban a következõ álláspontok rajzolódtak ki: Egyik oldalon állnak a Felvilágosodás és modernitás hagyományának hívei, akik szerint a tudományban és a rá épülõ technológiában rejlik a világ ismeretének és uralásának, az emberiség haladásának és boldogulásának kulcsa. Velük szemben állnak az õket bírálók, akik szerint a tudomány korántsem annyira objektív és racionális, mint hinni szokás, hanem bizonyos világképek/ideológiák/társadalmi rendszerek érdekeit juttatja érvényre, és (pl. a technológián keresztül) a tudományhoz képest „külsõ” célokat szolgál. Erre a vitára szokás a „tudomány-háború” (science wars) néven hivatkozni.
    A féléves kurzus során – konkrét szövegek segítségével – részletesebben megvizsgáljuk a fenti álláspontokat, valamint azoknak a filozófiai/tudományelméleti/szociológiai forrásoknak némelyikét, melyekbõl a vitapartnerek leginkább gondolatokat és érveket merítenek.

    Az érintett témák:
    A Felvilágosodás hagyománya.
    A klasszikus és a logikai pozitivizmus álláspontjai.
    A tudományfilozófia néhány fordulópontja: Popper, Quine, Kuhn, Feyerabend.
    A tudásszociológia (erõs programja) és a szociálkonstruktivizmus.
    A posztmodern filozófia a tudományról.
    A konstruktivista tudománykritikák verziói: marxizmus, feminizmus, multikulturalizmus...
    A „konzervatív” ellentámadás: a Sokal-botrány. Vádak és védekezések.

    A szeminárium módszere: A fenti témákat adott szövegek segítségével dolgozzuk fel. A szövegeket a szeminárium résztvevõi ismertetik és vitára bocsátják. (Figyelem: a feldolgozandó szövegek némelyike elég nehéz.) Egy alkalommal maximum két szöveg ismertetése és megvitatása kerül sorra.
Irodalom:
    A megvitatásra kerülõ témák és a hozzájuk kapcsolódó irodalmak:
     
    • Bevezetés: Mi is az a tudomány-háború?
    • A Felvilágosodás hagyományának születése, a modernitás kezdete. Szövegek:
        a) Francis Bacon: Novum Organum. I-LXXXI aforizmák. 
    In: Bacon: Novum Organum I, Új Atlantisz. Budapest, Nippon Kiadó, 1995. 7-49. oldal.
        b) René Descartes: Értekezés a módszerrõl. Elsõ, második, harmadik és hatodik rész. 
    In: Descartes: Válogatott filozófiai mûvek. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. 167-184, 201-211. oldal.
     
    • Racionalizmus és pozitivizmus: pillanatképek a 18. és a 19. századból. Szövegek:
        a) Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája. A két Elõszó és a Bevezetés.
    In: Kant: A tiszta ész kritikája. Budapest, ICTUS, 1996. 19-72. oldal.
        b) Auguste Comte: „Beszéd a pozitív szellemrõl”. Elsõ rész.
    In: Comte: A pozitív szellem. Budapest, Magyar Helikon, 1979. 187-266. oldal. 
     
    • A tudományfilozófia klasszikus elméletei és problémái. Szövegek:
        a) Rudolf Carnap: „A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül”
     In: Forrai G. - Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia szöveggyûjtemény. Budapest, Áron Kiadó, 1999. 9-25. oldal.
        b) Karl Popper: A tudományos kutatás logikája. I. rész („Bevezetés a tudomány logikájába”)
     In: Popper: A tudományos kutatás logikája. Budapest, Európa kiadó, 1997. 29-69. oldal.
     
    • A történeti nézõpont megjelenése: Kuhn. Szövegek:
        a) Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. I-VIII. fejezet.
     In: Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Osiris, 2000. 15-99. oldal.
        b) Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. IX-XIII. fejezet.
     In: Id. mû. 100-179. oldal.
     
    • Tudományfilozófiai válaszok Kuhn kihívására. Szövegek:
        a) Lakatos Imre: „A kritika és a tudományos kutatási programok metodológiája”
     In: Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai. Budapest, Atlantisz, 1997. 19-63. oldal.
        b) Paul Feyerabend: „Tudomány egy szabad társadalomban”
     In: Laki J. (szerk.): Tudományfilozófia. Budapest, Osiris, 1998. 153-169. oldal.
     
    • A szociológiai megközelítés. Szövegek:
        a) Émile Durkheim - Marcel Mauss: „Az osztályozás néhány elemi formája”
     In: Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. 253-334. oldal.
        b) David Bloor: „A tudásszociológia erõs programja”
     In: Forrai G. - Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia szöveggyûjtemény. Budapest, Áron Kiadó, 1999. 427-445. oldal.
     
    • A posztmodern filozófia a tudományról. Szövegek:
        a) Jean-François Lyotard: „A posztmodern állapot”. 1-9. fejezet.
     In: Habermas - Lyotard - Rorty: A posztmodern állapot. Budapest, Századvég, 1993. 7-81. oldal.
        b) Jean-François Lyotard: „A posztmodern állapot”. 10-14. fejezet.
     In: Id. mû. 82-145. oldal.
     
    • „Külsõ” szempontok a tudományban: feminizmus és marxizmus. Szövegek:
        a) Donna Haraway: „A szituációba ágyazott tudás”
     In: Hadas M. (szerk.): Férfiuralom. Budapest, Replika Kör, 1994. 121-141. oldal.
        b) Richard Levins: „Ten propositions on science and antiscience”
     In: Ross, A. (szerk.): Science Wars. Durham and London, Duke University Press, 1996. 180-192. oldal.
     
    • A posztmodern tudomány és paródiája. Szövegek:
        a) (?) Sharon Traweek: „Unity, dyads, triads, quads, and complexity: cultural choreographies of science”
     In: Ross, A. (szerk.): Science Wars. Durham and London, Duke University Press, 1996. 139-150. oldal.
        b) Alan Sokal: „A határok áttörése: arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé”
     In: Sokal - Bricmont: Intellektuális imposztorok. Budapest, Typotex, 2000. 280-321. oldal.
     
    • Támadás a tudomány védelmében: Sokal. Szöveg:
     Alan Sokal - Jean Bricmont: Intellektuális imposztorok. Budapest, Typotex, 2000.
        a) Konkrét vádak konkrét szerzõk ellen: szempontok és kritikák.
        b) Az általános filozófiai álláspont, a kritikák átfogó tanulságai.
     
    • Diszkusszió.
Hirek, információk:
Jelentkezés: kutrovatz@hps.elte.hu   - A létszám az elsõ 20 jelentkezõ után betelik!
Elsõ alkalom: szeptember 20.
Utolsó felfrissítés: 2001. szeptember 10..