A kurzus a TTK-n és az IK-n társadalomtudományi tárgyként felvehető. A társadalomtudományi tárgykörön belül tudományfilozófiai tantárgynak számít.

A kurzus bevezetés a tudományok feminista kritikájába, melyet a feminista elmélet, a science studies, illetve a tudományfilozófia kontextusában, ezek találkozási pontjaként mutatunk be. Tudományon – az angolszász szóhasználatnak megfelelően – elsősorban és legfőképpen a természettudományt értjük. A feminista tudománykritikát úgy tekintjük, mint a feminista elméleteknek a tudománnyal összefüggő jelenségekre történő alkalmazását. A feminista tudománykritika ugyanakkor része a ’70-es évek óta kialakult és népszerűvé vált, a természettudományt a társadalomtudomány módszereivel vizsgáló science studies nevű interdiszciplináris területnek is. A science studies maga, illetve ennek feminista ágazatai is fontos tudományfilozófiai kérdéseket vetnek fel, melyek csak a hagyományos (pozitivista) ismeretelméleti keretből kilépve, azt megújítva válaszolhatók meg. Ennek megfelelően a kurzuson szociológiai, társadalomelméleti, tudománytörténeti és tudományfilozófiai kérdések kerülnek megvitatásra.

A kurzus első fele a feminista elmélet főbb irányzatainak, illetve ezek elemzési kategóriáinak fejlődését mutatja be a 18. sz.-tól napjainkig. A feminista elméleteket mint társadalomelméleteket elemezzük és hasonlítjuk össze egymással. A feminista tudománykritikát úgy tekintjük, mint ezen gondolatrendszereknek a tudományos kutatással összefüggő jelenségekre történő alkalmazását. Ezen jelenségek két téma köré csoportosulnak: (i) nők a tudományban (ii) tudományos elméletek tartalmi elemzése a bennük található, nemekkel összefüggő ideológiák szempontjából. Foglalkozunk tehát egyrészt a tudományos kutatásban dolgozó nők helyzetével, másrészt pedig megvizsgáljuk, hogy a tudományos kutatás férfiak által dominált intézményrendszere és ennek társadalmi beágyazottsága milyen következményekkel jár a tudományos tudás tartalmára nézve. A tudományos tudás tartalmának feminista kritikája hagyományosan az élettudományokra, ezen belül főként a nemek közötti kognitív és viselkedésbeli különbségek kutatására irányul. Milyen társadalmi értékeket és érdekeket közvetítenek a férfiakról, nőkről, nemek közötti viszonyokról, szexualitásról szóló tudományos elméletek? A kurzus végén tárgyaljuk azt a kérdést is, hogy kiterjesztető-e az ilyen típusú elemzés a fizikai tudományokra, azaz, fellelhetők-e a nemek közötti egyenlőtlenség fenntartását szolgáló ideológiák a fizika, kémia, csillagászat, földtudományok elméleteiben, terminológiájában, fogalmi szerkezetében?

A feminista tudománykritika csakis egy olyan ismeretelméleti keretben nyerhet értelmet, amely a tudományos tudást mint a társadalmi rendszer produktumát fogja fel, és a két rendszer sajátosságait egymással összefüggésbe hozza. A feminista ismeretelméleteket ezért a társas episztemológia különböző változatainak tekintjük, és egymáshoz való viszonyukat a kurzus elején tárgyalt társadalomelméletekkel, főleg a liberalizmussal és a marxizmussal összefüggésben elemezzük.

Az órákon előadások lesznek, illetve a hallgatók érdeklődésétől és aktivitásától függő mértékben ehhez kapcsolódó vita.

Jegyet szerezni kétféleképpen lehet: a kurzus utolsó óráján tartott írásbeli vizsgán, vagy a vizsgaidőszakban meghirdetett szóbeli vizsgák valamelyikén. A vizsgakérdések mind írásbeli, mind szóbeli vizsga esetében az órákon elhangzott anyagra vonatkoznak. Az írásbeli vizsga eredményét szóban javítani lehet.

(1). Febr. 17.
Követelményrendszer ismertetése, a kurzus témáinak áttekintése. A feminizmus mint társadalmi mozgalom és mint nézetrendszer. A nők elnyomása. A feminizmus hullámai.

(2-3). Febr. 24 – márc. 2.
Feminista elméletek: a második hullám. A társadalmi nem (gender) fogalma. Simone de Beauvoir. Liberális, marxista/szocialista, radikális és pszichoanalitikus feminizmusok. Társadalomelmélet és cselekvési terv.

(4). Márc. 9.
Feminista elméletek: a harmadik hullám. Fragmentáció és pluralizmus a mozgalomban és az elméletalkotásban. Posztmodern és multikulturális feminizmusok, queer elmélet, interszekcionalitás. A társadalmi nem strukturális, individuális és szimbolikus aspektusai.

(5-6). Márc. 16- 23.
Nők a tudományban. Alulreprezentáció, szegregáció, nemi diszkrimináció az oktatásban és a kutatásban. A tudomány mint szubkultúra; a tudomány és a tudós imidzse a tudományos közösségen belül és kívül.

(7). Márc. 30.
A biológiai nem társadalmi konstrukciója (Laqueur). Feminista biológiakritika (Hubbard, Fausto-Sterling, Bleier). Megalapozza-e a biológiai nem a nők és férfiak által betölthető / betöltendő társadalmi szerepeket?

Ápr. 6.
tavaszi szünet

(8). Ápr. 13.
Vadászó-gyűjtögető őseink: androcentrikus és gynocentrikus elméletek az emberi kultúra eredetéről. Nemi sztereotípiák rávetülése a kutatás tárgyára.
Női agy, férfi ész: neuroendokrinológiai kutatások logikája, a lineáris-hormonális modell. A nemi sztereotípiák szerepe az érvelésben (Longino).

(9). Ápr. 20.
A társadalmi nemmel összefüggő ideológiák hatása a fizikai tudományok tartalmára. Mechanisztikus filozófia, tudományos forradalom és társadalmi változás a 17. sz.-ban.

(10). Ápr. 27.
A feminista tudománykritika ismeretelméleti következményei. Feminista ismeretelméletek: naiv feminista empirizmus, feminista nézőpontelmélet, kontextuális empirizmus. Az objektivitás problémája és feminista definíciói. Lehetséges-e feminista tudomány?

(11). Május 4.
Ideológia az élettudományokban és a fizikai tudományokban. Társadalomelméleti alapok: társadalmi struktúra, érdek, érték, ideológia, világnézet. Tudományfilozófiai alapok: a tudományos elméletek aluldetermináltsága és értékterheltsége.

Május 11.
Pázmány-nap

Május 18.
zárthelyi vizsgadolgozat

Harding, Sandra (1986). The Science Question in Feminism. Ithaca & London: Cornell University Press

Keller, Evelyn Fox (1982). Feminism and science. Signs, 7(3), 589-602.

Kovács Ágnes (2005). Feminista tudománykritika, ismeretelmélet és tudományfilozófia. In Csomán Gábor (szerk.). A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Társadalomtudományi Szekciójának díjazott dolgozatai. <http://www.uni-corvinus.hu/otdk2005>

Schiebinger, Londa (1991). Has Feminism Changed Science? Cambridge, MA & London, England: Harvard University Press


Az egyes órákhoz javasolt irodalom:


(1) A nők helyzete és a nőmozgalom

Acsády Judit (1996). Lovagiasságtól a vádaskodásig. Képek a magyarországi antifeminizmus tablójáról. EDUCATIO, 1996/3, 454-466.

Giddens, Anthony (1995). Szociológia. 6. fejezet: Nem és szexualitás (pp. 177-218). Ford. Acsády Judit. Budapest: Osiris.

Haslanger, Sally; Tuana, Nancy and O'Connor, Peg (2011). Topics in Feminism. In E.N. Zalta (Ed.). The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Winter 2011 Edition) <http://plato.stanford.edu/archives/win2011/entries/feminism-topics/>

Lévai Katalin (2000). Feminizmustörténet I-III. Esély 2000/1, 49-61; Esély 2000/2, 3-15; Esély 2000/5, 18-40.

Szociális és Családügyi Minisztérium honlapja. Kiadványok, statisztikák a nők és férfiak helyzetéről Magyarországon és az Európai Unióban.
 <http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16281>


(2-3) Feminista elmélet: a második hullám

Tong, Rosemarie (2009). Feminist Thought: A More Comprehensive Introduction. 3rd ed. London: Routledge.

Beauvoir, Simone de (1969). A második nem. Ford. Görög Lívia és Somló Vera. Budapest: Gondolat

Joó Mária (2003). Simone de Beauvoir filozófiája és A második nem. In: Pro Philosophia füzetek, 2003/3. <http://www.c3.hu/~prophil/profi033/joo.html>

Scott, Joan (2001). Társadalmi nem (gender): A történeti elemzés hasznos kategóriája. In J. Scott (szerk). Van-e a nőknek történelmük? (126-160. oldal). Ford. Greskovits Endre. Budapest: Balassi Kiadó

Liberális feminizmus:

Wollstonecraft, Mary (1792/2009). A Vindication of the Rights of Woman. Ed. By Deidre Shauna Lynch. 3rd ed. New York: W. W. Norton and Company

Mill, John Stuart & Harriet Taylor Mill (1970) Essays on Sex Equality. Ed. by Alice Rossi. Chicago & London: The University of Chicago Press

Friedan, Betty (1963). The Feminine Mystique. New York: W.W. Norton & Company

National Organization of Women (N.O.W.) Bill of Rights (1968) <http://www.h-net.org/~hst203/documents/nowrights.html>

Pszichoanalitikus feminizmus:

Chodorow, Nancy J. (1989/2000). A feminizmus és a pszichoanalitikus elmélet. Ford. Csabai Márta, Kende Anna, Örlősy Dorottya, Szabó Valéria. Budapest: Új Mandátum

Dinnerstein, Dorothy (1977). The Mermaid and the Minotaur: Sexual Arrangements and Human Malaise. New York: Harper Colophon Books

Keller, Evelyn Fox (1978). Gender and science. Psychoanalysis and Contemporary Thought, 1(3), 409-433.

Tong, Rosemarie (1993/97): Pszichoanalitikus feminizmus. In Csabai Márta & Erős Ferenc (szerk.): Freud titokzatos tárgya: Pszichoanalízis és női szexualitás (pp. 23-62). Budapest: Új Mandátum

Radikális feminizmus:

Bourdieu, Pierre (2000). Férfiuralom. Ford. N. Kiss Zsuzsa. Budapest: Napvilág

Firestone, Shulamith (1970). The Dialectic of Sex: The Case for Feminist Revolution. New York: Bantam Books

Gayle, Rubin (1975/94). Nők forgalomban. Jegyzetek a nemek „politikai gazdaságtanához”. Ford. Acsády Judit és Fekete Judit. In Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom: Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról (pp. 63-97). Budapest: Replika Kör

Lederer, Laura (Ed.) (1980). Take Back the Night: Women on Pornography. New York: William Morrow and Company

MacKinnon, Catharine A. (1994). A feminizmus változásai: Előadások életről és jogról. Ford. Borsodi Gyöngyi. Budapest: Pont Kiadó

MacKinnon, Catharine A. (1982). Feminism, Marxism, Method and the State: An Agenda for Theory. Signs, 7(3), 515-544.

MacKinnon, Catharine A. (1979). Sexual harassment of working women: a case of sex discrimination. New Haven: Yale University Press

Redstockings manifesto (1969). <http://www.redstockings.org/index.php?option=com_content&view=article&id=76&Itemid=59>

Rich, Adrienne (1980). Compulsory Heterosexuality and Lesbian Existence. Signs, 5(4), 631-660.

Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) egyesület a nők elleni erőszakról: <http://www.nane.hu/eroszak/index.html>

Wolf, Naomi (1999). A szépség kultusza. ford. Follárdt Natália. Debrecen: Csokonai

Marxista/szocialista feminizmus:

Engels, Friedrich (1884/1982). A család, a magántulajdon és az állam eredete. Ford. Justus Pál. Budapest: Kossuth Könyvkiadó

Eisenstein, Zillah R. (Ed). (1979). Capitalist Patriarchy and the Case for Socialist Feminism. New York & London: Monthly Review Press

Hartmann, Heidi (1981). The Unhappy Marriage of Marxism and Feminism: Towards a More Progressive Union. In Sargent, Lydia (Ed). Women and Revolution (pp. 1-41). Montreal: Black Rose Books

Young, Iris (1981). Beyond the Unhappy Marriage: A Critique of the Dual Systems Theory. In Sargent, Lydia (Ed). Women and Revolution (pp. 43-69). Montreal: Black Rose Books

Jaggar, Alison (1983). Feminist Politics and Human Nature. Totowa, NJ: Rowman & Allanheld


(4) Feminista elmélet: a harmadik hullám

Butler, Judith (1990/2007). Problémás nem: Feminizmus és az identitás felforgatása. Ford. Berán Eszter és Vándor Judit. Budapest: Balassi

Butler, Judith (1993/2005). Jelentős testek – A „szexus” diszkurzív korlátairól. Ford. Barát Erzsébet és Sándor Bea. Budapest: Új Mandátum

Crenshaw, Kimberle (1991). Mapping the Margins: Intersectionality, Identity Politics, and Violence against Women of Color. Stanford Law Review, 43, 1241-1299.

Haraway, D.J. (1985/2005) Kiborg kiáltvány: tudomány, technika és szocialista feminizmus az 1980-as években. Ford. Kovács Ágnes. Replika, 51-52, 107-139. <http://hirnok.files.wordpress.com/2009/06/haraway.pdf>

Neményi Mária (1998). Cigány anyák az egészségügyben. Budapest: Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. <http://mek.niif.hu/01100/01156/01156.htm>

Nicholson, Linda J. (ed.) (1990). Feminism/Postmodernism. New York & London: Routledge

Sandoval, Chela (2001). US Third World Feminism: The Theory and Method of Oppositional Consciousness in the Postmodern World. In Bhavnani, Kum-Kum (Ed). Feminism and ‘Race’ (pp. 261-280). Oxford & New York: Oxford University Press

Spelman, Elizabeth V. (1988). Inessential Woman: Problems of Exclusion in Feminist Thought. Boston: Beacon Press


(5-6) Nők a tudományban

McGrayne, Sharon B. (1998). Nobel Prize Women in Science. Washington, D.C.: Joseph Henry Press

Noble, David F. (1992). A World Without Women: The Christian Clerical Culture of Western Science. New York & Oxford: Oxford University Press

Rose, Hilary (1994). Nine Decades, Nine Women, Ten Nobel Prizes: Gender Politics at the Apex of Science. In Love, Power, and Knowledge: Toward a Feminist Transformation of the Sciences (pp. 136-170). Bloomington: Indiana University Press

Rossiter, Margaret W. (1993). The Matthew Matilda Effect in Science. Social Studies of Science, 23(2), 325-341.

Wennerås, Christine & Wold, Agnes (1997). Nepotism and Sexism in Peer Review. Nature, 387, 341-343.

Egyesült Államok

Kohlstedt, Sally G. & Fischer, Suzanne M. (2009). Unstable Networks Among Women in Academe: The Legal Case of Shyamala Rajender. Centaurus, 51, 37-62.

Rossiter, Margaret W. (1982). Women Scientists in America: Struggles and Strategies to 1940. Baltimore & London: The Johns Hopkins University Press

Rossiter, Margaret W. (1995). Women Scientists in America: Before Affirmative Action, 1940-1972. Baltimore & London: The Johns Hopkins University Press

Zuckerman, Harriet; Cole, Jonathan & Bruer, John (Eds). (1991). The Outer Circle: Women in the Scientific Community. New York: W.W. Norton & Company

Európai Unió és Magyarország

Európai Bizottság (2003). Elfecsérelt tehetségek: Egyéni sorsok társadalmi megközelítésben. Nők és a tudomány az Enwise országokban. (Közép-Kelet-Európa és a Baltikum) <http://ec.europa.eu/research/science-society/women/enwise/pdf/enwise-report_3_hu.pdf>

European Commission (2009). She Figures 2009. Statistics and Indicators on Gender Equality in Science (EU-25)
<http://ec.europa.eu/research/science-society/document_library/pdf_06/she_figures_2009_en.pdf>

Palasik Mária & Papp Eszter (2007). Nők a tudományban: Áttekintés Magyarországról. Prága: Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiájának Szociológiai Intézete

Papp Eszter & Groó Dóra (2005). A nők helyzete a magyar tudományban. Magyar Tudomány, 166(11), 1450-1454. <http://www.matud.iif.hu/05nov/20.html>


(7) A biológiai nem társadalmi konstrukciója

Bleier, Ruth (1984). Science and Gender: A Critique of Biology and Its Theories on Women. New York: Pergamon Press

Fausto-Sterling, Anne (1992). Myths of Gender: Biological Theories about Women and Men. New York: BasicBooks

Fausto-Sterling, Anne (2000). Sexing the Body: Gender Politics and the Construction of Sexuality. New York: Basic Books

Haraway, Donna J. (1989). Primate visions: Gender, race, and nature in the world of modern science. New York: Routledge.

Hubbard, Ruth (1992). The Politics of Women’s Biology. New Brunswick & New Jersey: Rutgers University Press

Laqueur, Thomas (2001). A testet öltött nem: Test és nemiség a görögöktől Freudig. Ford. Szabó Valéria et al. Budapest: Új Mandátum

Martin, Emily (1991). The Egg and the Sperm: How Science has Constructed a Romance Based on Stereotypical Male-Female Roles. Signs, 16(3), 485-501.


(8) A nemi sztereotípiák szerepe az érvelésben

Moir, Anne & David Jessel (1992). Agyszex: Női agy – férfiész? Ford. Vitray Tamásné. Budapest: Gondolat

Kimura, Doreen (1999, 2003). Női agy, férfi agy. Ford. Boross Ottilia. Budapest: Kairosz

Simone-Cohen, Baron (2006). Elemi különbség. Ford. Ivády Rozália. Budapest: Osiris

Lakatos László (2008). Biológiai imperializmus. In Némedi Dénes (szerk). Modern szociológiai paradigmák (pp. 157-202). Budapest: Napvilág

Longino, Helen & Doell, Ruth (1983). Body, Bias, and Behaviour: A Comparative Analysis of Reasoning in Two Areas of Biological Science. Signs, 9(2), 206-227.

Tanner, Nancy & Zihlman, Adrienne (1976). Women in Evolution, Part I: Innovation and Selection in Human Origins. Signs, 1(3), 585-608.

Zihlman, Adrienne (1978). Women in Evolution, Part II: Subsistence and Social Organization among Early Hominids. Signs, 4(1), 4-20.


(9) Gender ideológia a fizikai tudományokban

Götschel, Helene (2011). The Entanglement of Gender and Physics: Human Actors, Workplace Cultures, and Knowledge Production. Science Studies, 24 (1), 66-80. <http://www.sciencestudies.fi/system/files/v24n1Götschel.pdf>

Keller, Evelyn Fox (1985). Reason and Spirit at the Birth of Modern Science. In Reflections on Gender and Science (pp. 43-65). New Haven & London: Yale Univ. Press.

Merchant, Carolyn (1980). The Death of Nature: Women, Ecology, and the Scientific Revolution. San Francisco: Harper

Potter, Elizabeth (2001). Gender and Boyle’s Law of Gases. Bloomington & Indianapolis: Indiana University Press

Rolin, Kristina (1999). Can Gender Ideologies Influence the Practice of the Physical Sciences? Perspectives on Science, 7(4), 510-33.


(10-11) Feminista ismeretelmélet és tudományfilozófia

Anderson, Elizabeth (2011). Feminist Epistemology and Philosophy of Science. In E.N. Zalta (Ed.) The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Spring 2011 Edition) <http://plato.stanford.edu/archives/spr2011/entries/feminism-epistemology/>

Okruhlik, Kathleen (1998). Gender and the Biological Sciences. In Curd, M. & Cover, J.A. (Eds.) Philosophy of Science: The Central Issues (pp. 192-208). New York: Norton <http://spot.colorado.edu/~cleland/articles/gender_and_biological_sciences.pdf>

Nézőpontelmélet

Lukács György (1971). Történelem és osztálytudat. Budapest: Magvető

Harding, Sandra (1991). Whose Science? Whose Knowledge? Thinking from Women’s Lives Milton Keynes: Open University Press

Hartsock, Nancy (1983/1998). The Feminist Standpoint: Developing the Ground for a Specifically Feminist Historical Materialism. In: The feminist standpoint revisited and other essays (pp. 105-132). Boulder & Oxford: Westview Press.

Rose, Hilary (1983). Hand, Brain, and Heart: A Feminist Epistemology for the Natural Sciences. Signs, 9(1), 73-90.

Smith, Dorothy (1974). Women's Perspective as a Radical Critique of Sociology. Sociological Inquiry, 44, 7-13.

Wylie, Alison (2004). Why Standpoint Matters. In Harding, Sandra (Ed). The Feminist Standpoint Theory Reader: Intellectual & Political Controversies (pp. 339-52). New York & London: Routledge

Feminista empirizmus

Longino, Helen (1990). Science as Social Knowledge: Values and Objectivity in Scientific Inquiry. Princeton: Princeton University Press

Longino, Helen (2002). The Fate of Knowledge. Princeton & Oxford: Princeton University Press

Nelson, Lynn Hankinson (1990). Who Knows: From Quine to a Feminist Empiricism. Philadelphia: Temple University Press

Objektivitás

Haraway, Donna J. (1994). A szituációba ágyazott tudás. In: Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom: Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról (pp. 121-141). Budapest: Replika Kör

Harding, Sandra (1993). Rethinking Standpoint Epistemology: What is “Strong Objectivity”? In Alcoff, Linda & Potter, Elizabeth (Eds). Feminist Epistemologies (pp. 49-82). London & New York: Routledge

Keller, Evelyn Fox (1985). Reflections on Gender and Science. New Haven & London: Yale University Press

Longino, Helen (1997). Feminist Epistemology as a Local Epistemology – I. Proceedings of The Aristotelian Society, supplementary vol. LXXI, 19-35.

Feminista tudomány

Fedigan, Linda (1997). Is Primatology a Feminist Science? In Lager, Lori D. (Ed). Women in Human Evolution. (pp. 56-75). London & New York: Routledge

Feminism Inside the Sciences. Signs, 28(3), 859-921. (tematikus blokk, 2003 tavasz)

Keller, Evelyn Fox (1983). A Feeling for the Organism: The Life and Work of Barbara McClintock. New York: Henry Holt and Company

Klinge, Ineke & Bosch, Mineke (2005). Transforming Research Methodologies in EU Life Sciences and Biomedicine: Gender-Sensitive Ways of Doing Research. State of the Art. European Journal of Women’s Studies, 12(3), 377-395.

Longino, Helen (1987). Can There Be a Feminist Science? Hypatia, 2(3), 51-64.

Longino, Helen (1995). Gender, Politics, and the Theoretical Virtues. Synthese, 104, 383-397.