A kurzus a TTK-n és az IK-n társadalomtudományi tárgyként és szabadon választható előadásként is felvehető. A társadalomtudományi tárgykörön belül tudománytörténeti tantárgynak számít. Elsősorban azok számára ajánlott, akik szeretnék megalapozni későbbi tudománytörténeti, ill. tudományfilozófiai tanulmányaikat. De mivel a legtöbb természettudományos diszciplína felhasználja a filozófiai gondolkodás alapelveit és eredményeit, tulajdonképpen minden hallgató számára hasznos lehet. Az órákon a tematikának megfelelően előadások lesznek. Látogatásuk nem kötelező, de a teljes tematika iránt érdeklődők számára ajánlott. Ez egy három féléves kurzus harmadik féléve. A három féléves tanfolyam (ókori, középkori és újkori, XIX-XX. századi filozófia) egyes félévei egymásra épülve folytatják a történeti folyamat bemutatását, de egymástól függetlenül is felvehetők. A félév során, ill. a vizsgaidőszakban (1-2 alkalomra összevontan) azoknak a hallgatóknak a beszámolóit is meghallgatjuk, akik jegyet akarnak szerezni. Ezek a hallgatói beszámolók szabadon választható filozófiai szövegek (akár egy komplett mű, vagy annak valamilyen részlete) rövid (kb. 10 perces) tartalmi ismertetéséből állnak. 

1. Filozófiatörténeti példákkal illusztrálva jellemezd a következő filozófiai fogalmakat (1-2 mondatos magyarázat elegendő):

kategorikus imperatívusz
tagadás tagadása
az ész csele
kommunizmus
demarkációs probléma 
hermeneutikai kör
       
 

2. a.) A kanti ismeretelmélet rövid leírása
    b.) Jellemezd röviden a pozitivizmus fontosabb korszakait
    c.) Marx és Lenin nézetei a társadalmi struktúráról és a társadalmi forradalmakról

    (Vagy az a.) vagy a b.) vagy a c.) kérdésre elegendő válaszolni.)
        
 

3. a.) Kant és Hegel dialektika-felfogásának összehasonlítása
    b.) A tudás jellegzetességei és funkciói a pozitivizmusban és a hermeneutikában
    c.) A modern és posztmodern eszmerendszer összehasonlítása

    (Vagy az a.) vagy a b.) vagy a c.) kérdésre elegendő válaszolni.)
        
 

4. Történeti áttekintés (XIX- XX. század) vagy az a.) vagy a b.) vagy a c.) kérdésről:
    a.) Erkölcs és politika viszonya az adott időszakban
    b.) A szabadság és elidegenedés megjelenése a filozófiában és a művészetekben
    c.) Egy tudományterület története az adott időszakban
        
 

5. Egy kiválasztott filozófus filozófiájának összefoglalása
        
 

1. A középkori és újkori filozófia történetének összefoglalása. A polgári világkép kifejlődésének szakaszai. A reneszánsz gondolatvilága. Reformáció és humanizmus. Az újkori tudományos világkép és a polgári értékek filozófiai megalapozása

2. A klasszikus polgári értékek megszilárdulása: a felvilágosodás korának szellemi áramlatai. A francia felvilágosodás társadalmi törekvései. A modernitás eszményei.

3-6. A klasszikus német filozófia: Kant és Hegel. A filozófia vége?

7-8. Marx, Engels, marxizmus-leninizmus.

9-12. Pozitivizmus, életfilozófia, hermeneutika, posztmodern.
 

Lendvai L. F., Nyíri K.: A filozófia rövid története - A Védáktól Wittgensteinig  (Kossuth, 1981)
Kuznyecov B. G.: Filozófiatörténet fizikusoknak és matematikusoknak (Gondolat, 1983)
Russell B.: A nyugati filozófia története (Göncöl, 1994)
Hegel: Előadások a filozófia történetéről I-III. (Akadémiai, 1977)
Filozófiai kislexikon (Kossuth, 1972)
Filozófiai kisenciklopédia (Kossuth, 1993)

Weber M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (Gondolat, 1982)
Márkus Gy., Tordai Z.: Irányzatok a mai polgári filozófiában (Gondolat, 1972)
Friedell E.: Az újkori kultúra története I.-V. kötet (Holnap, 1989-1993)

Gecse G.: Vallástörténet (Kossuth, 1980)
von Glasenapp H.: Az öt világvallás (Gondolat, 1977)
Heller Ĺ.: Portrévázlatok az etika történetéből (Gondolat, 1976)
Zoltai D.: Az esztétika rövid története (Kossuth, 1978, 1987)
Hauser A.: A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II (Gondolat, 1980)
Kneale W., Kneale M.: A logika fejlődése (Gondolat, 1987)
Előadások a természetfilozófia történetéből (ELTE TTK jegyzet, 1997)
 
 

Bernal J.D.: Tudomány és történelem (Gondolat, 1963)
Benedek I.: A tudás útja (Gondolat, 1972)
Varga D., Vekerdi L.: A világ kereke (Móra, 1984)
Németh L.: Négy könyv (Szépirodalmi, 1988)

Balázs L., Hronszky I., Sain M.: Kémiatörténeti ABC (Tankönyvkiadó, 1981)
Balázs L.: A kémia története (Gondolat, 1970, 1974)
Fülöp Zs.: A bölcsek köve (Műszaki, 1957)
Hronszky I.,Varga M.: Filozófiai tényezők a kémiai gondolkodás történetében (ELTE  jegyzet,
   1973)
Hronszky I., Varga M.: Történeti - tudományelméleti megjegyzések a kémiáról (A  kémia
   újabb eredményei, 42, Akadémiai, 1978)
Beck M., Szabadváry F., Szőkefalvi N. Z.: A kémia története (ELTE jegyzet, 1969)

Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete (Gondolat, 1978, 1981)
Galilei G.: Matematikai érvelések és bizonyítások (Európa, 1986)
Galilei G.: Párbeszédek (Kriterion, 1983)
Newton I.: A világ rendszeréről (Helikon, 1977)
Sain M.: Nincs királyi út (Gondolat, 1986)
Jacob F.: A tojás és a tyúk. Az élők logikája (Európa, 1974)
Asimov I.: A biológia rövid története (Gondolat, 1972)
Duin N., Sutcliffe J.: Az orvoslás története (Medicina, 1993)
Pléh Cs.: Pszichológiatörténet (Gondolat, 1992)

Benedek I.: Az értelem dicsérete (Minerva, 1987)
Makkai L.: A tudomány forradalma Angliában (Gondolat, 1966)
Vekerdi L.: Kalandozások a tudomány történetében (Magvető, 1969)
Ropolyi L., Szegedi P. (szerk.): A tudományos gondolkodás története (ELTE Eötvös, 2000)
 

Kant I.: A tiszta ész kritikája (Akadémiai, 1982)
Kant I.: A vallás a puszta ész határain belül és más írások (Gondolat, 1974)
Fichte J. G.: Válogatott filozófiai írások (Gondolat, 1981)
Schelling F. W. J.: Bruno avagy a dolgok isteni és természetes elvéről (Magyar  Helikon,
   1974)
Hegel G. W. F.: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai I-III.  (Akadémiai, 
   1979)
Hegel G. W. F.: Előadások a világtörténet filozófiájáról (Akadémiai, 1979)
Feuerbach L.: A kereszténység lényege (Akadémiai, 1961)
Feuerbach L.: Filozófiai kritikák és alapelvek (Helikon, 1978)

Marx K., Engels F.: A német ideológia (Marx-Engels válogatott művei 1. kötet, Kossuth,
   1977)
Marx K.: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből (Marx-Engels válogatott művei 1. kötet,
   Kossuth, 1977)
Marx K.: Előszó és Bevezetés a politikai gazdaságtan bírálatához (Marx-Engels válogatott
   művei 2. kötet, Kossuth, 1975)
Marx: A gothai program kritikája (Marx-Engels válogatott művei 3. kötet, Kossuth, 1977)
Engels F.: Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége (Marx-Engels válogatott
   művei 3. kötet, Kossuth, 1977)
Engels F.: Anti-Dühring és A természet dialektikája (Marx-Engels válogatott művei 3. kötet,
   Kossuth, 1977)
Lenin V. I.: Materializmus és empíriokriticizmus (Összes művei 18. kötet, Kossuth, 1964)
Lenin V. I.: Állam és forradalom (Magyar Helikon, 1971)

Schopenhauer A.: Az akarat szabadságáról (Hatágú síp alapítvány, 1991)
Kierkegaard S.: Írásaiból (Gondolat, 1982)
Nietzsche F.: Válogatott írásai (Gondolat, 1984)
Nietzsche F.: A történelem hasznáról és káráról (Akadémiai, 1989)
Szolovjov V.: Az Antikrisztus története (Századvég, 1993)
Sesztov L.: Dosztojevszkij és Nietzsche (Európa, 1991)
Bergyajev Ny.: Dosztojevszkij világszemlélete (Európa, 1993)

Comte A.: A pozitív szellem (Helikon, 1979)
Mill J. S.: A szabadságról (Helikon, 1980)
Frege G.: Logika, szemantika, matematika (Gondolat, 1980)
A bécsi kör filozófiája (Gondolat, 1972)
Russell B.: A filozófia alapproblémái (Kossuth, 1991)
Russell B.: Miszticizmus és logika (Helikon, 1976)
Russell B.: Filozófiai fejlődésem (Gondolat, 1968)
Wittgenstein L.: Logikai-filozófiai értekezés (Akadémiai, 1989)
Wittgenstein L.: Filozófiai vizsgálódások (Atlantisz, 1992)
Polányi Mihály filozófiai írásai I-II. (Atlantisz, 1992)
Austin J. L.: Tetten ért szavak (Akadémiai, 1990)
Kuhn T.: A tudományos forradalmak szerkezete (Gondolat, 1984)

Pragmatizmus (Peirce, James, Dewey írásai) (Gondolat, 1981)

Bergson H.: Teremtő fejlődés (Akadémiai, 1987)
Chardin P. T.: Az emberi jelenség (Gondolat, 1980)

Sartre J.-P.: Exisztencializmus (Hatágú síp alapítvány, 1991)
Sartre J.-P.: A szabadságról (Kossuth, 1992)
Sartre J.-P.: Módszer, történelem, egyén (Gondolat, 1976)
Camus A.: Sziszüphosz mítosza (Magvető, 1990)
Jaspers K.: Bevezetés a filozófiába (Európa, 1987)

Lukács Gy.: Utam Marxhoz I-II. (Magvető, 1971)
Lukács Gy.: A különösség (Akadémiai, 1957)
Fromm E.: Menekülés a szabadság elől (Akadémiai, 1993)
Berlin I.: Négy esszé a szabadságról (Európa, 1990)
Popper K. R.: A historicizmus nyomorúsága (Akadémiai, 1989)
Marcuse H.: Az egydimenziós ember (Kossuth, 1990)
Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete (FTIK ELTE jegyzet, 1985)
 

Horkheimer M., Adorno T. W.: A felvilágosodás dialektikája
   (Gondolat-Atlantisz, 1990)
Pethő B. (szerk): A posztmodern (szöveggyűjtemény) (Gondolat, 1992)
Habermas J., Lyotard J-F., Rorty R.: A posztmodern állapot
    (Századvég-Gond, 1993)
Derrida: Grammatológia (Életünk-Magyar Műhely, 1991)
Heller Ĺ., Fehér F.: A modernitás ingája (T-Twins, 1993)

Filozófiai hermeneutika (Szöveggyűjtemény) (FTIK ELTE, A Filozófiai Figyelő Kiskönyvtára,
  1990)
Heidegger M.: Lét és idő (Gondolat, 1989)
Gadamer H.-G.: Igazság és módszer (Gondolat, 1984)
 
 

 
Magyar Elektronikus Könyvtár - Filozófia: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/filoz/