Oktaeder logo Kötelezően választható társadalomtudományi / szabadon választható tárgy


 
A tudományos gondolkodás története
Ajánlott Szakok: minden szak számára
Kód: xxxn9331
Heti óraszám 2
Ajánlás szintje: választható tárgy
Előadók Ropolyi László és mások
Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék
Előismeretek Tematika Számonkérés módja
Hírek, információk Naptár Irodalom

Vissza A Tantárgy Részletes Leírásához
 

 
 
 
 

A tudományos gondolkodás története
Heti 2 órás előadás, amely szabadon választható előadásként is felvehető.

 Előadók:
Kiss János, Ropolyi László, Szegedi Péter, Székely László, Varga Miklós
Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék

 

Helye: Lágymányos Déli tömb, 3.110 terem Ideje: kedd 4 - fél 6
 
Ajánlás:

A kurzus a TTK-n és az IK-n társadalomtudományi tárgyként és szabadon választható előadásként is felvehető. A tudományos gondolkodás történetét az ókortól napjainkig tekintjük át. Elsősorban azok számára ajánlott, akik kíváncsiak a természet nem diszciplínákhoz kötött, hanem általánosabb jellegű értelmezésére és leírására. Mivel a legtöbb természettudomány nem tárgyalja, de közvetetten mégis használja más diszciplínák sok megállapítását és ismereteit, azok történetével való foglalkozás minden természettudományt tanuló számára hasznos lehet. Az órákon a tematikának megfelelően - változó előadók által tartott - előadások lesznek. Látogatásuk nem kötelező, de az irodalom szerteágazó volta miatt, a teljes tematika iránt érdeklődők számára ajánlott.


Előismeretek:
Az órák megfelelő követéséhez hasznos lehet a filozófiatörténet (és esetleg a tudományfilozófia) alapjainak ismerete is.

Számonkérés:

Jegyet szerezni elsősorban a vizsgaidőszakban megírandó írásbeli vizsgával lehet. - A jegyszerzés egy további módja: szóbeli vizsga a tanfolyam alábbi tematikája alapján.
 

 
Tematika:
A kurzus célja a természettudományok és a matematika (a kezdetektől napjainkig tartó) történetének feldolgozása. El szeretnénk érni, hogy a kurzus hallgatói a történeti tényeken túl képet kapjanak a tudomány fogalmáról, működésmódjáról, fejlődésének törvényszerűségeiről is. Részletesebben:

1. Mi a tudomány, hogyan működik, miként változik? Előzetes megfontolások és történeti válaszok. A tudománytörténet jelentősége a természettudományok számára.

2. A tudomány kezdetei: Egyiptom, Babilónia, Mezopotámia. Kína. Mítosz, filozófia, tudományok. Matematika, csillagászat, a primitív technikák mint a tapasztalatszerzés forrásai.

3-4. A görög tudomány jellemzése és fejlődési szakaszai: Preszokratikus tudomány (korai természetfilozófia, atomizmus), Platón és Arisztotelész kora, a hellenisztikus tudomány. A görög matematika fejlődése. A ptolemaioszi csillagászat kifejlődése. A földrajzi diszciplínák kialakulása. Az élő természet és az emberi test megismerésének kezdetei. A görög biológia. A görögök fizikai ismeretei. Alkímia és kémia a görög világban.

5. A Római Birodalom tudománya. Technika és tudás. Az iszlám hozzájárulása a tudományhoz. A középkori tudomány Európában. Arisztotelianizmus és skolasztika. A természeti törvény fogalmának kialakulása. A reneszánsz szellem és a technika fejlődésének hatása a tudományra. A tudomány eszköz- és intézményrendszerének fejlődése.

6-7. Újkori forradalom a tudomány jellegében és társadalmi helyzetében. A csillagászat fejlődése Kopernikusztól Keplerig. A klasszikus mechanika kialakulása. Galilei-Huygens-Newton. A "Principia" tartalma és jelentősége. Az infinitezimális számítás.

8. A tudomány a mechanikai világkép kiterjedése és felbomlása korában. A romantikus természetfilozófia hatása. Az evolúcióelmélet kifejlődésének fázisai.  A statisztikus szemléletmód megjelenése a matematikában, a fizikában és a biológiában. Energia megmaradás, entrópia növekedés, a termodinamikai irányzatok története.

9. Az elektrodinamika kibontakozása és hatásai. A kémiai atom- és kötéselméletek. Az evolúcióelmélet története.

10.  Új alapok a matematika felépítéséhez (geometria, algebra, halmazelmélet)

11-12. A XX. századi forradalom a tudományokban. A kvantummechanika. Magfizika. Az elemi részek fizikája. A relativitáselmélet fejlődése. A csillagászat és kozmológia eredményei.

Az egyes órák témái

Február 12. Bevezetés. A tudomány fogalma és fejlődése. A tudomány kezdetei:  Egyiptom, Mezopotámia. A görög tudomány
 Ropolyi László
 

Február 19. A görög csillagászat és a matematika kialakulása
 Szegedi Péter
 

Február 26. Az élő természet és az emberi test megismerésének kezdetei. A görög biológia
 Kiss János
 

Március 5. A görögök fizikai és kémiai ismeretei. A középkor és reneszánsz tudománya. A természeti törvény fogalmának kialakulása
 Ropolyi László
 

Március 12. Újkori forradalom a tudomány jellegében és társadalmi helyzetében. A csillagászat fejlődése Kopernikusztól Keplerig
 Székely László
 

Március 19. A klasszikus mechanika kialakulása. Galilei, Huygens, Newton. A "Principia" tartalma és  jelentősége. Az infinitezimális számítás.
 Szegedi Péter
 

Március 26.  Az elektrodinamika létrejötte és problémái (Az előadás diái innen letölthetők)
Szegedi Péter


Április 9. A tudomány a mechanikai világkép felbomlása korában.  A statisztikus szemléletmód megjelenése a matematikában, a fizikában és a biológiában. Energia megmaradás, entrópia növekedés, a termodinamikai irányzatok története.
Ropolyi László
 

Április 16.  Új alapok a matematika felépítéséhez (geometria, algebra, halmazelmélet)
Ropolyi László
 

Április 23.   Evolúcióelméletek a XVIII-XIX. században
Kiss János
 

Április 30.A kémiai atom- és kötéselméletek
Varga Miklós
 

Május 7. A relativitáselmélet kifejlődése. A modern csillagászat és kozmológia eredményei
Székely László
 

Május 14. A kvantummechanika létrejötte és fejlődése (Az előadás diái innen letölthetők) Magfizika. Az elemi részek fizikája (A múlt évi előadás diái innen letölthetők)
Szegedi Péter

 

Irodalom:
 
       Kötelező irodalom

       Ropolyi L., Szegedi P. (szerk.): A tudományos gondolkodás története (ELTE Eötvös, 2000)
 

       További ajánlott irodalom
 

    a.) A tudományok történetéről

    Bernal J. D.: Tudomány és történelem (Gondolat, 1963)
    Benedek I.: A tudás útja (Gondolat, 1972)
    Varga D., Vekerdi L.: A világ kereke (Móra, 1984)
    Németh L.: Négy könyv (Szépirodalmi, 1988)

    Balázs L., Hronszky I., Sain M.: Kémiatörténeti ABC (Tankönyvkiadó, 1981)
    Balázs L.: A kémia története (Gondolat, 1970, 1974)
    Fülöp Zs.: A bölcsek köve (Műszaki, 1957)
    Hronszky I.,Varga M.: Filozófiai tényezők a kémiai gondolkodás történetében (ELTE
       jegyzet, 1973)
    Hronszky I., Varga M.: Történeti - tudományelméleti megjegyzések a kémiáról (A kémia
       újabb eredményei, 42, Akadémiai, 1978)
    Beck M., Szabadváry F., Szőkefalvi N. Z.: A kémia története (ELTE jegyzet, 1969)

    Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete (Gondolat, 1978, 1981)
    Brush S. G.: Resource Letter HP-1: History of Physics, Am. J. Phys., 55, 683-91, 1987
    Sain M.: Nincs királyi út (Gondolat, 1986)
    Jacob F.: A tojás és a tyúk. Az élők logikája (Európa, 1974)
    Asimov I.: A biológia rövid története (Gondolat, 1972)
    Duin N., Sutcliffe J.: Az orvoslás története (Medicina, 1993)
    Pléh Cs.: Pszichológiatörténet (Gondolat, 1992)

    Benedek I.: Az értelem dicsérete (Minerva, 1987)
    Makkai L.: A tudomány forradalma Angliában (Gondolat, 1966)
    Vekerdi L.: Kalandozások a tudomány történetében (Magvető, 1969)
    Vekerdi L.: Tudás és tudomány (Typotex, 1994)
     

    b.) A kapcsolodó filozófiatörténeti irodalom

    Lendvai L. F., Nyíri K.: A filozófia rövid története - AVédáktól Wittgensteinig (Kossuth, 
       1981)
    Kuznyecov B. G.: Filozófiatörténet fizikusoknak és matematikusoknak (Gondolat, 1983)
    Russell B.: A nyugati filozófia története (Göncöl, 1994)
    Hegel: Előadások a filozófia történetéről I-III. (Akadémiai, 1977)
    Filozófiai kislexikon (Kossuth, 1972)
    Filozófiai kisenciklopédia (Kossuth, 1993)

    Horkheimer M., Adorno T. W.: A felvilágosodás dialektikája (Gondolat-Atlantisz, 1990)
    Márkus Gy., Tordai Z.: Irányzatok a mai polgári filozófiában (Gondolat, 1972)
    Friedell E.: Az újkori kultúra története I.-VI. kötet (Holnap, 1989-1993)

    Gecse G.: Vallástörténet (Kossuth, 1980)
    von Glasenapp H.: Az öt világvallás (Gondolat, 1977)
    Zoltai D.: Az esztétika rövid története (Kossuth, 1978, 1987)
    Hauser A.: A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II (Gondolat, 1980)
    Kneale W., Kneale M.: A logika fejlődése (Gondolat, 1987)
    Előadások a természetfilozófia történetéből  (ELTE TTK jegyzet, 1997)

    c.) A kapcsolódó tudományfilozófiai, ill. általános jellegű olvasnivalók

    Fehér M. - Hársing L.: A tudományos problémától az elméletig (Kossuth, 1977)
    A tudományfejlődés-elmélet problémái. Szöveggyűjtemény. (A filozófia időszerű kérdései
       43, 1980)
    Kuhn T. S.: A tudományos forradalmak szerkezete (Gondolat, 1980)
    Popper K. R.: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997)
    Hempel C. G.: Philosophy of Natural Science (Prentice-Hall, 1966)
    Bunge M.: Scientific Research 2 Vols. (Springer, New York, 1967)
    Bunge M.: Az okság. Az oksági elv helye a modern tudományban (Gondolat, 1967)
    Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai (Atlantisz, 1997)
    Lakatos I. - Musgrave A. (eds.): Problems in the Philosophy of Science (North-Holland,
       Amsterdam, 1968)
    A tudományos megismerés történeti és módszertani problémái (Gondolat, 1980)
    Bernal J. D.: Tudomány és történelem (Gondolat, 1963)
    Science at Cross Roads (F. Cass and Co. Ltd., London, 1971)
    Bloor D.: Knowledge and Social Imagery (Routledge and Kegan Paul, London, 1976)
    Mendellsohn E. - Weingart P. - Whitley R.: The Social Production of Scientific
       Knowledge. Sociology of the Sciences. Yearbook 1977 (Reidel, Dordrecht, 1977)
    Rorty R.: Philosophy and the Mirror of Nature (Blackwell, Oxford, 1980)

    Bunge M.: Philosophy of Physics (Reidel, Dordrecht, 1973)
    Fényes I.: A fizika eredete (Kossuth, 1980)
    Bitsakis E.: Fizika és materializmus (Kossuth, 1986)
    Mehra J. (ed.): The Physicist's Concept of Nature (Reidel, 1973)
    Feynman R.: A fizikai törvények jellege (Magvető, 1983)
    Pólya Gy.: A matematikai gondolkodás művészete I-II. (Gondolat, 1988 és 1989)
    Barrow J. D.: A fizika világképe (Akadémiai, 1994)

    Bohr N.: Atomfizika és emberi megismerés (Gondolat, 1984)
    Broglie L. de: Válogatott tanulmányok (Gondolat, 1968)
    Planck M.: Válogatott tanulmányok. (második kiadás Gondolat ,1982)
    Heisenberg W.: A mai fizika világképe (Gondolat, 1958)
    Heisenberg W.: Válogatott tanulmányok (Gondolat, 1967)
    Heisenberg W.: A rész és az egész (Gondolat, 1975)
    Born M.: Válogatott tanulmányok (Gondolat, 1967)
    Schrödinger E.: Válogatott tanulmányok (Gondolat 1970)
    Einstein A.: Válogatott tanulmányok (Gondolat 1971)
    Wigner J.: Szimmetriák és reflexiók. (Gondolat, 1972)
    Weizsäcker C. F. von: Válogatott tanulmányok (Gondolat 1980)

    Kapcsolódó web címek

    History of Science: Archives and libraries:
       http://www.astro.uni-bonn.de/~pbrosche/hist_sci/hs_arch.html

    History of Science/Science Studies - Reference Sources:   http://hscibib.com/

    Internet History of Science Sourcebook: http://www.fordham.edu/halsall/science/sciencesbook.html

    A Selection of Web and other Internet Sources For the History and Philosophy of
      Science, Technology and Medicine: http://www.imss.fi.it/~tsettle/index.html


Hírek, információk:
A kurzussal kapcsolatban érdeklődni lehet  Ropolyi Lászlónál
Lágymányos, Déli tömb 1.504 szoba
Tel: 372 2500/6667 mellék vagy 372 2949
Utolsó felfrissítés: 2013. május 23.