| A kurzus áttekinti az ismeretelmélet
alapfogalmait, vizsgálja a tudás természetét
és forrásait, valamint a mindezekkel szemben felmerülő
kételyeket. Eközben hasznosítja a filozófia története
során Platóntól napjainkig felhalmozott érveket
és meggondolásokat.
Témakörök:
1. Bevezetés: Az ismeretelmélet
tárgya (amivel foglalkozunk és amivel nem - pl. elme, ismeretség,
know how, tudomány) és módszerei (empirikus leírás
- nem pedig előírás; fogalmi elemzés).
2. A megismerés alanya: Az egyén
- az "általános emberi" képességek (pl. Kant
és a modern felfogás) - a társadalmi tényezők
hatása (a tudásszociológiai megközelítés).
Az alany és a megismerés történeti volta.
3. A megismerés tárgya a filozófiai
álláspont függvénye: naív (ösztönös)
és kevésbé naív realizmus, anti-realizmus (idealizmus,
fenomenalizmus), szociálkonstruktivizmus.
4. A megismerés eredménye: Az ismeret
avagy a tudás (mibenléte, a hithez való viszonya).
Magyarázat és megértés.
5. A tudás megszerzésének
módjai I.: Az érzékelés (tapasztalat, észlelés,
emlékezés).
6. A tudás megszerzésének
módjai II.: A gondolkodás (fogalomalkotás, ítélet,
következtetés). A logika és a nyelv szerepe.
7. A megismerés helyességének
problémája I.: Az igazság (különböző
igazságelméletek).
8. Az igazság bizonyításának
problémája: Az igazolás módjai.
9. A megismerés helyességének
problémája II.: A kételkedés (szkeptikus érvek
és ellenérvek: az ismeretszerző eszközök
és az ismeretek megbízhatóságának vizsgálata).
10. Összefoglalás: Végül
is megismerhető a világ? |
| Általában:
Forrai Gábor (szerk.): Mikor igazolt egy hit?
Ismeretelméleti szöveggyűjtemény. Osiris-Láthatatlan Kollégium 2002.
A. C. Grayling: Filozófiai kalauz.
Akadémiai 1997. 1. fejezet
Kelemen János: A tudat és a
megismerés. Kossuth 1978.
Az egyes témákhoz:
2. Kant, Immanuel: Prolegomena vagy A
tiszta ész kritikája, Bevezetés
3. Berkeley, George: Értekezés
az emberi megismerés elveiről
4. Platón: Menon, 81c(XV)-86a
Az állam, 476c-478d, 514a-517a
Theaitétosz, 142a-186e, 187a-200d, 200d(XXXVIII)-210d
Gettier, Edmund: Igazolt igaz
hit-e a tudás? (Magyar Filozófiai Szemle 1995/1-2)
Goldman, Alvin: A tudás
oksági elmélete (uo.)
5-6. Bacon, Francis: Novum Organum, I-IV,
XIX, XXII, XXXIX-XLIV, XCV
7. Arisztotelész: Metafizika, IX.
10.
Soós, Vilmos: Modern
igazságelméletek
9. Descartes, René: Értekezés
a módszerről , II. IV. (Matura) vagy Elmélkedések
az első filozófiáról, 1-3. elmélkedés
Hume, David: Értekezés
az emberi természetről, I. k. 1. rész, 3., 4.
Locke, John: Értekezés
az emberi értelemről, II. k. 1-12. fej., 25-33; IV. k.
1-17. |
