| Bevezetés
az ismeret- és tudományelméletbe |
| Heti 2 órás elõadás,
amely TUDOMÁNYFILOZÓFIA elõadásként
vehetõ fel. |
|
| Elõadó:
|
| Helye: |
Ideje:
a 2000-2001/II. félév után meghirdetése bizonytalan |
|
| Ajánlás: |
| A kurzust bármely évfolyam bármely
szakos hallgatójának ajánlom. |
|
| Elõismeretek: |
| Valamely természettudomány alapjainak
ismerete elõny, és a kurzus anyagának maradéktalan
követését megkönnyíti, de nem feltétlenül
szükséges. |
|
| Számonkérés: |
| Kollokvium az órák anyagából
vagy házidolgozat (esetleg referátum) egy elõre megbeszélt
témából. |
|
| Tematika: |
| A kurzus áttekinti az ismeret- és
tudományelmélet alapfogalmait, vizsgálja a tudás
és tudomány természetét, forrásait,
valamint a mindezekkel szemben felmerülõ kételyeket.
Eközben hasznosítja a filozófia története
során felhalmozott érveket és meggondolásokat
Platóntól napjainkig.
1. A tudás: Mi a tudás? Hit és
tudás. Megszerezhetõ-e a tudás? Igazolható-e
a tudás?
2. Érzékelés – a tudás
megszerzésének egyik módja: Tapasztalat, észlelés,
emlékezés.
3. Kételkedjünk együtt! Az ismeretszerzõ
eszközök és az ismeretek megbízhatóságának
vizsgálata.
4. Gondolkodás – a tudás megszerzésének
egy másik módja. Fogalomalkotás, ítélet
és következtetés. A logika.
5. Az igazság: Különbözõ
igazságelméletek.
6. A tudományos megismerés specifikumai:
összehasonlítás a köznapi megismeréssel
és az elsajátítás más formáival.
Társadalmi szerepe, módszerei.
7. A tudomány nyelve: Természetes
és szaknyelv. A formalizált nyelv.
8. Empirikus megismerés: A valóság
tényei, azok megfigyelése, tudományos leírása
és a kísérlet. A különbözõ típusú
kísérletek jellemzõi és felépítésük.
9. Mérés: A kvantifikáció
problémái (a mennyiségfogalom megalkotása,
skálázás stb.). A mérés pontossága.
10. Teoretikus (elméleti) megismerés:
Hipotézis, törvény, elmélet. A törvények
felfedezése ésaz elmélet megalkotása. A tudományos
elmélet szerkezete.
11. Magyarázat és elõrelátás:
A tudományos magyarázat típusai, logikája,
határai. Az elõrelátás jelentõsége.
12. A tudományok fejlõdése:
A fejlõdésrõl alkotott nézetek fejlõdése.
A tudomány mai jellemzõi: Kis tudomány-nagy tudomány.
A tudomány társadalmi szerepének megváltozása.
13. Végül is megismerhetõ a
világ? |
|
| Ajánlott irodalom: |
1. Platón: Menon, 81c(XV)-86a
Az állam, 514a-517a
Theaitétosz, 142a-186e, 187a-200d, 200d(XXXVIII)-210d
Gettier, Edmund: Igazolt igaz
hit-e a tudás? (Magyar Filozófiai Szemle 1995/1-2
Goldman, Alvin: A tudás
oksági elmélete (uo.)
2-3. Descartes, René: Értekezés
a módszerrôl , II. IV. (Matura) vagy Elmélkedések
az elsô filozófiáról, 1-3. elmélkedés
Hume, David: Értekezés
az emberi természetrôl, I. k. 1. rész, 3., 4.
Locke, John: Értekezés
az emberi értelemrôl, II. k. 1-12. fej., 25-33; IV. k. 1-17.
Berkeley, George: Értekezés
az emberi megismerés elveirôl
Bacon, Francis: Novum Organum,
I-IV, XIX, XXII, XXXIX-XLIV, XCV
Kant, Immanuel: Prolegomena
vagy A tiszta ész kritikája, Bevezetés
5. Arisztotelész: Metafizika, IX. 10.
Soós, Vilmos: Modern
igazságelméletek
6-11. Fehér, Márta - Hársing,
László: A tudományos problémától
az elméletig |
|
| Hirek,
információk: |
|
|
Utolsó felfrissítés: 2001.
november 10. |
|
