Oktaeder logo Szabadon választható társadalomtudományi/nem természettudományi/közismereti/értelmiségképző tárgy


 
A tudomány szociológiája
Ajánlott Szakok: minden szak számára
Kód: xxxn9208
Heti óraszám 2+0
Ajánlás szintje: választható tárgy
Előadó Szegedi Péter, egy. docens
Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék

 
Előismeretek Tematika Számonkérés módja
Hírek, információk Naptár Irodalom

Vissza A Tantárgy Részletes Leírásához
 

 
 
 
 
 

A tudomány szociológiája
Heti 2 órás kurzus.

 Előadó:
Szegedi Péter
Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék

 

Helye: Déli Tömb 0-818 Ideje: szerda 16:00-17:30
 
Ajánlás:
Főleg - de nem kizárólag - III. éves BSc-s valamint  MSc-s hallgatóknak.

Előismeretek:
Valamely természettudomány alapjainak ismerete előny, és a kurzus anyagának maradéktalan követését nagymértékben elősegíti. Minél inkább ismeri valaki egy tudomány tényleges működését (arányos ez az egyetemen eltöltött évekkel?), annál inkább részt tud venni a munkában. Egy bevezető tudományfilozófiai kurzus előzetes meghallgatása szintén megkönnyítheti a megértést, de a szükséges alapvető tudományfilozófiai ismeretek az órákon is hozzáférhetőek lesznek.

Számonkérés:
Kollokvium az órai anyagból (esetleg órai referátum).

Tematika:
A kurzus bevezetés a tudomány jelenségeinek szociológiájába. Bemutatja - esettanulmányok felhasználásával - a tudósok tágabb és szűkebb társadalmi környezetével valamint a tudományos ismeretekkel kapcsolatos szociológiai kérdéseket.
 

Tematika:

 1. Külső vagy belső tényezők határozzák meg a tudomány fejlődését? (Az internalizmus-externalizmus vita a tudománytörténetben a 30-as évektől) Eset: A newtoni Principia gazdasági és társadalmi gyökerei (Hesszen).
 2. Az intézmények szerepe. Esetek: A Royal Society és a puritanizmus (Merton).
 3. Pártos-e a természettudomány? Eset: Bürokraták, konzervatívok, liberálisok, szocialisták-kommunisták és fasiszták az elmélet és gyakorlat kapcsolatáról (Mannheim). A társadalmi összfolyamat hatása a tudományra. Eset: Az egydimenziós gondolkodás (Marcuse).
 4. Tudományfilozófiai kitérő. Milyen tudományon belüli tényezők teszik lehetővé a tudományon kívüli hatások érvényesülését? Az adatok nem határozzák meg egyértelműen az elméleteket (Quine), a mérések elmélettel terhesek (Hempel). A tudós közösségek szerepe (Kuhn).
 5. A makro- és mikroszociológia határán. Esetek: Weimari kultúra, okság és kvantumelmélet (Forman); óra és óra között különbség van - a newtoni elmélet elfogadásának okai (Freudenthal).
 6. Mikroszociológia: néprajzosok a tudósok között. Eset: laboratóriumi élet a Salk-intézetben (Latour-Woolgar).
 7-8. Egy "erős" tudásszociológiai program: érdekek és más társadalmi tényezők a matematikában és a természettudományban (Bloor). Esetek: a frenológia-vita, a Millikan-kísérlet.
 9-10. Egy gyakorlatibb program. Esetek: rejtett tudás a TEA-lézerekrõl (Polányi, Collins); viták az emlékezet kémiai átviteléről, a gravitációs hullámokról, a mágneses monopólusról, az ostorfarkú gyíkok nemi életéről, a napneutrinókról, a kvantummechanika alapjaival kapcsolatos mérésekről, az orvostudományból (Collins, Pinch stb.).
 11. Hogyan gyártják a tudományos tényeket? Eset: a kvark-fogalom keletkezése (Pickering).
 12. A tudomány népszerűsítése a tömegkommunikációban: A sajtó szerepe. Eset: Miért vált Einstein híressé Amerikában? (Misner). Tudomány a televízióban. Eset: szabadon választott.

Az órákon vetített diák elérhetőek lesznek a Neptunban.


Ajánlott irodalom:

     A kurzus tematikájához kapcsolódó, azzal jelentős  részben átfedő tankönyv:
     Ropolyi László (szerk.): Bevezetés a tudományfilozófiába (az oldalon "Bevezetés tudományfilozófiába" címmel szerepel html és pdf formátumban, ajánlott részek: 3.1, 3.2, 4.1, 4.3-4.8)

    A kurzus tematikájához kapcsolódó, de azzal csak részben átfedő általános tudásszociológiai irodalom:
    Barry Barnes-David Bloor-John Henry: A tudományos tudás szociológiai elemzése (Osiris, Budapest 2002)
    Farkas János: Perlekedő tudáselméletek (Gondolat-BME Szociológia Tanszék, Budapest 1994)

    Karácsony András: Bevezetés a tudásszociológiába (Osiris, Budapest 1995)
    Fehér Márta-Békés Vera: Tudásszociológia szöveggyűjtemény (Typotex, Budapest 2005)
    Harry Collins-Trevor Pinch: Dr. Gólem - Útmutató az orvostudományhoz (Scolar, Budapest 2007)
    Kutrovátz Gábor-Láng Benedek-Zemplén Gábor: A tudomány határai (Typotex, Budapest 2008)

    Az egyes órákhoz javasolt irodalom:
1. Fehér Márta: A tudományfejlődés elméletek története A filozófia időszerű kérdései 38 1979
    K. Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok [Magántulajdon és kommunizmus] (Marx-Engels Művei 42 104-116. o.)
    K. Marx-F. Engels: A Kommunista Párt kiáltványa (MEM 4)
    K. Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai (MEM 46/I-II)
                  A politikai gazdaságtan bírálatához. Elõszó (MEM 13)
    B. Hessen: The Social and Economic Roots of Newton's "Principia". Újra kiadva in: Science at Cross Roads (Frank Cass and Co. Ltd., London 1971)
    J. D. Bernal: Tudomány és történelem (Gondolat 1963)
2. R. K. Merton: Válogatás tudásszociológiai és tudományszociológiai írásaiból Szociológiai Füzetek 12 1976
3. Mannheim Károly: Ideológia és utópia (Kossuth 1971)
                                Tudásszociológiai tanulmányok (Osiris 2000)
    Herbert Marcuse: Az egydimenziós ember (Kossuth 1990)
    Hronszky Imre: Veblen, Scheler és Borkenau a tudományos megismerés társadalomtörténetérõl. Filozófiai Figyelõ 1986/2 5-15. o.
4. W. V. Quine: Az empirizmus két dogmája Magyar Filozófiai Szemle 1973/1-2
    T. S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (Gondolat 1984)
5. M. J. Mulkay-A. T. Williams: A sociological study of a physics department British Journal of Sociology 22 March 1971 68-82
    H. Kragh: The fine structure of hydrogen and the gross structure of the physics community, 1916-1926 Historical Studies in the Physical Sciences 15 1984/2
    Th. S. Kuhn: Black-Body Theory and the Quantum Discontinuity, 1894-1912 (Clarendon, Oxford 1978)
    P. Forman: Weimar Culture, Causality, and Quantum Theory, 1918-1927 Historical Studies in the Physical Sciences 3 1971 1-115
    G. Freudenthal: Atom and Individual in the Age of Newton (Reidel, Dordrecht 1986)
6. Bruno Latour-Steve Woolgar: Laboratory Life. The Social Construction of Scientific Facts (Sage 1976)
7-8. D. Bloor: Knowledge and Social Imagery (Routledge and Kegan Paul, London 1976)
       Barnes-Bloor-Henry im.
9-10. H. M. Collins-G. Cox: Recovering Relativity Social Studies of Science 6(3&4) Sept. 1976
         H. M. Collins: Stages in the Empirical Programme of Relativism Soc. Stud. of Sci. 11(1) Febr. 1981
                               What is TRASP? Philosophy of the Social Sciences 11 1981 215-24
         K. P. Knorr, R. Krohn, R. Whitley: The social process of scientific investigation. Sociology of the Sciences. Yearbook 1980. (Reidel, Dordrecht 1981)
        Polányi Mihály: A hallgatólagos megismerés hatása a filozófia néhány problémájára in: Filozófiai írásai I. (Atlantisz 1992 83-111)
        H. M. Collins: The TEA Set: Tacit Knowledge and Scientific Networks Science Studies 4 1974 165-86
                              The Seven Sexes Sociology 9 1975 205-24
                              Son of Seven Sexes Soc. Stud. of Sci. 11 1981 33-62
                              Changing Order. Replication and Induction in Scientific Practice (Sage 1985)
        Harry Collins-Trevor Pinch: Golem, what everyone should know about science (Cambridge University Press, Cambridge 1993)
        A. Pickering: Constraints and Controversy Soc. Stud. of Sci. 11 1981 63-93

        Trevor J. Pinch: The Sun-Set Soc. Stud. of Sci. 11 1981 131-58
                                 Theory Testing in Science Phil. of the Soc. Sci. 15(2) June 1985
        T. Shinn & R. Whitley (eds.): Sociology of the Sciences. Yearbook 1985 (Reidel, Dordrecht 1985)
        D. Koester, D. Sullivan and D. H. White: Theory Selection in Particle Physics Soc. Stud. of Sci. 12 1982 73-100
        E. Mendellsohn-Peter Weingart-R. Whitley: The Social Production of Scientific Knowledge. Sociology of the Sciences. Yearbook 1977 (Reidel, Dordrecht 1977)
        Bill Harvey: Plausibility and the Evolution of Knowledge. A Case-Study of Experimental Quantum Mechanics Soc. Stud. of Sci. 11 1981 95-130
11. A. Pickering: The Hunting of the Quark Isis 72 1981 216-236
                           Constructing Quarks. A Sociological History of Particle Physics (University of Chicago Press 1984)
12. Marshall Misner: Why Einstein Became Famous in America Social Studies of Science 15 1985 267-91
    Marcel C.  LaFollette: Science on Television: Influences and Strategies Daedalus 111(4) Fall 1982
    H. M. Collins: Certainty and the Public Understanding of Science: Science on Television Social Studies of Science 17(4) Nov 1987 
    Dorothy Nelkin: Selling Sience (Freeman, New York 1987)


Hírek, információk:
 

Utolsó felfrissítés: 2014. február 12.