A kurzus bevezetés a tudomány jelenségeinek szociológiájába.
Bemutatja - esettanulmányok felhasználásával
- a tudósok tágabb és szűkebb társadalmi
környezetével valamint a tudományos ismeretekkel kapcsolatos
szociológiai kérdéseket.
Tematika:
1. Külső vagy belső tényezők
határozzák meg a tudomány fejlődését?
(Az internalizmus-externalizmus vita a tudománytörténetben
a 30-as évektől) Eset: A newtoni Principia gazdasági
és társadalmi gyökerei (Hesszen).
2. Az intézmények szerepe.
Esetek: A Royal Society és a puritanizmus (Merton).
3. Pártos-e a természettudomány?
Eset: Bürokraták, konzervatívok, liberálisok,
szocialisták-kommunisták és fasiszták az elmélet
és gyakorlat kapcsolatáról (Mannheim).
A társadalmi összfolyamat
hatása a tudományra. Eset: Az egydimenziós gondolkodás
(Marcuse). 4. Tudományfilozófiai
kitérő.
Milyen tudományon belüli tényezők teszik lehetővé
a tudományon kívüli hatások érvényesülését?
Az adatok nem határozzák meg egyértelműen az
elméleteket (Quine), a mérések elmélettel terhesek
(Hempel). A tudós közösségek szerepe (Kuhn).
5. A makro- és mikroszociológia
határán. Esetek: Weimari kultúra, okság és
kvantumelmélet (Forman); óra és óra között
különbség van - a newtoni elmélet elfogadásának
okai (Freudenthal).
6. Mikroszociológia: néprajzosok
a tudósok között. Eset: laboratóriumi élet
a Salk-intézetben (Latour-Woolgar).
7-8. Egy "erős" tudásszociológiai
program: érdekek és más társadalmi tényezők
a matematikában és a természettudományban (Bloor).
Esetek: a frenológia-vita, a Millikan-kísérlet. 9-10.
Egy gyakorlatibb program. Esetek: rejtett tudás a TEA-lézerekrõl
(Polányi, Collins); viták az emlékezet kémiai
átviteléről, a gravitációs hullámokról,
a mágneses monopólusról, az ostorfarkú gyíkok
nemi életéről, a napneutrinókról, a kvantummechanika
alapjaival kapcsolatos mérésekről, az orvostudományból (Collins, Pinch stb.).
11. Hogyan gyártják a tudományos
tényeket? Eset: a kvark-fogalom keletkezése (Pickering).
12. A tudomány népszerűsítése
a tömegkommunikációban: A sajtó szerepe. Eset:
Miért vált Einstein híressé Amerikában?
(Misner). Tudomány a televízióban. Eset: szabadon
választott. Az órákon vetített diák elérhetőek lesznek a
Neptunban. |
A kurzus tematikájához
kapcsolódó, azzal jelentős részben átfedő tankönyv:
Ropolyi László (szerk.):
Bevezetés a
tudományfilozófiába (az oldalon "Bevezetés tudományfilozófiába" címmel
szerepel html és pdf formátumban, ajánlott részek: 3.1, 3.2, 4.1, 4.3-4.8) A kurzus tematikájához
kapcsolódó, de azzal csak részben átfedő
általános tudásszociológiai irodalom:
Barry Barnes-David Bloor-John Henry: A tudományos tudás szociológiai elemzése (Osiris, Budapest 2002)
Farkas János: Perlekedő
tudáselméletek (Gondolat-BME Szociológia Tanszék,
Budapest 1994)
Karácsony András:
Bevezetés a tudásszociológiába (Osiris,
Budapest 1995)
Fehér Márta-Békés Vera: Tudásszociológia szöveggyűjtemény
(Typotex, Budapest 2005)
Harry Collins-Trevor Pinch: Dr. Gólem - Útmutató az
orvostudományhoz (Scolar, Budapest 2007)
Kutrovátz Gábor-Láng Benedek-Zemplén Gábor: A tudomány
határai (Typotex, Budapest 2008)
Az egyes órákhoz
javasolt irodalom:
1. Fehér Márta: A tudományfejlődés
elméletek története A filozófia időszerű
kérdései 38 1979
K. Marx: Gazdasági-filozófiai
kéziratok [Magántulajdon és kommunizmus] (Marx-Engels
Művei 42 104-116. o.)
K. Marx-F. Engels:
A Kommunista Párt kiáltványa (MEM 4)
K. Marx: A politikai gazdaságtan
bírálatának alapvonalai (MEM 46/I-II)
A politikai gazdaságtan bírálatához. Elõszó
(MEM 13)
B. Hessen: The Social and
Economic Roots of Newton's "Principia". Újra kiadva in: Science
at Cross Roads (Frank Cass and Co. Ltd., London 1971)
J. D. Bernal: Tudomány
és történelem (Gondolat 1963)
2. R. K. Merton: Válogatás tudásszociológiai
és tudományszociológiai írásaiból
Szociológiai Füzetek 12 1976
3. Mannheim Károly: Ideológia
és utópia (Kossuth 1971)
Tudásszociológiai tanulmányok (Osiris 2000)
Herbert Marcuse: Az egydimenziós
ember (Kossuth 1990)
Hronszky Imre: Veblen, Scheler
és Borkenau a tudományos megismerés társadalomtörténetérõl.
Filozófiai Figyelõ 1986/2 5-15. o.
4. W. V. Quine: Az empirizmus két dogmája
Magyar Filozófiai Szemle 1973/1-2
T. S. Kuhn: A tudományos
forradalmak szerkezete (Gondolat 1984)
5. M. J. Mulkay-A. T. Williams: A sociological
study of a physics department British Journal of Sociology 22
March 1971 68-82
H. Kragh: The fine
structure of hydrogen and the gross structure of the physics community,
1916-1926 Historical Studies in the Physical Sciences 15
1984/2
Th. S. Kuhn: Black-Body
Theory and the Quantum Discontinuity, 1894-1912 (Clarendon, Oxford
1978)
P. Forman: Weimar Culture,
Causality, and Quantum Theory, 1918-1927 Historical Studies in the Physical
Sciences 3 1971 1-115
G. Freudenthal: Atom and
Individual in the Age of Newton (Reidel, Dordrecht 1986)
6. Bruno Latour-Steve Woolgar: Laboratory
Life. The Social Construction of Scientific Facts (Sage 1976)
7-8. D. Bloor: Knowledge and Social Imagery
(Routledge and Kegan Paul, London 1976)
Barnes-Bloor-Henry im.
9-10. H. M. Collins-G. Cox: Recovering Relativity
Social Studies of Science 6(3&4) Sept. 1976
H. M. Collins: Stages in the
Empirical Programme of Relativism Soc. Stud. of Sci. 11(1)
Febr. 1981
What is TRASP? Philosophy of the Social Sciences 11 1981
215-24
K. P. Knorr, R. Krohn, R.
Whitley: The social process of scientific investigation. Sociology of
the Sciences. Yearbook 1980. (Reidel, Dordrecht 1981)
Polányi Mihály:
A hallgatólagos megismerés hatása a filozófia
néhány problémájára in: Filozófiai
írásai I. (Atlantisz 1992 83-111)
H. M. Collins: The TEA Set:
Tacit Knowledge and Scientific Networks Science Studies 4
1974 165-86
The Seven Sexes Sociology 9 1975 205-24
Son of Seven Sexes Soc. Stud. of Sci. 11 1981 33-62
Changing Order. Replication and Induction in Scientific
Practice (Sage
1985)
Harry Collins-Trevor Pinch: Golem, what everyone should know about science (Cambridge University Press, Cambridge 1993)
A. Pickering: Constraints
and Controversy Soc. Stud. of Sci. 11 1981 63-93
Trevor J. Pinch: The Sun-Set
Soc. Stud. of Sci. 11 1981 131-58
Theory Testing in Science Phil. of the Soc. Sci. 15(2) June
1985
T. Shinn & R. Whitley
(eds.): Sociology of the Sciences. Yearbook 1985 (Reidel, Dordrecht
1985)
D. Koester, D. Sullivan and
D. H. White: Theory Selection in Particle Physics Soc. Stud. of Sci.
12 1982 73-100
E. Mendellsohn-Peter Weingart-R.
Whitley: The Social Production of Scientific Knowledge. Sociology of
the Sciences. Yearbook 1977 (Reidel, Dordrecht 1977)
Bill Harvey: Plausibility
and the Evolution of Knowledge. A Case-Study of Experimental Quantum Mechanics
Soc. Stud. of Sci. 11 1981 95-130
11. A. Pickering: The Hunting of the Quark Isis
72 1981 216-236
Constructing Quarks. A Sociological History of Particle Physics (University
of Chicago Press 1984)
12. Marshall Misner: Why Einstein Became Famous
in America Social Studies of Science 15 1985 267-91
Marcel C. LaFollette:
Science on Television: Influences and Strategies Daedalus 111(4)
Fall 1982
H. M. Collins: Certainty and
the Public Understanding of Science: Science on Television Social Studies
of Science 17(4) Nov 1987
Dorothy Nelkin: Selling
Sience (Freeman, New York 1987) |