A csillagászat története Ptolemaiosztól Keplerig

Ábra egy arab szerzõ (Jagmini) könyvébõl: A Nap (1) egy szilárd gömb, amely két excentrikus szférikus felület között helyezkedik el, vagyis egy excentrikus szférában (2) mozog (6-os középponttal). Ezek két másik felületet érintenek, amelyek közös középpontjában (5) van a Föld. Az említett két-két felület két egymással komplementer szférát (3 és 4) határol. dreyer.jpg         39.jpg 40.jpg Kopernikusz mûvének egyik oldala a kopernikuszi rendszer sematikus ábrájával. Ennek az ábrának – amely a rendszer egyszerûségét sugallja – nagy szerepe volt az új kopernikuszi tan “propagandájában”. Kopernikusz egy másik ábrája, mely az elõbbivel szemben a rendszer valóságos bonyolultságát tükrözi.     Tycho rendszere     41.jpg     42.jpg keple.jpg Kepler elsõ kísérlete a Föld–Mars viszony meghatározására Kepler Astronomia Nova címû mûvének címlapja     galile1.jpg                44.jpg 45.jpg Galilei Sidereus Nuncius címû mûvének címlapja Galilei rajzai a Holdról a Sidereus Nunciusban