A kopernikuszi
fordulat (xxxn9804) |
Heti 2 órás elõadás,
amely TUDOMÁNYTÖRTÉNET kurzusként vehetõ
fel. |
|
Elõadó:
|
HELYE: ÉT -1.64 |
IDEJE:
hétfő 14.00-15.30 |
|
Ajánlás: |
Minden érdeklõdõ számára. |
|
Elõismeretek: |
Nem szükséges. |
|
Számonkérés: |
Zárthelyi dolgozat a félév
végén. (Javítás: szóbeli vizsga.)
|
|
Tematika: |
A kurzus során a csillagászati kozmológiák
és világképek történetét kívánjuk
áttekinteni a görög csillagászati kozmológia
kialakulásától a modern tudományos világkép
születéséig. Különös hangsúlyt helyezünk
arra a kérdésre, hogy milyen szerepet töltött be
az ún. "kopernikuszi fordulat", vagyis az ókori és az
újkori kozmológiai felfogások közötti váltás
a modern tudomány alapjainak kibontakozásában, és
milyen viszonyban áll a kort jellemzõ tágabb fiozófiai,
világnézeti és fogalmi átalakulásokkal.
Az érintett témák
címszavakban:
- A "kozmosz" születése: korai görög
természetbölcselet és kozmológia
- Az antik csillagászati világkép
alapelemei: a kozmosz mint geometriai (Platón) és fizikai (Arisztotelész)
rend
- Az antik tudományos csillagászat
nézetei és eredményei (Eudoxosz, Apollóniosz,
Hipparkhosz, Ptolemaiosz)
- A középkori kozmosz rendje: a biblikus
világtól a skolasztikus csillagászati dogmatikáig
és a humanizmusig
- Kopernikusz fordulata: a bolygómozgások
problémájának technikai megoldása vagy gyökeres
szemléletváltás?
- A 16. század reakciója: Tycho
Brahe modelljétõl Giordano Bruno végtelen világáig
- Kepler: misztikus álmodozó vagy
az "égi fizika" tudományának megteremtõje?
- Galilei: a két világrendszer ütközése,
vallás és tudomány szembefordulása
- A modern világrend kialakulása,
Newton szintézise
|
Segédanyag: |
Hallgatói jegyzet
(nagyon hasznos, de nem "lektorált" :) ) |
Bolygómozgás animáció
|
Fólia-sorozat Kopernikuszról |
Fólia-sorozat
Ptolemaiosz és Kopernikusz műveiről |
Fólia-sorozat
Galileiről |
|
Ajánlott irodalom: |
|
Koestler, A.: Alvajárók (Európa,
1996)
Duhem, Pierre: A jelenségek megőrzése. (Kairosz, 2005)
Neugebauer, O.: Egzakt tudományok
az ókorban (Gondolat, 1984)
Szabó Á.: Antik csillagászati
világkép (Typotex, 1998)
Simonyi K.: A fizika kultúrtörténete
(Gondolat, 1978 vagy Akadémiai, 1998)
Vekerdi L.: Így él Galilei
(Typotex, 1997)
Steiger K.: Parmenidész és
Empedoklész kozmológiája (Áron, 1998)
Bienkowska, B. (szerk): Kopernikusz
és kora (Gondolat, 1973)
Ropolyi L. - Szegedi P. (szerk): A tudományos
gondolkodás története (Eötvös, 2000)
ifj. Gazda I. - Marik M.: Csillagászattörténeti
ABC (Tankönyvkiadó, 1986)
Balázs B. - ifj. Bartha L. - Marik
M.: Csillagászatörténet életrajzi lexikon
(TIT, 1982)
+ bármilyen csillagászattörténeti
mű
Platón: Timaiosz. In: Platón
összes művei (Európa, 1984), 3. kötet, 307-409.
oldal
Arisztotelész: Az égbolt (Akadémiai kiadó, 2009)
Arisztotelész: A természet (Physika) (L'Harmattan, 2010)
Strabón: Geógraphika
(Gondolat, 1977)
Cusanus, N.: A tudós tudatlanság
(több kiadás)
Bruno, G.: A végtelenrõl,
a világegyetemről és a világokról (Kriterion,
1990)
Galilei, G.: Párbeszédek
(a két legnagyobb világrendszerről) (Európa,
1959)
Newton, I.: A világ rendszeréről
(Magyar Helikon, 1977)
Részlet
Eukleidész Phainomena c. művéből
Részletek
Ptolemaiosz Almagestjéből
Oresme lehetséges
érvei a Föld forgása mellett
Részletek
Kopernikusz De revolutionibus-ából
|
|
Hirek,
információk: |
|
A zárthelyi dolgozat eredményei
itt
olvashatók. Megjegyzések: Ponthatárok: 1-4:1; 5-8:2; 9-12: 3; 13-16:4; 17-20:
5. Pontátlag: 10,55. Jegyátlag: 3,05.
Kérem, hogy mindenki, aki szeretne jegyet, jelentkezzen fel egy
vizsgaidőpontra. Ha valaki nem jön el a felvett vizsgára, akkor úgy veszem,
hogy elfogadta a megajánlott jegyet, és beírom. (Közvetlenül,
vizsgajelentkezés nélkül nem tudok jegyet beírni.) Aki javítani szeretne a
megajánlott jegyen, az szóban megteheti a felvett vizsgaidőpontban. Aki nem
szerzett érvényes jegyet, az ugyancsak szóban vizsgázhat.
|
Utolsó felfrissítés: 2014. december 16. |
|