A kurzus a TTK-n és az IK-n társadalomtudományi tárgyként felvehető. A társadalomtudományi tárgykörön belül tudományfilozófiai tantárgynak számít.

A kurzus bevezetés a természettudományok feminista kritikájába. Célja elsősorban, hogy történeti áttekintést nyújtson a feminista tudománykritika kialakulásáról, ismertesse e szerteágazó terület irányzatait és elemezze ezek egymáshoz való viszonyát. Különös hangsúlyt kapnak a feminista kritika ismeretelméleti következményei, azaz a tudományfilozófia kérdésfelvetéseire adott alternatív válaszok. A kurzus során részletesen tárgyaljuk továbbá a feminista elmélet alapfogalmait és főbb irányzatait. A feminista tudománykritikát úgy fogjuk fel, mint ezen gondolatrendszereknek a tudománnyal összefüggő jelenségekre történő alkalmazását.

Az előadások négy téma köré csoportosulnak: (1) feminista elmélet (2) nők a tudományban (3) a nemek közötti különbségekről alkotott tudományos elméletek (4) a nemek közötti viszonyok megszervezésének következményei a tudományos tudás tartalmára nézve. Ennek megfelelően tudománytörténeti, -szociológiai, -filozófiai és ismeretelméleti kérdések kerülnek megvitatásra.

Az órákon előadások lesznek, illetve a hallgatók érdeklődésétől és aktivitásától függő mértékben ehhez kapcsolódó vita.

Jegyet szerezni kétféleképpen lehet: a kurzus utolsó óráján tartott írásbeli vizsgán, vagy a vizsgaidőszakban meghirdetett szóbeli vizsgák valamelyikén. A vizsgakérdések mind írásbeli, mind szóbeli vizsga esetében az órákon elhangzott anyagra vonatkoznak. Az írásbeli vizsga eredményét szóban javítani lehet.

(2-3). Febr 25 – márc 4.
A feminista elmélet irányzatai. Simone de Beauvoir. Liberális, marxista/szocialista, radikális és posztmodern feminizmusok. Társadalomelmélet és cselekvési terv.

(4). Márc. 11.
Nők a tudományban. Alulreprezentáció, szegregáció, nemi diszkrimináció az oktatásban és a kutatásban. A tudomány mint szubkultúra; a tudomány és a tudós imidzse a tudományos közösségen belül és kívül.

(5). Márc. 18.
Női (majdnem)-Nobel-díjasok három generációja: Marie Curie, Lise Meitner, Rosalind Franklin.

(6). Márc. 25.
A biológiai nem társadalmi konstrukciója. Megalapozza-e a biológiai nem a nők és férfiak által betölthető / betöltendő társadalmi szerepeket?

(7). Ápr. 1.
Vadászó-gyűjtögető őseink: androcentrikus és gynocentrikus elméletek az emberi kultúra eredetéről. Nemi sztereotípiák rávetülése a kutatás tárgyára.

(8). Ápr. 8.
Női agy, férfi ész: neuroendokrinológiai kutatások logikája, a lineáris-hormonális modell. A nemi sztereotípiák szerepe az érvelésben.

(9). Ápr. 15.
Az élettudományok feminista kritikájának ismeretelméleti következményei. Naiv feminista empirizmus, feminista nézőpontelmélet, kontextuális empirizmus. Az objektivitás problémája és feminista definíciói.

Ápr. 22.
tavaszi szünet

(10). Ápr. 29.
A társadalmi nemmel összefüggő ideológiák hatása a fizikai tudományok tartalmára. Mechanisztikus filozófia, tudományos forradalom és társadalmi változás a 17. sz.-ban.

(11). Május 6.
Összefoglalás és kitekintés. Ideológia az élettudományokban és a fizikai tudományokban. Társadalomelméleti alapok: társadalmi struktúra, érdek, érték, ideológia, világnézet. Tudományfilozófiai alapok: a tudományos elméletek aluldetermináltsága és értékterheltsége.

Május 13.
Pázmány-nap

Május 20.
zárthelyi vizsgadolgozat

Anderson, Elizabeth (2010). Feminist Epistemology and Philosophy of Science. In: E.N. Zalta (Ed.) The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Fall 2010 Edition).
URL= <http://plato.stanford.edu/archives/fall2010/entries/feminism-epistemology/>

Kovács Ágnes (2004). Feminista tudománykritika, ismeretelmélet és tudományfilozófia. OTDK dolgozat. URL=< http://hps.elte.hu/tdk/dogak/kovacs_doga.pdf>

Harding, Sandra (1986). The Science Question in Feminism. Ithaca & London: Cornell University Press

Potter, Elizabeth (2006). Feminism and Philosophy of Science: An Introduction. London & New York: Routledge

Schiebinger, Londa (1991). Has Feminism Changed Science? Cambridge, MA & London, England: Harvard University Press

Az egyes órákhoz javasolt irodalom:

(1)
Acsády Judit (1996). Lovagiasságtól a vádaskodásig. Képek a magyarországi antifeminizmus tablójáról. EDUCATIO, 1996/3, 454-466.

Giddens, Anthony (1995). Szociológia. 6. fejezet: Nem és szexualitás (177-218. oldal). Ford. Acsády Judit. Budapest: Osiris.

Haslanger, S. & Tuana, N. (2009). Topics in Feminism. In E.N. Zalta (Ed.). The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Winter 2009 Edition),
Stable URL = <http://plato.stanford.edu/archives/win2009/entries/feminism-topics/>.

Lévai Katalin (2000). Feminizmustörténet I-III. Esély 2000/1, 49-61; Esély 2000/2, 3-15; Esély 2000/5, 18-40.

(2-3)
Beauvoir, Simone de (1969). A második nem. Ford. Görög Lívia és Somló Vera. Budapest: Gondolat

MacKinnon, Catherine A. (1994). A feminizmus változásai. Előadások életről és jogról. Ford. Borsodi Gyöngyi. Budapest: Pont Kiadó

Tong, Rosemarie (1993). Feminist Thought: A Comprehensive Introduction. London: Routledge

Rosemarie Tong (1993/97): Pszichoanalitikus feminizmus. In Csabai Márta – Erős Ferenc (szerk.): Freud titokzatos tárgya: Pszichoanalízis és női szexualitás, 23-62. oldal. Budapest: Új Mandátum

(4)
Schiebinger, Londa (1991). Has Feminism Changed Science? Part II: Gender in the cultures of science (pp. 65-103). Cambridge, MA & London, England: Harvard University Press

Wennerås, Christine & Wold, Agnes (1997). Nepotism and Sexism in Peer Review. Nature, 387, 341-343.

Zuckermann, Harriet (1991). The Careers of Man and Women Scientists: A Review of Current Research. In H. Zuckerman; J. Cole & J. Bruer (Eds). The Outer Circle: Women in the Scientific Community (pp. 27-56). New York: W.W. Norton

(5)
McGrayne, Sharon B. (1998). Nobel Prize Women in Science. Washington, D.C.: Joseph Henry Press

(6)
Laqueur, Thomas (2001). A testet öltött nem: Test és nemiség a görögöktől Freudig. Ford. Szabó Valéria et al. Budapest: Új Mandátum

Bleier, Ruth (1984). Science and Gender: A Critique of Biology and Its Theories on Women. [New York]: Pergamon Press

Fausto-Sterling, Anne (1992). Myths of Gender: Biological Theories about Women and Men. New York: BasicBooks

Hubbard, Ruth (1992). The Politics of Women’s Biology. New Brunswick & New Jersey: Rutgers University Press

(7)
Haraway, Donna J. (1989). Primate visions: Gender, race, and nature in the world of modern science. New York: Routledge.

Longino, Helen & Ruth Doell (1983). Body, Bias, and Behaviour: A Comparative Analysis of Reasoning in Two Areas of Biological Science. Signs, 9(2), 206-227.

Martin, Emily (1991). The Egg and the Sperm: How Science has Constructed a Romance Based on Stereotypical Male-Female Roles. Signs, 16(3), 485-501.

Szentiványi Jenő (2001). A kőbaltás ember. Budapest: Unikornis

(8)
Moir, Anne & David Jessel (1992). Agyszex: Női agy – férfiész? ford.Vitray Tamásné. Budapest: Gondolat

Kimura, Doreen (1999, 2003). Női agy, férfi agy. ford. Boross Ottilia. Budapest: Kairosz

Simone-Cohen, Baron (2006). Elemi különbség. ford. Ivády Rozália. Budapest: Osiris

Longino, Helen (1990). Science as Social Knowledge: Values and Objectivity in Scientific Inquiry. (Ch 6 & 7, pp. 103-161). Princeton: Princeton University Press

(9)
Gowaty, Patricia A. (2003). Sexual Natures: How Feminism Changed Evolutionary Biology. Signs, 28(3), 901-921.

Haraway, Donna J. (1994). A szituációba ágyazott tudás. In: Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom: Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról (pp. 121-141). Budapest: Replika Kör

Harding, Sandra (1991). Whose Science? Whose Knowledge? Thinking from Women’s Lives (Ch 2 & 3, pp. 19-76). Milton Keynes: Open University Press

Hartsock, Nancy (1983). The Feminist Standpoint: Developing the Ground for a Specifically Feminist Historical Materialism. In Sandra Harding & Merrill Hintikka (Eds.). Discovering Reality: Feminist Perspectives on Epistemology, Metaphysics, Methodology, and the Philosophy of Science (pp. 283-310). Dordrecht: D. Reidel

Longino, Helen (1990). Science as Social Knowledge: Values and Objectivity in Scientific Inquiry. (Ch 8-10, pp. 162-232). Princeton: Princeton University Press

Lukács György (1971). Történelem és osztálytudat. Budapest: Magvető

Nelson, Lynn Hankinson (1990). Who Knows: From Quine to a Feminist Empiricism. Philadelphia: Temple University Press

Smith, Dorothy (1974). Women's Perspective as a Radical Critique of Sociology. Sociological Inquiry, 44, 7-13

(10)
Keller, Evelyn Fox (1985). Reason and Spirit at the Birth of Modern Science. In Reflections on Gender and Science (pp. 43-65). New Haven & London: Yale Univ. Press.

Merchant, Carolyn (1980). The Death of Nature: Women, Ecology, and the Scientific Revolution. San Francisco: Harper

Potter, Elizabeth (2001). Gender and Boyle’s Law of Gases. Bloomington & Indianapolis: Indiana University Press

(11)
Lakatos László (2008). Biológiai imperializmus. In Némedi Dénes (szerk). Modern szociológiai paradigmák (pp. 157-202). Budapest: Napvilág

Longino, Helen (1987). Can There be a Feminist Science? Signs, 2(3), 51-64.

Longino, Helen (1995). Gender, Politics, and the Theoretical Virtues. Synthese, 104, 383-397.

Rolin, Kristina (1999). Can Gender Ideologies Influence the Practice of the Physical Sciences? Perspectives on Science, 7(4), 510-533.