(1-2). Február 13 és 20. Bevezető, a kurzus szerkezete, témáinak áttekintése. A
feminizmus mint társadalmi mozgalom (hullámmodell) és mint nézetrendszer
(deskriptív és normatív komponensek). A társadalmi nem (gender) fogalma, annak
strukturális, individuális és szimbolikus aspektusai. Példa: a kabil törzs
mitikus-rituális világképe (Bourdieu); a mikrohullámú sütő világa (Cockburn-Ormrod).
A feminista tudománykritika témái.
Haslanger, Sally and
Nancy Tuana (2008). Topics in Feminism. In Edward N. Zalta (ed.) The
Stanford Encyclopedia of Philosophy (Fall 2008 Edition)
http://plato.stanford.edu/archives/fall2008/entries/feminism-topics/
Bourdieu, Pierre
(2000). Férfiuralom. Ford. N.Kiss Zsuzsa. Budapest: Napvilág
Cockburn, Cynthia &
Ormrod, Susan (1993). Gender and Technology in the Making. London: Sage
Lévai Katalin (2000).
Feminizmustörténet I. Esély 2000/1, 49-61.
Lévai Katalin (2000).
Feminizmustörténet II. Esély 2000/2, 3-15.
Lévai Katalin (2000).
Feminizmustörténet III. Esély 2000/5, 18-40.
Lévai Katalin (2000).
A nő szerint a világ. Budapest: Osiris
Acsády Judit (1996).
Lovagiasságtól a vádaskodásig. Képek a magyarországi antifeminizmus tablójáról.
EDUCATIO, 1996/3, 454-466.
Wolf, Naomi (1999).
A szépség kultusza. ford. Follárdt Natália. Debrecen: Csokonai
Kolbenschlag, Madonna
(1999). Búcsúcsók Csipkerózsikának. ford. Görömbei Réka et.al. Debrecen:
Csokonai
(3) Február 27. Liberális, egzisztencialista,
marxista/szocialista, pszichoanalitikus, radikális és posztmodern feminizmusok.
Társadalomelmélet és cselekvési terv.
*Beauvoir, Simone de
(1969). A második nem. Ford. Görög Lívia és Somló Vera. Budapest:
Gondolat
Tong, Rosemarie
(1993). Feminist Thought: A Comprehensive Introduction. London:
Routledge
(4) Március 6. Nők a tudományban I.: Női (majdnem)
Nobel-díjasok három generációja. Marie Curie, Rosalind Franklin, Jocelyn Bell..
McGrayne, Sharon B.
(1998). Nobel Prize Women in Science. (Curie 11-36, Franklin 303-331,
Bell 357-377). Washington, D.C.: Joseph Henry Press
*Hubbard, Ruth
(2003). Science, Power, Gender: How DNA Became the Book of Life. Signs,
Vol. 28. No. 3, 901-921.
*Elkin, Lynne O.
(2003). Rosalind Franklin and the Double Helix. Physics Today, Vol. 56,
No. 3, 42-48.
Watson, James D.
(1972). A kettős spirál: személyes beszámoló a DNS szerkezetének
felfedezéséről. Ford. Korányi Tamás. Budapest: Gondolat
Rose, Hilary (1994).
Nine Decades, Nine Women, Ten Nobel Prizes: Gender Politics at the Apex of
Science. In Love, Power, and Knowledge: Towards a Feminist Transformation of
the Sciences (pp. 136-170). Bloomington: Indiana University Press
(5) Március 13. Nők a tudományban II: a névtelen
tömegek. Alulreprezentáció, szegregáció, nemi diszkrimináció az oktatásban és a
kutatásban. Törekvések a nők részvételének növelésére.
Schiebinger, Londa
(1991). Has Feminism Changed Science? (“Women in Science” 19-64. oldal;
“Gender in the Cultures of Science” 65-103. oldal) Cambridge, MA & London, UK:
Harvard University Press
Wenneras, Christine &
Wold, Agnes (1997). Nepotism and Sexism in Peer Review. Nature, 387,
341-343.
Zuckermann, Harriet
(1991). The Careers of Man and Women Scientists: A Review of Current Research.
In Zuckerman, H.; Cole, J. & Bruer, J. (eds). The Outer Circle: Women in the
Scientific Community (pp. 27-56). New York: W.W. Norton
(6) Március 20. A biológiai nem társadalmi
konstrukciója. Megalapozza-e a biológiai nem (vagy annak reprezentációja) a nők
és férfiak által betölthető / betöltendő társadalmi szerepeket?
Laqueur, Thomas
(2001). A testet öltött nem: Test és nemiség a görögöktől Freudig. Ford.
Szabó Valéria et al. Budapest: Új Mandátum
(7) Március 27. Darwin elmélete a törzsfejlődésről.
Nemi univerzálék az állat- és embervilágban. Szexuális szelekció és viktoriánus
értékek. Szociobiológia és evolúciós pszichológia. Feminista kutatói
stratégiák. Feminista ismeretelméletek I.: Naiv feminista empirizmus és ennek a
logikai pozitivizmushoz való viszonya.
*Gowaty, Patricia A.
(2003). Sexual Natures: How Feminism Changed Evolutionary Biology. Signs,
Vol. 28, No. 3, 901-921.
Hubbard, Ruth (1992).
The Politics of Women’s Biology (Ch 7: Have Only Men Evolved? pp.
87-106). New Brunswick & New Jersey: Rutgers University Press
*Lakatos László
(2008). Biológiai imperializmus. In Némedi Dénes (szerk). Modern
szociológiai paradigmák (157-202. oldal). Budapest: Napvilág
(8) Április 3. Vadászó-gyűjtögető őseink: androcentrikus és gynocentrikus elméletek az emberi kultúra eredetéről. Az
androcentrizmus fogalma. Feminista ismeretelméletek II: Feminista
nézőpontelméletek. A hagyományos objektivitásfogalom pszichonalitikus
kritikája.
Bleier, Ruth (1984).
Science and Gender: A Critique of Biology and Its Theories on Women.
“Theories of Human Origins and Cultural Evolution: Man the Hunter” (pp.
115-137). [New York]: Pergamon Press
*Keller, Evelyn Fox
(1978). Gender and Science. Psychoanalysis and Contemporary Thought, Vol.
1, No. 3, 409-433.
*Smith, Dorothy E.,
1996 [1974]: Women’s Perspective as a Radical Critique of Sociology. In: Keller,
Evelyn Fox & Longino, Helen E. (eds.): Feminism and Science (pp. 17-27).
Oxford: Oxford University Press
*Hartsock, Nancy M.
(1998). The Feminist Standpoint: Developing the Ground for a Specifically
Feminist Historical Materialism. In: The Feminist Standpoint Revisited and
Other Essays (105-132). Boulder and Oxford: Westview Press.
Lukács György (1971).
Az eldologiasodás és a proletariátus tudata. In: Történelem és
osztálytudat (319-509. oldal). Budapest: Magvető
(9) Április 17. Női agy, férfi ész. Neuroendokrinológiai kutatások logikája, a lineáris-hormonális modell. A nemi
szterotípiák szerepe az érvelésben. Feminista ismeretelméletek III:
kontextuális empirizmus. Társas episztemológia, a (tudományos) közösségek
szerepe.
Longino, Helen.
(1990). Science as Social Knowledge: Values and Objectivity in Scientific
Inquiry. Princeton: Princeton University Press
(10) Április 24. Mechanisztikus filozófia, tudományos
forradalom és társadalmi változás a 17. sz.-ban. A természet halála. Nőkkel
kapcsolatos attitűdök a modern tudomány születésekor. A Royal Society és a
boszorkányüldözés; Bacon és a Novum Organum; Boyle és a gáztörvény. A
modernitás feminista kritikája.
Merchant, Carolyn
(1989). The Death of Nature: Women, Ecology, and the Scientific Revolution.
San Fransisco: Harper
Potter, Elizabeth
(2001). Gender and Boyle’s Law of Gases. Bloomington & Indianapolis:
Indiana University Press
(11) Május 15. Összefoglalás: lehetséges álláspontok a
társadalmi nem és a tudomány kapcsolatáról. Az objektivitás feminista
koncepciói.
Haraway, Donna J.
(1994). A szituációba ágyazott tudás. In: Hadas Miklós (szerk.):
Férfiuralom: Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról (pp. 121-141).
Budapest: Replika Kör
*Harding, Sandra
(1993). Rethinking Standpoint Epistemology: What is Strong Objectivity? In
Alcoff, Linda & Potter, Elizabeth (eds.). Feminist Epistemologies (pp.
49-82). New York & London: Routledge
Nelson, Lynn
Hankinson (1990). Who Knows? From Quine to a Feminist Empiricism.
Philadelphia: Temple University Press
|
