Tudománytörténet
"A tudománytörténet, ha többnek tekintjük anedkdoták és kronológiai adatok tárházánál, gyökeresen átalakíthatja tudományfelfogásunkat." (Thomas Kuhn)

 
Előadók: Zemplén Gábor   (zemplen@hps.elte.hu)
BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
Kutrovátz Gábor   (kutrovatz@hps.elte.hu)
ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék
Az óra helye: ELTE ÉT 0.89 (Keddi párhuzamos óra: BME R 515)
Az óra ideje: Szerda, 17.30-19.00 (Kedd 15.15-16.45)
A kurzus céljai: A kurzus során kiragadott tudománytörténeti epizódokkal foglalkozunk. Célunk, hogy ezen "pillanatfelvételek" alapján  képet nyújtsunk egyfel?l a tudományról mint történeti jelenségr?l (hogyan változott a tudományos gondolkodás a történelem során), másfel?l a tudománytörténetr?l mint egy sajátos kutatási területr?l (hogyan szokás és hogyan érdemes a tudományt történeti szempontból vizsgálni). A választott témák egy-egy rövid, magyar nyelv? szöveghez kapcsolódnak. Ezeket elérhet?vé tesszük a hallgatóság számára, és elvárjuk, hogy a hallgatók hétr?l hétre el?re elolvassák az éppen tárgyalásra kerül? szöveget. Az órákon a hallgatóság aktív közrem?ködésére számítunk.

A tárgyalt témák (folyamatos feltöltés alatt!)
 
1. Historiográfiai bevezető

Ajánlott irodalom: 
Vekerdi László: A tudományos világkép bizalmi válsága (Tudás és Tudomány, Typotex, 1994)
Georges Canguilhem: A tudománytörténet tárgya (Vulgo 1999 (2)) Ennek mentett példánya
Helge Kragh. 1987. The historiography of science. Cambridge UP

Kapcsolódó dolgozattémák:

  • Hasonlítsd össze néhány (2-5) tudománytörténeti munka historiográfiai kiindulópontját, megjegyzéseit, kritikáit!
 
2. Korai csillagászati emlékeink

Forrásszöveg: 
1. Gotland kövei
2. A BM 34589 számú babiloni agyagtábla el?lapja fényképen és átiratban.
3. Egy csillagászati tábla részletének átirata

Ajánlott irodalom:
Neugebauer, O.: Egzakt tudományok az ókorban (Gondolat, 1984)
van der Waerden, B. L.: Egy tudomány ébredése (Gondolat, 1977) 
Hoyle, F. 1978. Stonehenge-t?x0151;l a modern kozmológiáig. Budapest: Magvet?x0151;
Renfrew, C. 1995. A civilizáció el?x0151;tt. Budapest: Osiris
Westwood, J. 1993. Mítoszok földjén. Magyar könyvklub
Zelkó Z. 1982. A k?x0151;sivatag titka. Budapest: Magvet?x0151;
Zenkert, A. 2000. Faszination Sonnenuhren. Frankfurt: Verlag Harri Deutsch

http://pw1.netcom.com/~aldawood/tablets.htm
http://www.stavar.i.se/grooves/grooves.html
http://classweb.howardcc.edu/astronomy/Presentations/Chapter3/
http://galileoandeinstein.physics.virginia.edu/lectures/babylon.html
http://www.geocities.com/iraqinfo/index.html?page=/iraqinfo/mythology/astronomy-babylon.html
www.pas.rochester.edu/~dmw/ast142/ Lectures/Lect_02b.pdf 
http://www.astro.utoronto.ca/~barkhous/ast201summer/part2/

Kapcsolódó dolgozattémák:

  •  Rekonstruáld az itt található babiloni agyagtáblát: írd át a számokat arab számokra! Fejtsd ki, milyen átírási nehézségekkel találtad szemben magad!
  • Vajon miért hatvanas a babiloni számrendszer? Vesd össze különböző források (lásd fent) erre vonatkozó elképzeléseit, vizsgáld meg a különböző érveket, és értékeld ezeket!
  • Vesd össze Komoróczy Géza könyvének első két tanulmányát (ld. irodalom) és Otto Neugebauer könyvének a babiloni csillagászatról szóló fejezetét! Emeld ki a különbségeket és azt, hogy eltérő véleményüket milyen érvekkel támasztják alá!
3. A világ szerkezete Platón Timaiosza alapján

Forrásszöveg:
Platón: Timaiosz, 53c-57b. (Másik link a Chemonet-en.) A teljes dialógus megtalálható: Platón összes művei. (Európa Kiadó, 1984) III. kötet, 307-409. o. (A részlet: 356-362. o.) 

Ajánlott irodalom: 
Székely László: A klasszikus görög és a hellenisztikus csillagászat természetfilozófiai alapjai (in: El?x0151;adások a természetfilozófia történetéb?x0151;l. Egyetemi jegyzet, ELTE TTK 1997, 86-110. old.)
Pseudo-Aristotelés: A világrendrôl (Bugár István elôszavával és fordításában Magyar Filozófiai Szemle, 2000 (1-3)) Ennek mentett példánya
Kirk, Raven, Schofield. 1998. A preszókratikus filozófusok. Atlantisz
A görög gondolkodók 1-3. (Kossuth Kiadó, 1993-1995)
A. E. Taylor: Platón (Osiris, 1997) (csak módjával ajánlott!)

Kapcsolódó dolgozattémák:

  • Elemezd a Timaiosz látáselméletét, a színek rendszerét és a tükrök szerepét! (43a-d, 67c-68b)
  • Vizsgáld meg a Timaioszban (27c-29d) a mintakép és másolat közötti kapcsolatot! Vajon mi ennek a jelentősége a teljes dialógus szempontjából?
  • Próbáld meg megállapítani, hogy milyen szerepet kap a matematika a Timaiosz világképében, illetve magában a dialógusban. A matematika mely területeivel foglalkozik a szöveg, és vajon miért pont ezekkel? Hasonlítsd össze azt a módot, ahogyan Timaiosz, illetve ahogyan a modern természettudomány használja a matematikát!
  • Vizsgáld meg a fenti irodalom alapján (preszókratikus töredékek), hogy milyen mélyebb kapcsolat lehet egyes preszókratikus szerzők gondolatai és a Timaiosz megfelelő szöveghelyei, pl. Démokrítosz atomjai és Platón elemi testei között!
  • Vesd össze Parmenidész tanításait az Egyről (Vagy Létezőről) a Timaioszban olvasható, a Létezővel kapcsolatos fejtegetésekkel! Mik a hasonlóságok és az eltérések a kettő között?
  • Vizsgált meg Platón Theaitétosz c. dialógusában azt az elméletet, amely azonosítja a tudást az érzékeléssel! Milyen tradíciókra támaszkodik az elmélet? Mik Szókratész ellenérvei, és mennyire helytállóak azok?
4. Arisztotelész nézetei a Hold alatti világról

Forrásszöveg: 
Arisztotelész: Természetfilozófiai vizsgálódás (Physika), VIII. könyv, részletek. A teljes VIII. könyv magyar fordítása megtalálható, jegyzetekkel és magyarázatokkal: Magyar Filozófiai Szemle 2000/1-3. 

Ajánlott irodalom:
ELTE TTK 1997. El?x0151;adások a természetfilozófia történetéb?x0151;l
Jonathan Barnes. 1995. The Cambridge Companion to Aristotle
Sir David Ross. 1996. Arisztotelész. Osiris
Kirk, Raven, Schofield. 1998. A preszókratikus filozófusok. Atlantisz
Arisztotelész: Meteorologika (részlet)

Kapcsolódó dolgozattémák:

  • Arisztotelész tudományfilozófiai írásaiban kifejti, hogy a tudományos magyarázat a szillogisztikus logikára épül és a Barbara szillogizmust használja. Keresd ennek nyomait az órán elemzett szövegben. (Segítségül használhatsz bevezető logikakönyveket, ill. a következő linket: http://www.iif.hu/~visontay/ponticulus/mnemonika/barbara.html) Mik a megfigyeléseid, következtetésid?
  • Arisztotelész Metafizika 12. (lambda) könyvének nyolcadik fejezete egy kozmológiai leírást tartalmaz. Hogyan viszonyul ez a Fizikában tárgyalt szövegrészhez? Milyen azonos elveket, fogalmakat, módszereket és milyen különbségeket használ a szerző?
  • Platón Timaoszának kozmogóniája és kozmológiája markánsan különbözk Arisztotelészétől. Elemezd akülönbségeket a szöegek összevetése alapján. 
  • Vesd össze egy általad választott Preszokratikus filozófus fizikai modelljéve és magyarázatával az arisztoteliánus kozmológia vizsgált szeletét! (Érdemes olyan filozófust választani, akinek megmaradtak legalább töredékesen a fizikai világ szerveződéséről alkotott elképzelései.)
  • Jellemezd a mozgás fogalmát a feladott szövegben. Hasonlítsd össze a modern (Newtoni vagy  20. századi) mozgásfogalommal.
5. Az arab talizmánmágia. Meghívott el?x0151;adó: Láng Benedek (CEU)

Forrásszöveg: 
Picatrix [pdf!] (arab talizmánmágia) In: Ikonológia és műértelmezés 5. Pécs, 1995 

Ajánlott irodalom:
Láng Benedek: Titkosított mágikus források egy középkori könyvtárban
Alkímiai szövegek találhatók a Chemonet oldalain: [1] , [2]

Kapcsolódó dolgozattémák:

  • Láng tanár úr által javasolt talizmánok készítése. 
  • A Platón ill. Arisztotelész szöveg és a Picatrix közötti kapcsolatok vizsgálata.
  • Hasonlítsd össze a feladott szöveget egy hasonló témájú kortárs szöveggel! Hogyan használják fel az adott diszciplína előtörténetét ezek a munkák ill. a tudományos szövegek?
  • Végy egy modern ezoterikus munkát. Honnan és hogyan merít világképi elemeket a tudomány, ill. más területek történetéből?
6. Mozoghat-e, és vajon tényleg mozog-e a Föld?

Forrásszöveg: 
Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett. In: Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. (Akadémiai, 1998)

Ajánlott irodalom:
Kemenes Pál: A középkor tudományának néhány jellemzője

Kapcsolódó dolgozattémák: 

  • Az arisztoteliánus világkép milyen elemeit tartja meg és melyeket nem Oresme?
  • Kritizáld és dicsőítsd Oresme érveit! Szerinted milyen (tudományos, tudománytörténeti, egyéb) szempontok alapján érdemes bírálni, illetve méltányolni őket?
  • Értelmezd Oresme érveit egyrészt az arisztotelészi természettan, másrészt a modern fizika szempontjából! Melyik értelmezés tűnik hitelesebbnek és miért?
7. Képletes értelem: a reneszánsz tudomány képekben

Forrásszövegképek:
Albrecht Dürer: Melancolia (nagyobb felbontásban)
della Porta: Natural Magick (az angol kiadás címlapja)
Hans Holbein: A követek

Ajánlott irodalom:
Kemenes Pál: A reneszánsz tudományának néhány jellemzője
Kemenes Pál: Szellentörténeti adalékok Leonardo anatómiai ábráihoz
Burton, D. M. Cover illustration of Elementary Number Theory, 4th ed. Boston, MA: Allyn and Bacon, 1989. 
Hart, G. "Durer's Polyhedra." http://www.georgehart.com/virtual-polyhedra/durer.html.
http://mathworld.wolfram.com/DuerersSolid.html

Kapcsolódó dolgozattémák:

  • Dürer képének elemzése I.: a poliéder leírása, lehetséges elkészítése, jelent?x0151;sége (internetes kutakodás ajánlott). 
  • Dürer képének elemzése II.: a mágikus négyszögek készítése és jelent?x0151;sége a középkorban és reneszánszban (nem csak a módszer, a történet is fontos). 
  • Dürer képének elemzése III.: A melankólia a reneszánsz tudományában és művszetében.
  • Vizsgáld meg, hogy a reneszánsz képzőművészetekre jellemző matematikai harmónia elvek mikortól és meddig voltak fontosak a különböző művészettörténetekben! Vajon milyen kapcsolatban áll ez a korok általános, és ezen belül elsősorban a tudományos világképével?
8. Newton első publikációja

Forrásszöveg: Levél az angol Királyi Társasághoz, 1672

Ajánlott irodalom: 
Z.G.: Megroppant Szivárvány (Newton és Goethe színelméletér?x0151;l)

Kapcsolódó dolgozattémák: 

  • A levél számításainak rekonstrukciója. Véleményed szerint mi mért adat (hogyan mérhető) és mi "kalkulált"? 
  • Rekonstruáld a szövegben az experimentum crucist! Milyen elméletek között dönt, milyen módon és milyen sikerrel? 
  • Vannak-e Newton színelméletében ellentmondások?
  • Mi a kapcsolat Newton fényelmélete és színelmélete között (a levél két része)? Melyik elméletet mennyire tart "igaznak" (demonstratív ill. induktív érvek, stb.)?
9. A Felvilágosodás tudománya: enciklopédisták és népszerűsítők
FIGYELEM: Az április 16-i (szerdai) óra helyett mindenkit szeretettel várunk a CEU-n, a Nádor u. 7-ben!

Forrásszöveg:
Diderot: Enciklopédia
D'Alembert: Az enciklopédia elöljáró beszéde
Condorcet: Az emberi szellem haladásának történelmi vázlata (10.) 

Ajánlott irodalom:
Simonyi Károly: Merj tudni! A NAGY FRANCIA ENCIKLOPÉDIA. Természet Világa, 127. évfolyam, 4. szám, 1996 

Kapcsolódó dolgozattémák:
 

10. A nem-euklideszi geometriák kihívása. Meghívott el?x0151;adó: Tanács János (BME GTK)

Forrásszöveg: 
A keddi kurzusra: el?x0151;készítés alatt
A szerdai kurzusra: Bolyai családi levelek

Ajánlott irodalom:
KISS ELEMÉR: MATEMATIKAI KINCSEK BOLYAI JÁNOS KÉZIRATOS HAGYATÉKÁBÓL
idem: Bolyai János kéziratai

Kapcsolódó dolgozattémák:
 

11. Az evolúciós gondolat és a darwinizmus

Forrásszöveg (mindkét szöveget vesszük az órán):
Darwin: A fajok eredete (Bevezetés, Kampis György ford.)
Leda Cosmides és John Tooby: Evolúciós Pszichológia: alapozó kurzus (Replika, 40 2000: 101-124, Lukács Ágnes ford.) Az egész cikk érdekes, a kéken kiemelt szövegek különösen 

Ajánlott irodalom: 

Kapcsolódó dolgozattémák:
 

12. A tudomány tudományos vizsgálata: a keddi csoport szeretettel meghíva Láng Benedek doktori védésére: Máj. 13., 14.00, Nádor u. 9, CEU, Gellner szoba

Forrásszöveg: 

Ajánlott irodalom:
Lakatos Imre: A tudomány társadalmi felelôssége. A szükségszer?ség, Kneale és Popper (Forrai Gábor fordításában, MFSz, 1999 (1-3)) Mentett változat itt
Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.), Tudományfilozófia: Szöveggy?jtemény. Budapest: Áron Kiadó, 1999. 

Kapcsolódó dolgozattémák:
Egyéni egyeztetés alapján 
 

A jegyszerzéssel kapcsolatban: